Az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja ‒ melyet az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei alkotnak ‒ pár hete, 2022. december 8-án Ausztria vétójával megakadályozta Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Hollandia támogatta ugyan Románia csatlakozását, de ellenezte Bulgáriáét, Horvátország viszont egyhangú támogatást kapott.
Dr. Dabis Attila politológus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanácsadójának, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjának cikke a Makronómon.
Az ok: ezen országok szerepe az Unió nyugati része felé irányuló illegális migrációban. Az indokolás: a schengeni térséghez tartozó 22 uniós és 4 nem uniós ország (Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein) állampolgárait megilleti a szabad mozgáshoz való jog a térség egészén belül. Így a „felkészületlen” Románia és Bulgária csatlakozása megnehezítené az embercsempészek által szállított illegális bevándorlók kiszűrését.
A kimondatlan indok:
Sőt, erre szakosodott szervezetek jelentései megalapozzák a gyanút, hogy több magas rangú tisztségviselő profitál is a csempész üzletből.
Ebből következően talán nem túlzás azt állítani, hogy jelen állás szerint e két ország felvétele jelentős élénkítő impulzust adna az embercsempész-hálózatoknak. Aki Dél-Görögországnál belép a schengeni térségbe az „hézagmentesen” néhány nap alatt már Rotterdamban találhatná magát, megkerülve a déli magyar határon felállított határzárat.
Természetesen a szervezett bűnözői hálózatoknál különb szereplőknek is érdeke Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez. Mindenekelőtt e két országnak, akik számára végre véget érne egy kínosan hosszúra nyúló vesszőfutás, egyfajta tartós kirekesztettség. A többi jelenlegi schengeni tagországnak is érdeke lenne a csatlakozás, akik esetében a balkáni kereskedelmi- és turisztikai útvonalról eltűnne három fölösleges várakozási pont, három „szilárd” határ. Az áruforgalom felgyorsulna, ami élénkíthetné az Unió egészének kereskedelmét.
Érdeke továbbá az Amerikai Egyesült Államoknak, amennyiben a szorosabb európai integráció, szorosabb biztonságpolitikai integrációt is jelent az euroatlanti térség számára. Hiszen a schengeni éremnek csak egyik oldala a belső határok közti szabad mozgás, másik szükségszerű kiegészítője az övezet külső határainak közös és hatékony ellenőrzése a harmadik országból érkezők viszonylatában.
A görög-kínai viták az Athén melletti pireuszi kikötő birtoklásával (ismert, hogy 2016 óta a kínai állami vállalat a Cosco a többségi tulajdonos) és bővítésével kapcsolatban kimozdulhatnának a holtpontról. Kína szempontjából, a tény, hogy Görögország szárazföldön is csatlakozna az EU többi tagállamával új stimulust adhatna az ukrajnai háború óta némelyest stagnáló „Egy Övezet Egy Út” projektnek. Ugyanez a tény görög szempontból azt jelentené, hogy Európa már nemcsak kompon és repülőn lenne könnyen megközelíthető, hanem direkt határral, szárazföldön is, ami újabb autópálya és vasúti infrastrukturális beruházásoknak adhatna lendületet.
Nekünk magyaroknak is érdekünk a schengeni övezet keleti bővítése, még ha kezelendő veszélyforrásokat is rejt magában. A magyar‒román határátkelőknél még mindig ellenőrzik az átutazók személyi iratait. Ez megszűnne. Emellett feltételezhető, hogy a még inkább átjárható határok révén tovább javulna Magyarország külkereskedelmi mérlege, mely Románia relációjában már így is tekintélyes. A Magyarország által oda exportált áruk értéke ugyanis már jelenleg is közel kétszer akkora (5,9 milliárd euró), mint amennyit onnan importálunk (3,1 milliárd euró).
A holland „félvétót” látva az emberben felötlik, hogy némi kórushangulat azért lehetett az illegális bevándorlás célországai között a szavazás napját megelőzően. Románia és Bulgária csatlakozásáról ugyanis együtt döntött az Unió Tanácsa, így egyik elutasítása implicit a másikét is magában hordozta.
Az Europol helyzetjelentése szerint bolgár és román állampolgárságú személyek az embercsempészés bűncselekményének leggyakoribb elkövetői köréhez, míg Ausztria és Hollandia a leggyakoribb célországok köréhez tartoznak, Németország, Svájc, Belgium Spanyolország és Olaszország mellett.
