Minden próba, minden kutatás egyértelműen a hatékonyság növekedését mutatta ki, miután a négynapos munkahét ötlete újra, magas szinten felvetődött. A siker receptje: ugyanannyi fizetés, eggyel több szabadnap.
A hr-univerzumban a mögöttünk álló esztendő egyik legnagyobb szabású kísérlete a négynapos munkahét tesztelése volt. Vannak vállalatok, sőt országok is, ahol már bevezették, globálisan azonban most kezdtek el komolyan foglalkozni a kérdéssel: csökkenti vagy növeli az eredményességet, ha ugyanazért a munkabérért hetente egy nappal kevesebbet dolgoznak a munkavállalók?
A válasz egyértelmű volt: a Dublini Egyetem és a Cambridge-i Egyetem idei, globálisan 33 vállalatot bevonó, több hónapos tesztidőszaka után a vizsgálatban részt vevő cégek közül egyetlen egy sem tért vissza a hagyományos, ötnapos munkahét rendszeréhez. Az elsődleges adatok összegyűjtése érdekében 969 fő Írországban, USA-ban és Ausztráliában dolgozó munkavállaló teljesítményét monitorozták tíz hónapon át, több tucat mutatót figyelve.
Az eredmény több volt, mint meggyőző:
az alkalmazottak hiányzása a havi átlagot tekintve 0,6-ról 0,4-re csökkent, az újonnan felvett munkavállalók száma pedig növekedni kezdett.
Az adatok szerint az érintett vállalatok alkalmazottainak termelékenysége – ezzel a cég bevétele – egyértelműen nőtt, ugyanakkor csökkent a fluktuáció is. Ráadásul a négynapos rendszerben az irodai munkavégzés iránti hajlandóság is nőtt, vagyis a munkavállalók nem ragaszkodtak annyira a home office-hoz vagy a hibrid munkavégzéshez, mint előtte.
Juliet Schor, a kutatás vezetője úgy fogalmazott: a kétnapos hétvége egyszerűen idejétmúlt. A jelenlegi, ötnapos munkahetet még 1938-ban találták ki, az azóta bekövetkezett munkaügyi változások azonban szinte kikövetelik a változtatást.
Az alkalmazotti elégedettség hasonló eredményt produkált, mint a munkáltatói oldalé. A tesztelésben részt vevők 97 százaléka nyilatkozott pozitívan, sokkal kevesebb stresszről, fáradtságról és alvászavarról számolva be.
Kiemelték: kevesebb konfliktushelyzetbe kerültek – ez mind a munkahelyre, mind a szűkebb családi körre igaz –, az otthoni teendőket is kisebb feszültséggel, nem pedig kapkodva tudják elvégezni. Figyelemreméltó adat, hogy a plusz egy szabadnapot nem másodállásban töltik, hanem valóban magukra és családjukra fordítják.
Az egyik legfontosabb kutatási eredmény mégis az, hogy az alkalmazottak nem számoltak be a munkájuk intenzitásának felpörgetéséről. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok eredményes és sikeres munkabeosztást tudtak kidolgozni, egyszerűen azzal, hogy lefaragták a felesleges és nem hatékony tevékenységet, például
Így nem arról van szó, hogy az alkalmazottak a pénteki napjukat előre ledolgozták, hanem arról, hogy ugyanazt a munkát sokkal hatékonyabban és rövidebb idő alatt tudták elvégezni.
A brit kutatásban részt vevő vállalatok alkalmazotti létszáma alapvetően tíztől négyszázig terjedt, a kísérlet folytatásaként most kifejezetten a multikat fogják megcélozni, amely lehetővé teszi a vállalaton belüli speciális kontrollcsoportok létrehozását is. Ugyanakkor Magyarországon már az idén beindult a négynapos munkahét tesztelése, mégpedig nem is egy középvállalkozásnál.
A Magyar Telekom júliusban startolt el kísérleti jelleggel saját, négy hónapos programjával, amelynek során 152 munkavállaló tesztelte a négynapos munkahetet. Ezzel a cég hazai csoportja lett a világméretű kísérlet legnagyobb hazai vállalata, az eredmények azonban itt is ugyanolyan pozitívak voltak, mint a külföldi cégek esetében. Reguly Márta, a kutatást végző PwC vezetője szerint „a 4 napos munkahét kapcsán nagyon pozitív, hogy a válaszadók azt gondolják, képesek akár 4 nap alatt is elvégezni a feladataikat, úgy, hogy a hatékonyságuk és a produktivitásuk megmaradjon. A másik fontos tanulság, hogy sokan úgy látják, a négynapos munkahét mellett egészségesebb munka-magánélet egyensúlyt tudnának fenntartani, ami hosszú távon visszahatna a munkájuk minőségére is”.
