Az USA lazít a szigoron: megmenekülhet az európai ipar

Amikor bő egy hónappal ezelőtt Macron francia elnök villámgyorsan Washingtonba utazott, hogy megpróbálja jobb belátásra bírni Joe Bident, és rávenni, hogy óriási inflációcsökkentő törvényével (IRA) ne gyilkolja le az európai ipart, az amerikai elnök meglepően együttműködőnek mutatkozott. „Soha nem állt szándékomban kizárni együttműködő partnereinket. Továbbra is az amerikai ipar erősítése és a munkahelyteremtés a fő célunk, de nem Európa rovására. Finomítani fogjuk a támogatási rendszert, hogy megkönnyítsük az európai országok részvételét. De ez még sok munkát igényel” – mondta Biden, megígérve, hogy létrehoznak egy USA-EU munkacsoportot, amely azt vizsgálja, hogyan tudnának az európai vállalatok is részesei lenni az IRA áldásos hatásának.

A törvény az európai ipar tönkremenetelét jelentheti, hiszen a magas energiaárak mellett ezután már a plusz támogatási rendszer is az USA felé tolja a befektetőket, amelyeknek az európai piac semmi olyat nem tud ajánlani, ami miatt az EU-ban hagynák a pénzüket. A piactorzító, protekcionista törvény miatt dührohamokat kapó Macron washingtoni látogatásának azonban úgy tűnik, volt értelme. A sokak által csak Biden időhúzásának tartott munkacsoport tényleg létrejött, és már némi eredményt is felmutathat – Európa javára.

És mégis mozog

Már az is óriási eredmény, hogy az USA pénzügyminisztériuma pontosította az IRA végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat. Az egyik legfájóbb pont (a 7500 dolláros adójóváírási támogatás) esetében úgy módosítanák a törvényt, hogy az az uniós vállalatok termékeire is vonatkozna. 

Nagyobb a vita az e-akkumulátorok körül: a törvényben eredetileg az szerepel, hogy az USA a vállalati adótámogatást csak abban az esetben biztosítja, ha az akkumulátorok ásványi anyagainak 40 százalékát az Egyesült Államokban vagy olyan országban termelték ki, dolgozták fel, hasznosították újra, amellyel az USA szabadkereskedelmi megállapodást kötött. (Ez a limit 2027-től 80 százalékra emelkedik.) Másodszor: az adójóváírás egy másik részének igénybevételéhez 2023-tól kezdődően az elektromos jármű akkumulátorának legalább 50 százalékát Észak-Amerikában kell gyártani vagy összeszerelni – 2029-től ezt az arányt száz százalékra emelnék.

ám a közös munkacsoport (az amerikai pénzügy vezetésével) megtalálta a lehetséges kiskapukat azzal, hogy a törvény szövegét „tágan kezdte értelmezni”, ezzel segítve az európai gyártóknak abban, hogy legalább a támogatások egy részére jogosultak legyenek. 

Az európai fél most két kézzel kapaszkodik a „szabadkereskedelmi megállapodás” fogalmának értelmezési lehetőségeibe, az USA pénzügyminisztériuma ugyanis arra mutatott rá, hogy a kifejezés pontos jelentését semmilyen szabály, így a bevezetett inflációcsökkentő törvény sem határozza meg egyértelműen. Éppen ezért lehetséges azt olyan kontextusban értelmezni, amely a baráti kereskedelmi partnereket is magában foglalja. 

A törvény átértelmezési lehetőségei elég nagy felzúdulást keltettek az Egyesült Államokban. Több szenátor máris azzal vádolja Bident, hogy a kiskapuk keresésével a törvény éppen eredeti értelmét, az amerikai ipar erősítésére irányuló szándékát tapossa sárba. Európa ugyanakkor nem építhet mindent a most indult „tárgyalásos rendezésre”. 

Robert Habeck német gazdasági miniszter már Macron washingtoni útja előtt belekezdett egy, az amerikaihoz hasonló elven működő, protekcionista EU-s szabály kidolgozásába annak érdekében, hogy a tiszta energiás beruházások ne vándoroljanak az Államokba. A legfrissebb hírek szerint Brüsszelben pedig Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa folytat kampányt az IRA ellen, és egy olyan „tiszta technológiáról szóló” törvénytervezetet akar átverni az Európai Bizottságon,

Breton kezdeményezéséről egyelőre nincsenek pontos és megerősített információk, ahogyan arról sem, milyen anyagi forrásokat és milyen módon csoportosítanának a támogatásokra. Az amerikai-európai közös munkacsoport addig is folytatja a munkát: jövő héten az egyik legkényesebb téma, a már említett akkumulátorgyártás lesz terítéken. 

Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos/Pool/Chris Kleponis