Mi okozza az árak emelkedését? (Makronóm kutatás, 2. rész)

2023. január 24. 21:48

A világgazdaság járványt követő időszakában súlyos problémák és új kihívások keletkeztek a gazdasági értéklánc számos pontján. A Makronóm Intézet cikksorozatának második részében a járvány utáni újraindulásából adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.

2023. január 24. 21:48
null

A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások

A járványhelyzet során a világgazdaság szűk keresztmetszeteit uraló piaci szereplők (például a szállítmányozó cégek, félvezetőgyártók, kereskedők és a nagy globális cégek) visszaélve alkupozíciójukkal és a hatalmas kereslettel, szinte bármennyit kérhettek hiánycikknek számító termékeikért és szolgáltatásaikért. 

Ezt a folyamatot erősítette, hogy a koronavírus-válság lecsengését követően a családok újra elkezdtek fogyasztani, utazni, élvezni a lezárások utáni szabad életet. Csak hogy néhány példát említsünk: a tengeri szállítási költségek az öt-hatszorosukra emelkedtek a koronavírus-válság után. 

 

Cikkünk első részében olvashat arról, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést.
A cikkből kiderül az is, hogy a 2022. évi magyar költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.

 Dráguló tengeri szállítások

A tengeri szállítmányozó cégek összesített nyeresége 2017-ben még 10 milliárd dollár alatt maradt, 2021-ben pedig már 100 milliárd dollár fölé emelkedett (John McCown / Blue Alpha Capital). Nicholas Sly amerikai közgazdász 2016-os számításai alapján az USA-ban a tengeri szállítmányozás költségeinek 15 százalékos emelkedése 0,1 százalékponttal növeli az inflációt egy éves időtávon.

Európára nincsenek ilyen pontos becslések, de csak a tengeri szállítmányozás növekedéséből származó költségek 3,5–4 százalékponttal járulhattak hozzá az európai inflációhoz. További példát szolgáltatnak az ármeghatározó globális óriáscégek, amelyek 70 százalékkal növelték a koronavírus-válság utáni profitrátájukat. Ez csak az USA-ban e gy öt fős család esetén 10 ezer dollárral, mintegy négymillió forinttal növelte az éves kiadásokat.

Mennyivel drágultak a szállítási költségek?

Ezeket a tényezőket foglalja össze a globális ellátási láncokra nehezedő nyomást mérő, úgynevezett Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI). A GSCPI egészen pontosan azt méri, hogyan változnak a nyersanyagok szállítási költségei (Baltic Dry Index), a konténeres hajók szállítási díjai (Harpex index), a légi áruszállítás költségei (US BLS adatai alapján), a szállítási határidők és a készletek, valamint az elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni vagy nem fejezték be). 

A mutató összesen 27 változót aggregál, melyek közül a fentiek a legfontosabbak. Ennek az indexnek az értéke a 2020-at megelőző 20 évben a többnyire negatív, de összességében –1 és +1 között ingadozó tartományból a lezárások idején a korábban soha nem tapasztalt 3-as értékre, majd a kilábalás idején a 4-es érték fölé ugrott.

Vagyis 

a világgazdaság zavartalan működéséhez képest extrém hatások alakultak ki.

Az ábrán a Global Supply Chain Pressure Index (GSCPI) 

Forrás: Federal Reserve Bank of New York

A közgazdászok az orosz-ukrán háború kitöréséig abban reménykedtek, hogy az infláció átmeneti lesz és gyorsan lecseng, és a világban a kínálat idővel majd utoléri a keresletet. Azóta tudjuk, hogy ez nem így lett.

 

Hogyan elemezte a hatásokat a Makronóm Intézet?
A Makronóm Intézet összesen hat plusz egy pontban foglalta össze az árak emelkedésére ható tényezőket. Hetedik pontként pedig a családosokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedéseket, amelyek segítik ellensúlyozni az infláció okozta károkat.
A következő napokban részletesen foglalkozunk egy-egy cikkben a további pontokkal is.

