Míg a nagy, multinacionális vállalatoknak nem okozhat nagy gondot külföldre költözni a többoldalú válság közepette, addig a kis- és középvállalatok esetében ez nem reális forgatókönyv: helyben kell megoldani a problémákat. Ezeket most rövid távon áremelésekkel és az energiahatékonyságba való befektetésekkel próbálják kezelni.
Nemrég számolt be arról a Makronóm, hogy Németországban már azért is aggódnak, hogy egyes vállalatoknak nem sikerül túlélni a válságot – egyre többen csökkentik a termelést, míg néhányan alkalmazottakat bocsátanak el, mások pedig tevékenységük egy részét külföldre helyeznék, illetve helyezik is át.
Ezek, a tőkeerős multinacionális cégekkel ellentétben gyakran családi vállalatok, melyek mélyen beágyazottak a helyi közösségbe, ezáltal kevésbé képesek úgy menedzselni az energiaársokkot, mint az ipari gigászok.
Ezért a gazdasági- és az energiaválság túlélése érdekében a korábbi, hírhedt görög válságkezeléshez hasonló „megszorító” intézkedéseket vezetnének be a német, többnyire kis- és középvállalatok.
Ahogyan arról a Makronóm beszámolt, nem kevés vállalat tervezi a munkahelyek csökkentését, míg a kis- és középvállalkozások 90 százaléka áremeléssel kalkulál, vagy már meg is emelte az árait egy tágabb „költségmegtakarítási intézkedéshullám” keretében.
Hasonlóképpen mutat rá az Egyesült Királyságban lévő gazdasági helyzetre a Fleximize pénzügyi tanácsadó vállalat kutatása is, amely 273 kis- és középvállalkozás (kkv) vezetőit kérdezte meg a válság által létrejött kihívásokról.
A megkérdezett vezetők közül 54 százalék erősítette meg, hogy valószínűleg elbocsátásokat kellene végrehajtaniuk, miközben az is kiderült, hogy a növekvő költségek fényében az árak emelése elkerülhetetlenné vált: a vállalkozások 92 százaléka arról számolt be, hogy a költségeket áthárítja a fogyasztókra.
Hasonló „megszorításokat” vezettek be a vállalatok Írországban is, ahol már egy, a Linked Finance nevű pénzügyi kutató által, 350 kis- és középvállalkozást figyelembe vevő felmérés fényt vetett az effajta üzleti gazdaságpolitika eredményeire.
Ennek ellenére azonban kiderült, hogy az ír kkv-k 68 százaléka hasonló vagy alacsonyabb jövedelmezőségről számolt be a harmadik negyedévben, a tavalyi azonos három hónapban.A Linked Finance rámutat, hogy a visszaesés különösen figyelemreméltó az úgynevezett mikrovállalkozásoknál, amelyek 1-3 alkalmazottból állnak.
A kutatás továbbá arra is fényt derített, hogy az emelkedő árak befolyásolták az üzleti növekedés ütemét is a harmadik negyedévben: a válaszadók 36 százaléka számolt be magasabb aktivitási szintről, egy olyan arány, amely 2021 azonos időszakában elérte az 51 százalékot.
Ahogyan arról a Makronóm régebben is beszámolt, a többoldalú nehézségek közepette a kis- és középvállalkozások számára nem jelent egy egyszerű döntést a külföldre való költözés, ezért ezeknek a vállalatoknak alternatív megoldásokat kell kitalálniuk a túlélés érdekében.
Németország esetében egy általunk is tudósított kutatás szerint a vállalkozások 82 százaléka az „energiahatékonyságba” tervez beruházni, tekintettel a növekvő földgázárakra, míg számos cég kijelentette, hogy támogatja az atomenergia használatának növelését, amelyet egyébként Németország fokozatosan megszüntet.
A befektetni kívánók közül pedig a mikrovállalkozások 52 százaléka és a nagyobb kkv-k 38 százaléka tervez fejlesztéseket a következő három hónapban, mutat rá a Linked Finance.
Niall O’Grady, a Linked Finance vezérigazgatója kiemelte, hogy a növekvő energiaárak kezelése érdekében a kis- és középvállalatok igyekeznek proaktív megközelítést alkalmazni energiahatékonyságuk javítása érdekében, míg fontos szempont az energia tárolásának és ellátásának biztosítása is: a Linked Finance már „figyelemreméltó növekedést” tapasztalt az energiaproblémák megoldására felvett hitelek számában, miközben már sokan tartalék generátorokat, napelemeket és a hidroturbinákat is vásároltak, mutat rá O’Grady.
„A vállalkozások igyekeznek megelőzni a növekvő költségeket, és ez pozitív kilátásokat eredményezett az év hátralévő részére”, nyilatkozta a pénzügyi intézet igazgatója.
Hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban is, ugyanis ahogyan arra az imént említett Fleximize felmérése is rámutat, a készpénzforgalmi aggodalmak megoldása érdekében a vállalatvezetők 64 százaléka fontolgatja kölcsön felvételét, hogy stabil szinten tartsa vállalkozását, javítsa energiaellátását, vagy egyszerűen túlélje az energiaválságot és a recessziót.
(Fotó: 123RF)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Szívszorító szavak, komoly (sport)emberi nagyság!
A magyar szemlélet fókusza magyar, perspektívája közép-európai, horizontja globális.
