A világgazdaság járványt követő időszakában súlyos problémák és új kihívások keletkeztek a gazdasági értéklánc számos pontján. A Makronóm Intézet cikksorozatának második részében a járvány utáni újraindulásából adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.
A járványhelyzet során a világgazdaság szűk keresztmetszeteit uraló piaci szereplők (például a szállítmányozó cégek, félvezetőgyártók, kereskedők és a nagy globális cégek) visszaélve alkupozíciójukkal és a hatalmas kereslettel, szinte bármennyit kérhettek hiánycikknek számító termékeikért és szolgáltatásaikért.
Ezt a folyamatot erősítette, hogy a koronavírus-válság lecsengését követően a családok újra elkezdtek fogyasztani, utazni, élvezni a lezárások utáni szabad életet. Csak hogy néhány példát említsünk: a tengeri szállítási költségek az öt-hatszorosukra emelkedtek a koronavírus-válság után.
Cikkünk első részében olvashat arról, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést.
A cikkből kiderül az is, hogy a 2022. évi magyar költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
A tengeri szállítmányozó cégek összesített nyeresége 2017-ben még 10 milliárd dollár alatt maradt, 2021-ben pedig már 100 milliárd dollár fölé emelkedett (John McCown / Blue Alpha Capital). Nicholas Sly amerikai közgazdász 2016-os számításai alapján az USA-ban a tengeri szállítmányozás költségeinek 15 százalékos emelkedése 0,1 százalékponttal növeli az inflációt egy éves időtávon.
Európára nincsenek ilyen pontos becslések, de csak a tengeri szállítmányozás növekedéséből származó költségek 3,5–4 százalékponttal járulhattak hozzá az európai inflációhoz. További példát szolgáltatnak az ármeghatározó globális óriáscégek, amelyek 70 százalékkal növelték a koronavírus-válság utáni profitrátájukat. Ez csak az USA-ban e gy öt fős család esetén 10 ezer dollárral, mintegy négymillió forinttal növelte az éves kiadásokat.
Ezeket a tényezőket foglalja össze a globális ellátási láncokra nehezedő nyomást mérő, úgynevezett Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI). A GSCPI egészen pontosan azt méri, hogyan változnak a nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index), a konténeres hajók szállítási díjai (Harpex index), a légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján), a szállítási határidők és a készletek, valamint az elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni vagy nem fejezték be).
A mutató összesen 27 változót aggregál, melyek közül a fentiek a legfontosabbak. Ennek az indexnek az értéke a 2020-at megelőző 20 évben a többnyire negatív, de összességében –1 és +1 között ingadozó tartományból a lezárások idején a korábban soha nem tapasztalt 3-as értékre, majd a kilábalás idején a 4-es érték fölé ugrott.
Vagyis
Az ábrán a Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI)
A közgazdászok az orosz-ukrán háború kitöréséig abban reménykedtek, hogy az infláció átmeneti lesz és gyorsan lecseng, és a világban a kínálat idővel majd utoléri a keresletet. Azóta tudjuk, hogy ez nem így lett.
Hogyan elemezte a hatásokat a Makronóm Intézet?
A Makronóm Intézet összesen hat plusz egy pontban foglalta össze az árak emelkedésére ható tényezőket. Hetedik pontként pedig a családosokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedéseket, amelyek segítik ellensúlyozni az infláció okozta károkat.
A következő napokban részletesen foglalkozunk egy-egy cikkben a további pontokkal is.
Az elemzés teljes terjedelmében a Makronóm Intézet honlapján olvasható.
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Az Ansage cikke szerint kulcsszerepet kapott a folyamatban Donald Tusk miniszterelnök, külügyminisztere Radoslav Sikorski, valamint a varsói székhelyű VSquare nemzetközi oknyomozó portál hálózata is.
Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
A Saul fia Oscar-díjas rendezője szerint filmje ma már nem kaphatná meg a kritikai elismerés legfelsőbb kitüntetését.
