Január elején tette közzé az ARD-DeutschlandTrend a Németországban végzett közvélemény-kutatását, amely szerint a németek többsége már nem növelné a fegyverszállításokat Ukrajnának, és csak minden harmadik német véli úgy, hogy az ukrajnai háború véget ér 2023-ban.
derül ki az infratest dimap reprezentatív felméréséből, amelyet január elején végeztek 1314 választópolgár megkérdezésével. (Az adatokból az is jól látszik, hogy a német politikusok miért nem tudnak jó ideje dűlőre jutni például a modern Leopard 2 tankok szállításával kapcsolatban – a szerk.)
Természetesen folyik a vita arról, hogy Németország támogassa-e Ukrajnát harckocsikkal, a német lakosság azonban meglehetősen óvatos a fegyverszállítások bővítésével kapcsolatban. 25 százalékuk érzi úgy, hogy a jelenlegi fegyverrel való támogatás nem elégséges, viszont az egynegyedük (26 százalék) már most is túlzottnak tartja a fegyverszállításokat. A relatív többség (41 százalék) a jelenlegi szintet tartja megfelelőnek.
Érdekesség, hogy a kelet-németek jóval nagyobb arányban ellenzik a fegyverszállításokat.
Az Oroszország elleni szankciók megítélését mutatja az alábbi ábra. Itt is inkább a kelet-németeknek van elegük a szankciókból.
Mint említettük a német válaszadók 32 százaléka bízik abban, hogy még az idén befejeződik az ukrajnai konfliktus, 58 százalékuk viszont elhúzódó harcokra számít.
A legoptimistábbak ebben a tekintetben a szabad demokrata és a szocdem szavazók, míg a legpesszimistábbak az AFD szavazói.
Nem meglepő, hogy a németek szerint is az ukrajnai háború a legfontosabb kihívás jelenleg a politika számára. A válaszadók több téma közül legfeljebb kettőt nevezhettek meg, és minden negyedik (24 százalék) polgár számára az ukrajnai háború a két legfontosabb politikai probléma egyike. A második helyre egy olyan téma került, amely a háború miatt kapott fokozott hangsúlyt, mégpedig az energiapolitika, energetikai átállás kérdésköre (19 százalék).
A harmadik helyen egy olyan téma áll, amely 2020 óta mindig az első háromban szerepelt, a környezetvédelem és klímaváltozás (17 százalék). Csak ezután következik az infláció/áremelkedés témája (14 százalék), amelyet a tavalyi év közepén végzett felmérésben jóval többen tekintettek fontos problémának. Ekkor a második helyen állt (23 százalékkal). Lehetséges, hogy az áremelkedések kevésbé hatottak, mint amennyire jó fél évvel ezelőtt féltek tőlük..
A táblázat feltünteti, hogy a fél évvel ezelőtti felméréshez képest hány százalékponttal változott a kérdéskörök prioritása. Érdekes, hogy az ukrajnai háború prioritása jelentősen csökkent, viszont a rangsorban erőteljesen emelkedést mutatott a bevándorlás.
A németek véleménye szerint a szövetségi kormányuk enyhítő intézkedései összességében még nem elégségesek, minden második (52 százalék) polgár gondolja úgy, hogy nem mennek elég messzire. Az AfD és különösen a Baloldali Párt támogatói elégedetlenek. Velük szemben a Zöldek támogatóinak többsége elégedett, sőt egy nyolc százalékos kisebbség úgy véli, a könnyítések túl messzire mentek.
Komoly kihívást jelenthet a német politika számára az az eredmény, miszerint
Ez a legmagasabb érték 2010 óta, amikor az euróválság korai szakaszában 60 százalék gondolkodott hasonlóan.
Legegységesebben a németek a nyugdíjkorhatár további emelését (a jelenlegi 67 évről) utasították el, a válaszadók 90 százaléka nem ért vele egyet, és csak nyolc százalék tartaná helyesnek.
Úgy tűnik az, hogy a németek mennyire bizakodnak a következő évvel kapcsolatban, igencsak függ a jövedelemtől. A havi nettó 3500 eurónál nagyobb jövedelemmel rendelkező háztartások 70 százaléka feltételezi, hogy 2023 jó év lesz a számukra. Viszont az alacsonyabb nettó jövedelemmel (1500 euró alatt) rendelkezők esetében többen számítanak inkább rossz évre (45 százalék), mint jó évre (40 százalék).
Természetesen rákérdeztek a pártok támogatottságára is. Olaf Scholz kancellár SPD-je 18 százalékot kapna, ahogyan decemberben. A CDU/CSU 29 százalékot kapna (-1), és így továbbra is a legerősebb erő maradna. A Zöldek 19 százalékot érnének el (+1). Az FDP némileg javul, 6 százalékra (+1). Az AfD továbbra is 15 százalékon áll, a baloldal pedig 5 százalékon.
Érdekesség, hogy hiába vezet a CDU/CSU a pártpreferenciákban, a vezetője Friedrich Merz csupán a középmezőnyben végezne a politikusok versenyében, amit kétség kívül a Zöldek két személyisége Annalena Baerbock és Robert Habeck vezet.
Ebben viszont nem állnak jól Scholzék, hiszen a válaszadóknak csak az egyharmada elégedett vagy nagyon elégedett a szövetségi kormány munkájával. Mindenesetre akadt két százalék, akik igencsak elégedettek.
Egy évvel ezelőtt a dolgok még másképp néztek ki. Akkoriban Németországban több választópolgár volt elégedett (46 százalék), mint elégedetlen (37 százalék) az új kormány munkájával. Igaz, alig egy hónapja volt hivatalban a szemafor koalíció - és Oroszország még nem szállta meg Ukrajnát.
Végezetül érdemes egy pillantást vetni arra a grafikonra, amely a biztos pártszavazók elégedettségét mutatja a kormánnyal szemben.
(Forrás: tagesschau.de, Grafikonok:infratest dimap)
Ralf Schulernek, Németország egyik legismertebb újságírójának adott interjút Orbán Balázs. Az interjú során többek között a migrációról, a genderideológia elleni fellépésről, mint civilizációs kérdésről és a magyar–német kapcsolatokról is beszélt a miniszterelnök politikai igazgatója.
Újabb fontos ország állt Magyarország mellé a béke kérdésében.
Csak az a baj, hogy bizonyos életkor és bizonyos bölcsesség elérése után bármely összeesküvés-elmélet nem más, mint túlélési ösztön.
A védelmi miniszter meg is indokolta a döntést.
A lengyel ellenzék megpróbált reagálni a fenyegetésre.
Miért maradt titokban Ukrajna amerikai támogatása, és mi vár ránk a jövőben? Szakértőt kérdeztünk.
Az egykori OBT vezető többször is élesen kritizálta a magyar igazságszolgáltatási rendszert.
