Olyan gyorsak a munkaerőpiaci változások, hogy a mai kisgyerekek 20 százaléka várhatóan olyan állásba helyezkedik majd el, amely ma még nem is létezik. Jelenleg ugyanakkor a munkavállalók mintegy 40 százaléka szívesen váltana munkahelyet, viszont közel kétharmaduk nem rendelkezik megfelelő szintű önismerettel.
A FIVOSZ által rendezett Fiatal Vállalkozók Hete múlt heti zárónapjának tematikája kiemelten a fiatal generáció karrierépítési lehetőségeire fókuszált.
Az üzleti show keretében a Makronóm Intézet szakmai közreműködésével megrendezett kerekasztal-beszélgetés során többek között elhangzott az is, hogy jelenleg a munkavállalók mintegy 40 százaléka szívesen váltana munkahelyet, viszont közel kétharmaduk nem rendelkezik megfelelő szintű önismerettel, amely szükséges lenne ahhoz, hogy be tudják járni a saját maguk számára ideális karrierutat.
Idén egyébiránt éppen 15 éves lett a Fiatal Vállalkozók Hete rendezvénysorozat, mely évről-évre az üzleti szféra elismert és sikeres személyiségeit hívja színpadra, hogy a karrier- és vállalkozásépítés terén hasznos tanácsokkal, tippekkel és tapasztalataik megosztásával segítsék a fiatal generáció tagjait.
Mi leszel, ha nagy leszel? És hová fejlődhet a hazád?
Érdekes, hogy már fiatal korban mennyire mást gondol egy kínai, amerikai és brit kisgyermek arról, mi szeretne lenni. Az pedig még érdekesebb, hogy ez hogyan befolyásolja a világgazdasági trendeket. Lásd e témáról a minapi, érdekes, tanulságos cikkünket.
A rendezvénysorozat zárónapján számos előadást és panelbeszélgetést tartottak neves szakemberek részvételével. Olyan sikeres magyar vállalkozások vezetői szólaltak fel az eseményen többek között, mint a BioTECH USA, a Dorko, a Masterplast, az Otthon Centrum vagy a Wellis.
Az Makronóm Intézet szakmai együttműködésével megrendezett Álommunka, magas fizetéssel – álmok és realitások a karrierépítésben című panelbeszélgetésen Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója, Virág Viktor, a MADS iskolaszövetkezet alapítója, illetve moderátorként Marosi László, a SkillX Technologies Zrt. alapító-vezérigazgatója vett részt.
A beszélgetés résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy
az álommunka mindenki számára mást jelent, és ahhoz, hogy valaki a munka világában megvalósítsa önmagát, sikeres és elégedett legyen, elsősorban megfelelő önismerettel kell rendelkeznie,
Marosi László a téma kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi óvodáskorúak ötöde ma még ismeretlen munkakört fog betölteni, illetve egy általuk végzett felmérésből az derül ki, hogy
Szerinte ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, sok kudarcot kell átélnie, önismeretre és önfejlesztésre van szükség.
Dr. Regős Gábor szerint fontos, hogy a munka világában
A szakember hozzátette, hogy hazánkban sajnos jóval kevesebben mernek vállalkozóvá válni, mint más EU országokban, így érdemes ezen a téren edukálni a fiatalokat.
Martis István arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a technológiai ismeretek ugyanannyira előfeltételei a szakmai előmenetelnek már szinte bármilyen területen, mint amennyire az angol nyelv ismerete. Az ügyvezető igazgató szerint akkor lehet valaki igazán sikeres a munkaerőpiacon,
Virág Viktor rengeteg munkavállalót felvételi interjúztatott már, ezek alapján úgy látja, hogy a jelöltek az esetek túlnyomó többségében nem tudják megfogalmazni, hogy mi számukra az álommunka, arról viszont van elképzelésük, hogy mi számukra az álomfizetés.
Szerinte a sikerhez kitartás és önismeret szükséges, illetve a munka eredményes elvégzéséhez ma már mintegy 85 százalékban úgynevezett soft skillekre van szükség. (A soft skill jelentése „puha készségek”, azaz a nem szakmai jellegű, személyes és szociális készségek, amik a szakmai tudáson túl meghatározzák egy ember beilleszkedését, motiválhatóságát, kezelhetőségét és kreativitását egy munkahelyen – a szerk.)
(Fotó:123rf.hu)
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
