ám a közös munkacsoport (az amerikai pénzügy vezetésével) megtalálta a lehetséges kiskapukat azzal, hogy a törvény szövegét „tágan kezdte értelmezni”, ezzel segítve az európai gyártóknak abban, hogy legalább a támogatások egy részére jogosultak legyenek.
Az európai fél most két kézzel kapaszkodik a „szabadkereskedelmi megállapodás” fogalmának értelmezési lehetőségeibe, az USA pénzügyminisztériuma ugyanis arra mutatott rá, hogy a kifejezés pontos jelentését semmilyen szabály, így a bevezetett inflációcsökkentő törvény sem határozza meg egyértelműen. Éppen ezért lehetséges azt olyan kontextusban értelmezni, amely a baráti kereskedelmi partnereket is magában foglalja.
A törvény átértelmezési lehetőségei elég nagy felzúdulást keltettek az Egyesült Államokban. Több szenátor máris azzal vádolja Bident, hogy a kiskapuk keresésével a törvény éppen eredeti értelmét, az amerikai ipar erősítésére irányuló szándékát tapossa sárba. Európa ugyanakkor nem építhet mindent a most indult „tárgyalásos rendezésre”.