A nyugati világ a szankciók bevezetésével lényegesen alábecsülte az orosz gazdaság ellenálló képességét – véli Alexander Hill kanadai hadtörténész. A sok éven át Oroszországban élő és kutató professzor rámutat arra, hogy az orosz gazdaság jól teljesít a nyugati „megszorítások” ellenére, és figyelmeztet, hogy inkább Európa túlélése jelenti a legnagyobb kérdést.
Közismert tény, hogy az orosz-ukrán konfliktus kitörése következtében a nyugati világ úgy döntött, hogy gazdasági szankciókkal kényszeríti térdre Oroszországot: a főáramú média pedig már többször is magabiztosan számolt be arról, hogy a szankciók rendkívül negatív hatással vannak az orosz gazdaságra, kezdi elemzését a The Conversation hasábjain Alexander Hill, a Calgaryi Egyetem (University of Calgary) hadtörténeti professzora.
Hill szerint azonban ezek a hírek nem feltétlenül megbízhatók: a professzor rámutat, hogy a nyugati média olyan adatokra támaszkodik a szankciók hatásainak megítélésére, mint például a Standard and Poor’s hitelügynökség úgynevezett Globális Oroszországi Szolgáltatásbeszerzési Menedzser Indexe (Global Russia Services Purchasing Managers’ Index).
Ezen adatok azonban éppen olyan orosz cégektől származó információkon alapulnak, amelyek hajlandóak beszélni az ügynökséggel. Következésképpen az effajta felmérések torz mintával számolnak, mutat rá Hill.
A kanadai egyetemen tanító professzor kiemeli, hogy
nagyrészt éppenséggel az általuk bevezetett szankcióknak köszönhetően...
Hill aláhúzza, hogy nem sok szó esik arról, hogy Oroszország gazdasági mutatói elég sok esetben viszonylag jól alakultak. Ebben segített például az idei jól sikerült gabonatermelés is: az orosz mezőgazdaság több mint 150 millió tonna gabonát termelt 2022-ben, ami elegendő volt ahhoz, hogy egy részét ingyenesen(!) Afrikába küldje.
A neves Cambridge-i Egyetemen doktoráló professzor rámutat, hogy Nyugathoz hasonlóan az oroszok is magas, kétszámjegyű inflációval néztek szembe, viszont
– ráadásul az adatok azt sugallják, hogy az elmúlt hónapokban az orosz infláció a tavaszi csúcsok után csökken, teszi hozzá Hill.
Vannak más pozitív tendenciák és területek, amelyeken az oroszok meglepő ellenálló képességet mutattak, ideértve a nyugati termékek és vállalatok „orosz megfelelőkkel” való helyettesítését, emeli ki Hill.
Az olyan nyugati ismert vállalatok, mint például a McDonald’s, kivonultak Oroszországból, de helyét a Vkusno i tochka nevű orosz lánc gyorsan helyettesítette.
„Mint aki nemrég járt Oroszországban, személyesen garantálhatom, hogy jártam a Vkusno i tochka éttermekben Murmanszkban és Moszkvában, és
élénk kiszolgálást folytatnak olyan termékekkel, amelyek lényegében megegyeznek a McDonald’s termékeivel vagy nagyon hasonlóak” – írja Hill.
A sok évet Oroszországban élő és kutató professzor továbbá kiemeli, hogy a mikrochiphiány problémájáról is gondoskodnak az oroszok, hiszen saját mikrochip gyártási kapacitás kiépítésén dolgoznak – az orosz média rámutatott arra is, hogy önállóvá válni ezen a téren nem lesz egy egyszerű folyamat, teszi hozzá Hill.
Hasonlóképpen érvelnek Noha Razek és Brian McQuinn, a Kanadában található Reginai Egyetem (University of Regina) közgazdászai, akik közös írásukban rámutatnak, hogy mivel még mindig vannak olyan országok, amelyek hajlandóak megvásárolni Oroszország kőolajtermékeit, a szankciók nem csökkentik, hanem növelik Oroszország bevételeit.
Ennél is rosszabb – hangsúlyozzák Razek és McQuinn – hogy a szankciók megemelik a globális olaj- és földgázárakat, világszerte felhúzzák az inflációt, és ironikus módon éppen hogy csökkentik a világ hozzáférését azokhoz a fémekhez és ásványi anyagokhoz, amelyek szükségesek lennének az olajról és a földgázról való leváláshoz, azaz a „zöld átálláshoz” – ami elvileg nagyon fontos részt jelent a nyugati világ terveiben.
Hill úgy véli tehát, hogy a nyugati világ lényegesen alábecsülte az orosz gazdaság ellenálló képességét, ahogyan az ország kitartását is a több irányú nehézségek közepette.
Razek és McQuinn szerint ezen ellenálló képesség nagyrészt abból adódik, hogy Oroszország kőolaj- és finomított termékek exportpiaca jól diverzifikált, míg a Nyugattól, Kelet felé való diverzifikáció is azt jelenti, hogy az orosz olajszektor elleni szankciók korlátozott hatással lesznek az ország gazdaságára.
Hill továbbá kiemeli, hogy többek között a fentiek miatt is:
Meg kell azonban várni, hogy ugyanez elmondható-e az európai lakosságra, amely szintén súlyos nehézségekkel küszködik, jobbára a saját kormányaik által kivetett szankciók miatt, hangsúlyozza az Oroszországra szakosodott történészprofesszor.
Nyitókép: Pixabay
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Európa elvesztette globális befolyását: a racionális döntéseket felváltotta az érzelmi alapú politizálás.
Nem lehet tudni, mire megy ki a játék.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
