Több mint egy hétig csatáztak a tagállamok Lengyelország és a balti államok makacssága miatt. Végül egy olyan megállapodás született, amelyre jelenleg Moszkvának reagálnia sem nagyon kell.
Megállapodtak a tagállamok az orosz olajra kivetett ársapka ügyében. A múlt hét csütörtök óta húzódó vita végére a hordónkénti 60 dolláros összeg tett pontot, amely nagyjából elfogadható az egymásnak feszülő tagállamok mindegyikének.
Az ársapkát az USA vezetésével a G7-ek javasolták, hogy valahogy enyhítsék az eredetileg hétfőtől életbe lépő olajszankciók következményeit. A terv ugyanis nemcsak a tengeri úton szállított olaj uniós beszerzésére vonatkozott, hanem a világszerte szállító tankhajók biztosításának tilalmára is. Ezt kerülte most el az ársapka, amely szerint a tilalom akkor lép életbe, ha az oroszok a megállapított áron felül próbálják meg értékesíteni az olajat.
Magyarország már a mostani, kapkodó tárgyalások előtt mentességet kapott az ársapka bevezetése alól. A tervezet értelmében ugyanis az nem vonatkozik azon országokra, amelyek vezetékes úton kapják a kőolajat, de arra az esetre sem, ha a vezetékek meghibásodás (vagy szabotálása) miatt az adott ország kénytelen tengeri úton beszerezni azt.
Görögország és azon államok, amelyek az orosz olaj legnagyobb tengeri szállítói, a lehető legmagasabb – 70 dollár körüli – árat célozták meg, míg Lengyelország és a balti államok egy egészen alacsony, 30-40 dollár körüli ár mellett kardoskodtak. Ha az utóbbit fogadták volna el, Putyin valószínűleg beváltja fenyegetését a szállítások leállításával kapcsolatban,
A 60 dolláros, erősen kompromisszumos ár jelenleg magasabb, mint amennyiért az oroszok értékesítik a kőolajat, így Moszkvát gyakorlatilag semmiben nem érinti, ezért valószínűtlen, hogy pillanatnyilag a Kreml fenyegetőzni kezdene a mennyiség csökkentéséről – bár Putyin mindig képes váratlan húzásokra.
A megállapodást a kényszer szülte, mindenki úgy tesz, mintha elégedett lenne, de valójában nem az. Ursula von der Leyen szerint az olajár felső határa jelentősen csökkenti Oroszország bevételeit, egyben stabilizálja a globális energiaárakat. Az Európai Bizottság elnökének a jelenlegi helyzetben mindkét megállapítása megtévesztő, a jelenlegi döntéssel ugyanis – rövid távon legalábbis – nem történt érdemi változás, sem Oroszország bevételeit, sem a világpiaci árak tekintetében.
Nem tudni, az ügyet lezárni kívánó országok végül mivel győzték meg Lengyelországot és a balti államokat, hogy menjenek bele a 60 dolláros árba, hiszen egy héten át hallani sem akartak ilyen magas sapkáról. Kaja Kallas észt miniszterelnök diplomatikusan üdvözölte a megállapodás tényét, mondván, ha csökkentik Oroszország energiabevételeit, az az orosz hadigépezet leállását fogja eredményezni (ezt a görcsösen ismételt mondatot több mint kilenc hónapja halljuk, és egyáltalán nem úgy tűnik, hogy bármi alátámasztaná), de keserűen azt is hozzátette, hogy
Az alacsony árhatár mellett kardoskodók győzelemként könyvelték el azt is, hogy az ársapkát kéthavonta felül fogják vizsgálni annak érdekében, hogy a felső határt lehetőleg az orosz nyersolaj piaci áránál alacsonyabban tartsák. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a felülvizsgálat ötlete eredetileg az EU-s kőolajszállító országoktól származik, akik viszont éppen azt szeretnék elkerülni, hogy a piaci ár változásai annyira kellemetlenné váljanak Oroszország számára, hogy a Kreml beváltsa fenyegetését, vagyis úgy lehessen korrigálni az ársapkát, hogy az orosz globális olajszállítás továbbra is biztosított legyen.
Fotó: 123RF
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Az AfD szerint a jobboldali politikusok lejáratása a cél.
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
Minden jó volt, amíg meg nem jelent a Tisza-vezér.
Aki ki tudja mondani, hogy „minden, amivel ölni lehet, közelebb áll a szívemhez”, annak takarodnia kell. Nekem mindegy, hogy diliház vagy börtön.