Ennek megfelelően
A Szabad Európa Rádió például már egy hónappal a szavazás előtt „bővítési másnaposságról” írva összegezte e két ország kifogásait a határellenőrzési hiányosságokkal, a szervezett bűnözéssel, fegyver-, drog- és emberkereskedelemmel kapcsolatban.
Élnénk tehát a gyanúperrel, hogy a vétójátékosok minden bizonnyal egyeztettek Berlinnel is, hogy ezúttal ki vegye magára a politikai kidobóember szerepét, ami – látva a román reakciókat – indokolt lépésnek tekinthető. Románia ugyanis már a szavazás másnapján hazahívta konzultációra bécsi diplomatáját, Emil Hurezeanu-t. A bécsi képviselet vezetését azóta is egy alacsonyabb rangú megbízott diplomata végzi (jóllehet időközben január 19-én már megszületett a döntés a nagykövet visszatéréséről).
A román szélsőjobboldali AUR párt tüntetéseket szervezett több ÖMV kútnál, és azok bojkottjára szólította fel a lakosságot. Lelkes polgárok közösségi médiában élő bejelentkezésben vágták szét ERSTE bankkártyájukat, és fenyegetőztek, hogy soha többé nem mennek osztrák síparadicsomokba. A politikai osztály tagjai egymást is ütlegelték, Liviu Dragnea korábbi szociáldemokrata vezető a Facebookon vádolta meg szolgalelkűséggel a szász származású Klaus Iohannis elnököt december 15-ei bejegyzésében, aki szerinte „arról biztosította a gazdáit, hogy az általa vezetett ország továbbra is lehajtott fejjel fog állni, és elfogadja meglopása és megaláztatása folytatódását”. Aláfestő zeneként pedig a román nyilvánosságban több héten keresztül koncentráltan egymásra licitáltak osztrákellenességben a legkülönfélébb sajtótermékek.
A schengeni határokon átnyúló különböző csempésztevékenységek hatalmas üzleti potenciált jelentenek szervezett bűnözői köröknek és a velük összefonódott érdekcsoportoknak. Egyedül az embercsempészet esetében egy olyan illegális hálózatról beszélünk, mely az Európai Tanács tájékoztatása szerint globálisan 29,4 milliárd euróra becsült nyereségre tesz szert évente.
Ezzel szemben a büntetés-végrehajtási oldalon az EU 2021-ben valamivel több mint 3100 bűnelkövetőt vett őrizetbe, akiktől 35 millió eurónak megfelelő értékű készpénzt foglalt le, amely erőfeszítés 17 millió eurójába került az uniós adófizetőknek.
Ha ebből a közel 30 milliárd eurós profitból nem kerülne a megfelelő politikai döntéshozókhoz is egy értelmezhető összeg, akkor feltételezhető, hogy nagyobb lenne az elkötelezettség a határozott fellépésre. Márpedig, ha más nem, a tavaly decemberben kipattant európai parlamenti vesztegetési ügyben a katari kaviárdiplomácia megmutatta a szélesebb közvéleménynek, hogy akik kölcsönösen gyümölcsöző tranzakciós ügyletekre keresnek távoli összeköttetéseket, azok diszkrét partnerekre lelhetnek nemcsak Szófiában vagy Bukarestben, de az uniós felsővezetők közt is.
Nem elhamarkodott tehát a megállapítás, hogy a román és bolgár politikai elitek inkább azzal vannak elfoglalva, hogy azt a látszatot keltsék, hogy országaik betartják a nemzetközi kötelezettségvállalásaikat, ahelyett, hogy ténylegesen betartanák azokat.
Románia esetében a ki nem mondott várakozás a közeljövő tekintetében, hogy 2023. július 1-én veszi át Svédországtól az EU soros elnöki tisztségét az a Spanyolország, melyet jelenleg Pedro Sánchez szociáldemokrata kormánya vezet. Romániában pedig a jelenleg kormányzó koalíció közti megállapodás értelmében létrehozott sajátos, rotációs kormányfői struktúrában Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke fogja májustól váltani a nemzeti liberális párt (PNL) által delegált jelenlegi miniszterelnököt, Nicolae Ciucă-t a kormányfői tisztségben.
A spanyol és román szocialisták közti kedvező szinergiákba többen szeretnek egy új esélyt belelátni a schengeni csatlakozás ismételt felvetésére, hacsak számításaikat keresztül nem húzzák az idén, év végén esedékes spanyol parlamenti választások.
(Címlapfotó:123rf.com)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét.
Hosszú ideje dolgoztak a hazacsábításán.
Mi köze volt József Attilának a kommunistákhoz?
