Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Tavaly San Franciscóban az irodák 20 százaléka volt üres, idén azonos időszakban pedig már 25,5 százalék – ez azt jelenti, hogy több üres iroda van most, mint a 2008-as nagy recesszió alatt!
A Bloomerg minapi írásából kiderül, hogy a CBRE ingatlan-tanácsadó cég szerint a város irodai üresedési rátája a vírusjárvány kezdetén 4 százalék, 2021 szeptemberében 20 százalék volt, ám azóta még tovább, az igen magas 25,5 százalékos szintre emelkedett.
A Kastle Systems – egy biztonsággal kapcsolatos eszközökkel és szoftverekkel foglalkozó cég – úgy látja, a munkavállalók csak lassan térnek vissza a belvárosba. Az MSCI Real Assets szerint pedig
a San Franciscó-i irodák négyzetméterenkénti értéke közel 40 százalékkal esett vissza a 2020. decemberi csúcsról.
Várható volt a visszaesés, hiszen a város – ahogy a Makronóm is már többször megírta – régóta küzd a hajléktalanokkal és a drogosokkal, emellett – a jobb területeken – csillagászati árakkal kell szembenézniük azoknak, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy itt éljenek.
A vállalatoknak szintén nehéz dolguk van San Franciscóban, hiszen a tehetséges munkavállalók nyilvánvalóan nem szeretnének egy hajléktalan- és drogbandákkal teli városban élni és dolgozni, ahol ráadásul – az igen magas árszínvonal miatt – a pénzük jóval kevesebbet ér, mint az USA más államaiban.
Az adatok szerint – többek között – a távmunka, a technológiai cégek növekvő vonzereje és az emelkedő költségek csábítják el a lakosokat olyan városokba, mint például a texasi Austin és a floridai Miami.
Ezek a városok alacsonyabb adókkal, sokkal megfizethetőbb lakhatással, jobb minőségű állami iskolákkal és természetesen kevesebb bűnözéssel kecsegtetnek. Ezzel pedig nem csak a vállalatokat csábítják arra, hogy oda telepítsék székhelyüket, de velük együtt a San Franciscó-i lakosokat is.
A Bloomberg szerint a vállalatok – és ezzel együtt tehát azok munkavállalói is – hosszú távra terveznek, így valószínűleg sokáig maradnak majd a biztonságos városokban – legalábbis addig, ameddig meg nem oldódnak San Franciscóban a drogproblémák, és nem csökkennek az árak. Ne felejtsük, hogy Amerikában – bár óriásiak a távolságok – a munkavállalók sokkal könnyebben költöznek, váltanak államot, munkahelyet, iskolát, mint Európában.
A Snap, amely az olyan népszerű közösségi oldalak anyavállalata, mint a Snapchat, nemrégiben szintén kivonult a városból, elsősorban a drága San Franciscó-i bérleti díjak és az ebből következő távmunkára kényszerülő alkalmazottak miatt.
A vállalatok továbbá panaszkodnak a város, már említett, magas bűnözési rátája miatt, London Breed polgármester pedig azon igyekszik, hogy ennek ellenére meggyőzze a vállalatokat, hogy költözzenek be az irodákba – többek között azért, mivel
Ezt adatok is alátámasztják, miszerint az olyan városoknak, mint New York és Los Angeles a COVID-járvány vége óta sikerült az irodák 40 százalékát feltölteni, San Francisco viszont megragadt, és a városban minden három irodából majdnem kettő üresen áll.
Emellett azt is észre kell vennünk, hogy ez egy ördögi spirál: minél többen költöznek ki és terjesztik, hogy San Franciscóban mennyire siralmas a helyzet, annál kevesebb cég tervezi majd az ottani letelepedést. Tehát egyre több kiköltöző, ezzel együtt egyre kevesebb beköltöző várható.