Az államadósság alakulása a gazdaság egyik kulcsmutatója. 2010 előtt Magyarország relatív adóssága folyamatosan romlott, 2010 óta azonban javuló tendenciát mutat, és még ma is relatíve jó helyzetben vagyunk, dacára a járvány és a háború kívülről érkező hatásainak.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A GDP-arányos államadósság mutatót minden elemző élénk figyelemmel kíséri. Az érték növekedése magasabb adósságterhet jelent, emiatt kevesebb pénze marad az államnak más fontos kiadásra. Emellett a magasabb eladósodottság növeli az adott ország kockázati besorolását is, ami megemeli a finanszírozási költségeket, azaz az állam és sokszor az egyéb helyi szereplők által fizetendő kamatot is.
Ezzel szemben a csökkenő adósság alacsonyabb jövőbeni kötelezettségeket, így kedvezőbb anyagi pozíciót, több elkölthető jövedelmet, stabilabb, alacsonyabb kockázatú államháztartást és kisebb kockázati felárakat jelent.
Magyarország egyedi adósságpályát járt be a XXI. században. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, az első években még csökkent a magyar állam eladósodottsága. 2001 végén a hazai GDP-arányos államadósság mutató 52 százalékon állt.
Ez egyértelműen alacsonyabb volt, mint az ismert, sokat hivatkozott maastrichti 60 százalékos limit. Az akkori helyzetet jól jellemzi, hogy 2001 második negyedévében csupán tizenöt európai uniós országnak volt alacsonyabb az adóssága, mint hazánknak.
2002-től azonban egyértelműen növekvő pályára állt a magyar adósságmutató. Mindez oda vezetett, hogy
2009 első negyedévére már Magyarországnak volt a negyedik legrosszabb eladósodottsága.
A mi 82 százalékos mutatónknál csak a görög 118 százalékos, az olasz 112 százalékos és a belga 99 százalékos érték volt magasabb. Egyben 26 országnak volt nálunk kedvezőbb az adósságrátája.
2010 után a magyar adósságmutatót – a COVID válságot leszámítva – stagnáló, illetve csökkenő trend jellemezte. 2010 második negyedévében 84 százalékon tetőzött a hazai GDP-arányos államadósság értéke. Az új jobbközép kormánynak egyetlen év kellett csak, hogy ezt a mutatót 80 százalék alá vigye. 2011 második negyedévénben már csupán 77 százalékon állt a mérőszám.
A következő éveket a stagnálás jellemezte, ám 2014-től kezdve a magyar államadósság relatív értéke egyértelmű trendet mutatott.
A magyar GDP-arányos államadósság értéke 2014 első negyedévében 82 százalékon állt. 2020 első negyedévére ez az érték 66 százalékra csökkent.
2014 elején még 19 országnak volt nálunk alacsonyabb eladósodottsága, és csupán 10 államnak volt nálunk is magasabb a mutatója. 2020 első negyedévében azonban már csak 16 országnak volt nálunk kedvezőbb a mutatója, miközben 13 állam jobban el volt adósodva, mint Magyarország.
Az azóta eltelt bő két évet a COVID és a háború miatti adósságnövekedés jellemezte. 2022 második negyedévében 77 százalékon állt a GDP-arányos magyar államadósság. Ennél csak 19 államban volt kedvezőbb érték, míg 10 országban nagyobb volt az eladósodottság.
A magyar államadósság javuló pályán volt az évszázad elején, ám 2002 és 2010 között a felelőtlen gazdaságpolitika jelentősen megnövelte hazánk eladósodottságát. Történt ráadásul mindez egy viszonylag nyugodt időszakban, amikor az európai uniós államok jellemzően csökkentették a relatív hitelállományukat.
2010 után jelentős fordulat történt. Az államadósság GDP-arányos értéke ráadásul úgy javult, hogy közben az európai uniós államokat az időszak nagy részében növekvő eladósodottság jellemezte. Míg a magyar adósságállomány az Európai Unió többi államának tükrében 2009 első negyedévében kifejezetten rossz volt, iskolai fogalmakkal hazánk a bukás határán állt, addig mostanra a hazai teljesítmény legalább egy jó osztályzatot érdemel.
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Sebestyén Géza arra is figyelmeztetett, hogy mi sodorhatja a jövőben veszélybe a jóléti rendszereket.
A háború sújtotta ország gazdasági mutatói elég lehangoló képet festenek.
Sokan nem számítottak erre a statisztikára.
A szerdai tárgyalások tétje hogy Magyarország és Szlovákia olajellátása a horvát Adria vezetékre épülhet-e.
A résztvevők egymásnak estek azon, mi is a különbség a szankció és a megtorlás között.
