Olyan gyorsak a munkaerőpiaci változások, hogy a mai kisgyerekek 20 százaléka várhatóan olyan állásba helyezkedik majd el, amely ma még nem is létezik. Jelenleg ugyanakkor a munkavállalók mintegy 40 százaléka szívesen váltana munkahelyet, viszont közel kétharmaduk nem rendelkezik megfelelő szintű önismerettel.
A FIVOSZ által rendezett Fiatal Vállalkozók Hete múlt heti zárónapjának tematikája kiemelten a fiatal generáció karrierépítési lehetőségeire fókuszált.
Az üzleti show keretében a Makronóm Intézet szakmai közreműködésével megrendezett kerekasztal-beszélgetés során többek között elhangzott az is, hogy jelenleg a munkavállalók mintegy 40 százaléka szívesen váltana munkahelyet, viszont közel kétharmaduk nem rendelkezik megfelelő szintű önismerettel, amely szükséges lenne ahhoz, hogy be tudják járni a saját maguk számára ideális karrierutat.
Idén egyébiránt éppen 15 éves lett a Fiatal Vállalkozók Hete rendezvénysorozat, mely évről-évre az üzleti szféra elismert és sikeres személyiségeit hívja színpadra, hogy a karrier- és vállalkozásépítés terén hasznos tanácsokkal, tippekkel és tapasztalataik megosztásával segítsék a fiatal generáció tagjait.
Mi leszel, ha nagy leszel? És hová fejlődhet a hazád?
Érdekes, hogy már fiatal korban mennyire mást gondol egy kínai, amerikai és brit kisgyermek arról, mi szeretne lenni. Az pedig még érdekesebb, hogy ez hogyan befolyásolja a világgazdasági trendeket. Lásd e témáról a minapi, érdekes, tanulságos cikkünket.
A rendezvénysorozat zárónapján számos előadást és panelbeszélgetést tartottak neves szakemberek részvételével. Olyan sikeres magyar vállalkozások vezetői szólaltak fel az eseményen többek között, mint a BioTECH USA, a Dorko, a Masterplast, az Otthon Centrum vagy a Wellis.
Az Makronóm Intézet szakmai együttműködésével megrendezett Álommunka, magas fizetéssel – álmok és realitások a karrierépítésben című panelbeszélgetésen Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója, Virág Viktor, a MADS iskolaszövetkezet alapítója, illetve moderátorként Marosi László, a SkillX Technologies Zrt. alapító-vezérigazgatója vett részt.
A beszélgetés résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy
az álommunka mindenki számára mást jelent, és ahhoz, hogy valaki a munka világában megvalósítsa önmagát, sikeres és elégedett legyen, elsősorban megfelelő önismerettel kell rendelkeznie,
Marosi László a téma kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi óvodáskorúak ötöde ma még ismeretlen munkakört fog betölteni, illetve egy általuk végzett felmérésből az derül ki, hogy
Szerinte ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, sok kudarcot kell átélnie, önismeretre és önfejlesztésre van szükség.
Dr. Regős Gábor szerint fontos, hogy a munka világában
A szakember hozzátette, hogy hazánkban sajnos jóval kevesebben mernek vállalkozóvá válni, mint más EU országokban, így érdemes ezen a téren edukálni a fiatalokat.
Martis István arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a technológiai ismeretek ugyanannyira előfeltételei a szakmai előmenetelnek már szinte bármilyen területen, mint amennyire az angol nyelv ismerete. Az ügyvezető igazgató szerint akkor lehet valaki igazán sikeres a munkaerőpiacon,
Virág Viktor rengeteg munkavállalót felvételi interjúztatott már, ezek alapján úgy látja, hogy a jelöltek az esetek túlnyomó többségében nem tudják megfogalmazni, hogy mi számukra az álommunka, arról viszont van elképzelésük, hogy mi számukra az álomfizetés.
Szerinte a sikerhez kitartás és önismeret szükséges, illetve a munka eredményes elvégzéséhez ma már mintegy 85 százalékban úgynevezett soft skillekre van szükség. (A soft skill jelentése „puha készségek”, azaz a nem szakmai jellegű, személyes és szociális készségek, amik a szakmai tudáson túl meghatározzák egy ember beilleszkedését, motiválhatóságát, kezelhetőségét és kreativitását egy munkahelyen – a szerk.)
(Fotó:123rf.hu)
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
A második negyedévben lassult a gazdaság teljesítménye: negyedéves alapon a szezonálisan kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal lassult, éves szinten pedig 1,3 százalékra mérséklődött a növekedés üteme.
A foglalkoztatottak száma 26 ezer fővel nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent.
Továbbra is rendkívül törékeny a magyar gazdaság kilábalása, noha negyedévről negyedévre javulnak a kilátások, az orosz–ukrán konfliktus következtében jelen lévő bizonytalansági tényezők sokasága miatt kifejezetten nehézkes a helyreállás folyamata.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