Az elemzés teljes terjedelmében a Makronóm Intézet honlapján olvasható. 

 

Emlékeztetőül tehát az a 6 tényező, ami az árak emelkedésére hat, és amelyekkel további írásainkban is foglalkozunk majd:

1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások

2. Az energiaárak emelkedése

3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége

4.  Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály

5. Árfolyam

6. Agresszív árazás

és a 7. pontban:

A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatása

 

 

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
konfucius
2023. január 28. 22:31
Valahogy kimaradt az elemzésből a kereskedők gátlástalan, esetleg irányított, szervezett harácsolása, mint gerjesztő ok. Ugyanazt a tésztát a Spar az osztrák oldalon fele annyiért kínálja, mint a magyar határon belül. A két bolt távolsága 3 km. Senki se magyarázza el, hogy a sparnak hirtelen dupla annyiba kerül ebbe a boltba szállítania, mint a másikba. A teszkó, Auchan stb ugyanezt csinálják. Teljesen indokolhatatlan háromszor annyiért adni vajat, négyszer annyiért tejet, mint amennyiért a bociból kijön. A MOL külföldre jóval olcsóbban exportálja a dízelt, mint amennyiért náluk adja. Ez nettó harácsolás, semmi több. Meg kell rendszabályozni a cégeket, de nagyon. A sok balos troll meg nyugodtan vergődhet meg hazudozhat, amennyit akar, a tényeken az nem változtat.
Akitlosz
2023. január 26. 01:16
A fabatka több százszor értékesebb pénz a magyar forintnál, körülbelül 1 fabatka = 1 euró.
Akitlosz
2023. január 26. 01:16
Ez a múltkori hamis cikk folytatása. Kormánypropaganda az infláció valódi okának az elrejtésére. Infláció ugyanis azért van, mert a kormány felelőtlenül túlköltekezik, amit részben a Nemzeti Bankkal az abszolút semmiből teremtetett forinttal fizet. ez csak tavaly vagy 3-4 billió forint. Vagy akár több. Erre jön rá az államadósság növelése, ami csak tavaly legalább 4 billió forint volt. Ezt a több billió fedezetlen forintot rázúdítják a magyar gazdaságra, így ugyanannyi termékre és szolgáltatásra egyre több forint jut, ezért a forint értéke csökken, így ugyanakkora érték forintban egyre nagyobb számot jelent, ezért az árak nőnek. Ettől van az infláció A cikk megpróbálja a felelősséget áthárítani a kormányzatról másokra, hamisan, megpróbálja átverni, becsapni a agyar népet. Ez a kormány semmiért nem felelős, már miért pont az inflációért lenne? A cikk tehát csak hazug propaganda a nép átverésére. Az infláció a forint abszolút semmiből teremtése és a fedezetlen forint gazdaságra zúdítása miatt van, amiért a magyar államhatalom a felelős és nem más. A forgalomban lévő forint mennyisége: 2010.: 16,44 billió 2020.: 33,55 billió 2022.: január 38,0259 billió 2022.: szeptember 42,5952 billió Na ettől van infláció! Ezt persze a kormányzat által (le)fizetett közgazdászok sohasem fogják elmondani a népnek.
pesszimista
2023. január 25. 23:42
Ismerem a piacok működését, 2000-ig fóliás paradicsomot termeltem. Aki nagyban termel annak nincs ideje kispiacon kikilózni az áruját, ezért sok társammal együtt a pesti Nagybani Piacra jártam . Akkor a zöldségesek pultján kb. 18o ft volt a paradicsom Háborogtak kereskedők mert a piac mellett akkor nyitó multi 99-Ftos áron hirdette Én szerencsére még abban az évben abba hagytam a fóliázást. 2020 ban kérdeztem az egyik ismerőst, hogy megy a paradicsomja , azt mondta volt a pesti másnap a kecskeméti piacon nem tudta eladni , pedig odaadta volna 30-ftért is. Aznap voltam a feleségemmel az egyik multiban, ott 300-ftért mérték a külföldi rosszabb minőségű paradicsom kilóját és a vásárlók vették.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!