Egy ekkora cégnél természetesen csak csoportokra bontva, differenciáltan, az egyes szakterületek leterheltségét maximálisan figyelembe véve lehetett bevezetni a tesztheteket. Az eredmény a tervezésnek köszönhetően meggyőző volt: a munkavállalók 20 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkával,
A résztvevők 94 százaléka számolt be pozitívan a személyes jólétet firtató kérdésre, szemben a tesztet megelőző 78 százalékról – 92 százalékuk pedig maximálisan elégedett a munka-magánélet egyensúlyt tekintve.
A Telekom a projektet teljes sikernek értékelte, de – méreténél és szerteágazó tevékenységénél fogva – azzal is tisztában van, hogy egyik napról a másikra nem tudja bevezetni a négynapos munkahetet. További tesztelés céljából folytatja a projektet, a februártól induló pilot időszakban már 300 munkavállaló bevonásával folytatja a vizsgálatot.
A termelékenységi mutatók látványos javulása, az alkalmazottak elégedettségének ugrásszerű emelkedése az elavult, 1930-as évekbeli rendszer megváltoztatásának jogosságát igazolják.
Kételyek, különösen a távmunkával nem végezhető feladatok terén
Ugyanakkor persze felmerülnek jogos kételyek is, hiszen sokan úgy látják, hogy eggyel kevesebb munkanap elvben ugye ötödével, akár mintegy 20 százalékkal is csökkentheti a nemzeti termelést egyes szektorokban. Különösen az otthonról nem végezhető munkák esetén, így például az olyan munkakörökben, mint a hagyományos gyártás, kereskedelem, szerelési-, építési- és egyéb lakossági és vállalati szolgáltatások (például pénzügyek, infrastrukturális szolgáltatások) terén, amelyek egy számítógépről és egy telefonnal, otthonról nem végezhetők el – a szerk.
Az átállás természetesen nem fog azonnal megtörténni, a szervezeti kultúra megkövesedése – Magyarország esetében ez különösen igaz – mindig is makacs ellensége volt a robbanásszerű újításoknak. Ha azonban arra gondolunk, hogy mindössze pár évvel ezelőtt arra a vezetőre is ferde szemmel néztek, aki bevezette saját területén a home office lehetőségét, napjainkra azonban már a mindennapi munkavégzés szerves részét alkotja, borítékolható: a hr-forradalom új hulláma előbb-utóbb beterít majd mindent, és pár évtized múlva már csak emlék lesz az ötnapos munkahét.
A négy az új öt, a legfurcsább ötlet az új normális. Így megy ez előre.
Fotó: 123rf
Az, hogy a Telex következetesen nem akarta leírni portálunk nevét, azzal függhet össze, hogy – a többi kormánypárti portállal egyetemben – már korábban sem számolt be Magyar Péter azon szándékáról, hogy államosítaná lapunkat és meghatározná, mi jelenhet meg nálunk.
Az író, újságíró szerint Magyar Péter szavaira az egész újságíró szakmának oldaltól függetlenül, közösen kellene azt mondania, hogy elég volt. Eddig azonban úgy tűnik, a kormánypártivá lett hírportáloknál nem osztják ezt a véleményt.
Mélyülő politikai árkok, eltűnő közös nevező, egyre kevesebb valódi párbeszéd. A közélet állapota ma már nem politikai, hanem társadalmi kérdés.
Magyar Péter az állami kézbe kerülő Mandiner kormányellenőrzését helyezte kilátásba. A miniszterelnök a törvényhozásban nyílt törvénysértés szándékát jelentette be.
„Mi lenne itt, ha ezt a mondatot Orbán Viktor mondta volna?” – teszi fel a publicista a költői kérdést.
Magyar Péter kommunista módra államosítana egy hírportált, aminek törvényellenesen határozná meg a tartalmát, amiből az következik, hogy a közmédia sem lesz olyan független, mint amilyennek ígéri. Szilvay Gergely írása.
Mecser Tamás meghallgatásán kiderült, mi lesz a TEK sorsa.
A jelenleg állatorvosként praktizáló korábbi parlamenti képviselő nagyon reméli, mielőbb a rácsok mögött láthatja a volt miniszterelnököt.
