Kezdődik: Trump üzent Putyinnak
Az új amerikai elnök szerint romba dönti Oroszországot Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha nem hajlandó megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról.
Több verzió létezett, végül valószínűleg az exporttilalom lesz a befutó. Az ársapkázó országok orosz olaj nélkül maradhatnak.
Hosszú és nevetséges egyeztetési folyamat – Szijjártó Péter szavai szerint „szerencsétlenkedés” – előzte meg a G7-es országok által ajánlott és az EU által jóváhagyandó olajársapka bevezetését. A Nyugat által végül 60 dollárban maximalizált plafon igazából senkinek sem jó – és mégis mindenkinek az. A hordónkénti ár ugyanis még így is annyira magas, hogy jó esetben nem is lesz szükség a sapka gyakori alkalmazására, másfelől a hosszabb távú árváltozások tükrében akár elrettentő erővel is bírhat. Moszkva azonban nem egészen úgy gondolkodik, mint a Nyugat.
A Kreml több lehetőséget is vizsgál, de azt már a döntés előtt is közölte: az olajársapka súlyos következményekkel fog járni az azt megszavazó és alkalmazó országok számára. Most a teljes tilalom tűnik a legvalószínűbb válasznak. Kreml-források szerint Putyin rendeletben tiltja meg az orosz cégeknek a kőolaj értékesítését,
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a rendelet részleteit hamarosan közzéteszik, az pedig várhatóan január 1-jétől fog életbe lépni. Hasonlóan nyilatkozott Novak miniszterelnök-helyettes is, aki hozzátette: az ársapka olyan durva mesterséges beavatkozás a piaci mechanizmusba, amit Moszkva nem fog elfogadni.
A Kreml lépése akár a hatalmi kakaskodás részének is tekinthető, saját közlésük szerint ugyanis az árplafon sem a kitermelést, sem a kereskedelmi mennyiséget nem fogja érdemben befolyásolni. Pavel Szorokin energiaügyi miniszter úgy fogalmazott: a legtöbb exportterület továbbra is elérhető az orosz kőolaj számára, mégpedig piaci elvek alapján, miközben a kitermelés is folyamatosan az eddigi mennyiség körül mozog. Szavait alátámasztja az a napokban napvilágot látott hír, amely szerint Oroszország India első számú kőolaj-beszállítójává vált, ez a mennyiség – és a megnövekedett, Kína felé áramló export – pedig valóban ellensúlyozhatja az európai hiányt.
Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko