Az óév első három negyedévében a költségvetési hiány kedvezően alakult, a GDP 3,7 százalékát tette ki, amely érdemben, 1,7 százalékponttal alacsonyabb, mint a megelőző évben – derül ki a KSH friss adataiból.
Elemző:
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
A 2022-esztendő első 3 negyedévében a költségvetési hiány igen kedvezően alakult, a GDP-nek mindössze 3,7 százalékát tette ki. Ez pedig érdemben, összességében 1,7 százalékponttal alacsonyabb, mint a megelőző évben – derül ki a KSH friss, január 3-án közzétett adataiból.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a hiány mérséklődésében a bevételek gyors, 24,7 százalékos emelkedése játszott szerepet.
Ezt egyrészről a fogyasztás és az árak emelkedése miatt negyedével bővülő áfabevételek, másrészről a magas foglalkoztatás és a gyors béremelkedés miatt növekvő munkát terhelő adóbevételek hajtották, amelyet csak kismértékben fogott vissza az év eleji munkáltatói adóteher-csökkentés.
Az szja-bevételekkel kapcsolatban viszont ki kell emelni egy technikai jellegű tényezőt is: a 2022 elején a családoknak visszautalt személyi jövedelemadó ESA-szemléletben a 2021. évre vonatkozóan került elszámolásra, amely alacsony bázist eredményezett.
A bevételek mellett a kiadások is nőttek, közel ötödével, az előző évhez képest, itt az állami bérkifizetések és a társadalmi juttatások (például nyugdíj, családtámogatások) is érdemben, rendre 17,4, illetve 17,7 százalékkal növekedtek.
Forrás: KSH
A kiadási oldalon számottevő, 35,5 százalékos emelkedés következett be a kamatkiadások esetében is, amelyet az emelkedő kamatkörnyezet okozott, míg a beruházási kiadások összességében stagnáltak.
Viszont csak a harmadik negyedévet nézve már láthatók az energiaválság hatásai. A július–szeptemberi időszakban a kiadások a bevételeknél gyorsabb ütemben nőttek, így a negyedéves hiány is emelkedett, a GDP 5,4 százalékára.
A múlt év egészére a kormányzat ESA-szemléletben 6,1 százalékos költségvetési hiányt tűzött ki a rendkívüli gázbeszerzést is figyelembe véve. Várhatóan ez teljesül is majd, viszont az energiaválság hatása elsősorban majd a negyedik negyedéves adatokban fog megjelenni. (Ez a KSH adatokban egyelőre nem látszik még, csak kora tavasszal érkeznek majd pontos, hivatalos adatok.)
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a háború és a szankciós politika fogja idén is elsősorban meghatározni az energiaárak alakulását, amely a gazdaság több szegmenséhez hasonlóan a költségvetést is érdemben érinti majd a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartása miatt.
Ezzel együtt is a 3,9 százalékos kitűzött kormányzati ESA-hiánycél csak abban esetben lesz tartható, ha a magyar gazdaság elkerüli a recessziót és az év egészében növekedni tud.
– A GDP-arányos hiány tehát 3,7 százalékos volt az első három negyedévben.
– Az előzetes adatok szerint 1825 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2022. I–III. negyedéves hiánya.
– Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 366 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,7 százalékponttal lett kedvezőbb.
– A kormányzati szektor bevétele 20 048 milliárd, kiadása 21 872 milliárd forint volt.
2022. I–III. negyedévében 2021 azonos időszakához képest:
– A bevételek 3971 milliárd forinttal, 24,7 százalékkal nőttek.
– A legnagyobb értékkel, 1281 milliárd forinttal, 18,3 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 966 milliárd forint (25,0 százalék) volt az áfabevétel növekedése.
– A jövedelemadó-bevételek 1225 milliárd forinttal, 54,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, elsősorban a gyermekes családoknak történt személyijövedelemadó-visszatérítés következtében (az eredményszemléletű elszámolás miatt a visszatérítés a bázisidőszaki értéket csökkentette).
– A társadalombiztosítási hozzájárulások 487 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal lettek magasabbak.
– Az egyéb bevételek 975 milliárd forinttal, 37,6 százalékkal növekedtek.
– A kiadások 3605 milliárd forinttal, 19,7 százalékkal emelkedtek.
– A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 743 milliárd forint (17,4 százalék), a pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 755 milliárd forint (17,7 százalék) volt.
– A folyó termelőfelhasználás 503 milliárd forinttal, 16,0 százalékkal, a kamatkiadások pedig 325 milliárd forinttal, 35,5 százalékkal nőttek.
– A bruttó állóeszköz-felhalmozás 4 milliárd forinttal, 0,2 százalékkal csökkent.
– A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1283 milliárd forinttal, 35,9 százalékkal lettek magasabbak.
– A kormányzati szektor hiánya 932 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt. Az egyenleg 261 milliárd forinttal, 0,5 százalékponttal lett kedvezőtlenebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
– A bevételek 1133 milliárd forinttal, 20,3 százalékkal nőttek.
– A kiadások 1394 milliárd forinttal, 22,3 százalékkal emelkedtek.
A nyitókép forrása: Pixabay.com
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
Itt van az eredménye a politikai bizonytalanságnak.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A KSH friss adatai szerint a költségvetési kiadások az első félévben mindössze 3,5 százalékkal nőttek, elmaradva a bevételek bővülési ütemétől. A kormányzati takarékosság fenntartása esetén, ha a gazdasági növekedés 1,8 százalék közelében alakul, akkor a 4,5 százalékos költségvetési hiánycél tartható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Putyin hosszútávú háborúra rendezkedik be.
Donald Trump bizonyos abban, hogy hívei nem lesznek erőszakosak, bármi is lesz az eredmény.
