Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
Jó pár napja a német Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) vezetője gyakoribb és hosszabb ideig tartó áramkimaradásokra figyelmeztetett. Igaz, másnap a Hivatal enyhített a kijelentés súlyosságán, megelőzve a pánikhangulatot. Szokásos német történet. Ami miatt érdemes foglalkozni a hírrel, hogy a katasztrófavédők még augusztusban tartalékolásra szólították fel a lakosságot, sőt módszertant is adtak hozzá.
Ralph Tiesler, Németország legfelsőbb polgári védelmi tisztje szerint
a német polgároknak januárban és februárban regionálisan átmeneti vagy akár hosszabb áramszünetekre is fel kell készülniük.
A Katasztrófavédelmi Hivatal elnöke bírálta, hogy a kormányhivatalok nem mindig voltak megfelelően felkészülve a válsághelyzetekre, például az áramkimaradásokra.
A hatóság másnap pontosította Ralph Tiesler nyilatkozatát, azaz „rendkívül valószínűtlennek” tartja a téli nagyszabású áramszünetet.
Mindenesetre a Katasztrófavédelmi Hivatal honlapján még augusztusban közzétettek egy módszertani kisokost, amiből kiderül, hogy
miből és miként kell készleteinket megfelelően feltölteni legalább tíz napra.
Először is azért van értelme étel- és italkészletet felhalmozni a Hivatal szerint, mert áramszünet esetén – amely esetleg széles körűvé is dagadhat –
a szupermarketek és a benzinkutak zárva maradnak.
Áram híján a hűtőszekrény és a fagyasztó sem működik, sőt a térségi adottságoktól függően, nem folyik az ivóvíz a csapból. Az élelmiszer- és italtartalékok ilyenkor segítenek áthidalni azt az időt, míg megérkezik az állami segítség.
A Hivatal felsorol néhány további remek érvet a készletezés mellett. A készletek felhalmozása hasznos lehet súlyos vihar, árvíz, rendkívüli hőség vagy erős havazás és jegesedés esetén is, mivel előfordulhat, hogy nem tudjuk elhagyni az otthonunkat, és várni kell a tervezett vásárlásokra. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha akut betegség miatt az ágyban kell maradni.
Végül pedig, de nem utolsósorban, jöhet egy meglepetésszerű látogatás, amikor jó, ha van valami a házban, amivel megkínálhatjuk a vendégeket…
Mielőtt bárki valamilyen német szigorú előírás-sorozatot gondolna, a Hivatal rögtön az elején leszögezi, hogy az élelmiszer- és italkészlet feltöltése nagyon egyéni dolog. Sőt, még azt is megengedi, hogy valaki hosszabb vagy rövidebb időre is felhalmozzon, ez a polgár döntése. Mert még egy kis készlet, például három napra elegendő készlet is jobb, mint a semmi.
2 liter folyadék személyenként és naponta.
Egy ember három hétig is kibírja étel nélkül, de csak négy napig folyadék nélkül. Ezért fontos az ivóvízellátás, még akkor is, ha ritkán fordul elő, hogy a csapvízellátás meghibásodik. Egy 10 napos ellátáshoz személyenként 20 literrel kell számolni. Ez már tartalmazza a főzéshez szükséges folyadék egy részét (0,5 liter naponta). Ezért javasolják, hogy a tartalék bizonyos hányada ásványvízből álljon, esetleg gyümölcslevekből vagy hosszabb ideig eltartható italokból.
2 200 kcal személyenként és naponta.
Ez fedezi általában egy felnőtt teljes energiaszükségletét. Egyetlen termékből sem tanácsolnak nagy mennyiséget felhalmozni. Ellenőrző listájukban egy főre számolva, 10 napra javasolnak különböző élelmiszercsoportokat a mennyiségekkel együtt, a kiegyensúlyozott táplálkozás jegyében.
4 kg – Gabonafélék, gabonatermékek, kenyér, burgonya, tészta, rizs
4 kg – Zöldségek, hüvelyesek – Figyelmeztetnek, hogy az üveges vagy konzerv zöldségeket és hüvelyeseket már megfőzték, a szárított termékekhez pedig további vízre van szükség.
2,5 kg – Gyümölcsök, diófélék – Ajánlják, hogy a gyümölcsöt dobozokban vagy üvegekben tároljuk, és csak friss gyümölcsöt készletezzünk, olyat, ami tárolható.
2,6 kg – Tej és tejtermékek
1,5 kg – Hal, hús, tojás vagy tojáspor – Figyelmeztetnek, hogy a friss tojás csak korlátozott ideig eltartható, míg a tojáspor jóval tovább. ,
0,357 kg – Zsírok, olajok
Egyéb tetszés szerint – Cukor, édesítőszer, méz, lekvár, csokoládé, jódozott só, készételek (például ravioli, szárított tortellini, instant levesek), szárított burgonyatermékek (pl. burgonyapüré), liszt, kakaópor, kemény keksz, perecek.
A németektől nem várt hozzáállás, amikor azt tanácsolják, hogy csak azt vegyük, amit szeretünk és tolerálunk. Az eltarthatósági idő nem az egyetlen meghatározó tényező. A készlet összeállításakor figyelembe kell venni az allergiákat, az ételintoleranciát vagy a speciális igényeket, például a bébiételeket, de a személyes preferenciákat is.
Bevezetik az „élő készlet” elvét. Azaz
meg kell próbálni a meglévő készleteket beépíteni a mindennapi élelmiszerfogyasztásba. Így újra és újra megújul anélkül, hogy az étel megromlana.
Ezt úgy érjük el, hogy először a régebbi, lejárathoz közelebbi élelmiszereket fogyasztjuk el. Azt tanácsolják tehát, hogy az újonnan vásárolt készleteket a polc hátsó részére pakoljuk, és darabról darabra építsük fel a készletet. Nem szükséges egy csapásra mindent megvásárolni. Inkább rászokni, hogy vásárláskor egy csomaggal több tartósabb terméket – például tésztát – vásárolunk. Mindenesetre ne várjuk meg, míg a készletből elfogy az utolsó csomag is.
Figyelmeztetnek arra is, hogy kövessük a tárolási utasításokat, ésgyőződjünk meg arról, hogy a csomagolás légmentesen záródik. Az élelmiszereket hűvös, száraz és sötét helyen kell tárolni!
És persze nem szabad megfeledkezni a háziállatokról sem. Legyen elegendő élelem, alom, gyógyszer és egyéb termék minden háziállat, házi kedvenc számára.