Több verzió létezett, végül valószínűleg az exporttilalom lesz a befutó. Az ársapkázó országok orosz olaj nélkül maradhatnak.
Hosszú és nevetséges egyeztetési folyamat – Szijjártó Péter szavai szerint „szerencsétlenkedés” – előzte meg a G7-es országok által ajánlott és az EU által jóváhagyandó olajársapka bevezetését. A Nyugat által végül 60 dollárban maximalizált plafon igazából senkinek sem jó – és mégis mindenkinek az. A hordónkénti ár ugyanis még így is annyira magas, hogy jó esetben nem is lesz szükség a sapka gyakori alkalmazására, másfelől a hosszabb távú árváltozások tükrében akár elrettentő erővel is bírhat. Moszkva azonban nem egészen úgy gondolkodik, mint a Nyugat.
A Kreml több lehetőséget is vizsgál, de azt már a döntés előtt is közölte: az olajársapka súlyos következményekkel fog járni az azt megszavazó és alkalmazó országok számára. Most a teljes tilalom tűnik a legvalószínűbb válasznak. Kreml-források szerint Putyin rendeletben tiltja meg az orosz cégeknek a kőolaj értékesítését,
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a rendelet részleteit hamarosan közzéteszik, az pedig várhatóan január 1-jétől fog életbe lépni. Hasonlóan nyilatkozott Novak miniszterelnök-helyettes is, aki hozzátette: az ársapka olyan durva mesterséges beavatkozás a piaci mechanizmusba, amit Moszkva nem fog elfogadni.
A Kreml lépése akár a hatalmi kakaskodás részének is tekinthető, saját közlésük szerint ugyanis az árplafon sem a kitermelést, sem a kereskedelmi mennyiséget nem fogja érdemben befolyásolni. Pavel Szorokin energiaügyi miniszter úgy fogalmazott: a legtöbb exportterület továbbra is elérhető az orosz kőolaj számára, mégpedig piaci elvek alapján, miközben a kitermelés is folyamatosan az eddigi mennyiség körül mozog. Szavait alátámasztja az a napokban napvilágot látott hír, amely szerint Oroszország India első számú kőolaj-beszállítójává vált, ez a mennyiség – és a megnövekedett, Kína felé áramló export – pedig valóban ellensúlyozhatja az európai hiányt.
Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 9. rész.
Csütörtökön lejár a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló szerződés.
Ezekért a filmekért rajongott a hazai közönség Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon.
Mindkét fél köti az ebet a karóhoz.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
A nő érték, nem szerep. Az intelligencia nem a megtanult adatok mennyisége, hanem a megértés képessége. Érzelmek és gondolkodás egyszerre formálnak bennünket, miközben a régi és a modern világ párhuzamosan van jelen az életünkben. Meg lehet-e ebben találni az egyensúlyt?
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
