A magyar gazdaságpolitika elmúlt 12 évének egyik legnagyobb sikere a korábban alacsony szinten ragadt foglalkoztatási ráta megemelése volt. Ez az eredmény európai viszonylatban is jelentősnek számít.
2022. december 15. 22:02
p
28
0
21
Mentés
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A 15-64 éves lakosság foglalkoztatási rátája az egyik legfontosabb munkaerőpiaci mutató, amit a döntéshozók és elemzők követni szoktak. Ez a mutató itthon siralmasan alakult 2010 előtt. Az Európai Unió tagjai közül egyedül Málta rendelkezett a magyar 60 százalék körül ingadozó mutatónál rosszabb értékekkel.
2010 után a magyar kormányok gazdaságpolitikájának egyik fókuszpontja volt a foglalkoztatottak számának emelése. A célkitűzést alapos munka követte, így 2021-re 76,2 százalékra sikerült emelnünk a 2009-ben még mindössze 61,2 százalékon álló aktivitási rátánkat.
A mutató 15 százalékpontos emelése európai viszonylatban is kimagaslónak számított.
Ugyanezen 12 év alatt a foglalkoztatás mindössze 2,9 százalékpontot nőtt Ausztriában, 6,5 százalékpontot Csehországban, 8,1 százalékpontot Lengyelországban, csupán 2,5 százalékpontot Romániában és 6,2 százalékpontot Szlovákiában.
Az uniós átlag ugyanezen időszakra vetítve szerény, csupán 3,5 százalékpontos növekedést mutatott.
És még ez is jónak számított az Amerikai Egyesült Államok 1,2 százalékpontos vagy Izrael 0,9 százalékpontos csökkenéséhez képest.
Hazánknál egyetlen EU-tag tudott magasabb növekedést felmutatni, a korábbi legrosszabb eredményt produkáló Málta. A kis szigetország 18,4 százalékponttal tudta emelni az aktivitási rátáját. Az bronzérmes Litvánia 8,6 százalékpontos értéke viszont már csak nagyjából fele a magyar bővülésnek.
A kiváló magyar eredmény a sikeres gazdaságpolitikai lépések eredménye volt. Ezt mutatja az 1. ábra is. A grafikon az Eurostat egyik fontos indikátorának alakulását mutatja meg. Ez a vonal az aktivitási mutató 3 éves változásának szintjét jeleníti meg. A vastag kiemelés a magyar adatokat mutatja.
Ahogy az ábrán is láthatjuk, a hazai munkaerőpiac bővülésének mértéke az EU első öt mutatója között volt minden egyes évben. Sőt, 2016-ban Európa-bajnokok voltunk a vizsgált indikátor tekintetében.
De kiváló értékeket mutattunk fel a többi évben is. 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben, 2017-ben és 2018-ban ezüstérmesek, 2012-ben pedig bronzérmesek voltunk. És az élbolyban szerepeltünk az összes többi évben is.
Kijelenthetjük tehát, hogy az elmúlt évek magyar munkaerőpiaci sikere nem a nemzetközi pozitív folyamatok, hanem Magyarország sikeres fiskális és monetáris gazdaságpolitikájának eredménye volt.
A magasabb foglalkoztatás pedig nem csupán az államháztartás egyensúlya és a közteherviselés igazságossága miatt örvendetes, hanem a családok pénzügyi lehetőségeinek bővülése, a magyar családok jóléte tekintetében is fontos sikernek számít. Az ország így munkaerőpiacát tekintve is megerősödve nézhet szembe a következőkben várható világgazdasági kihívásokkal.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
...illetve jó esély mutatkozik a háború lezárására, az új gazdaságpolitika pedig komoly növekedést és béremelkedést fog hozni az előttünk álló esztendőben.
Elqró 2008-ra, tehát még a válság előttre 8%-ra emelte a munkanélküliséget, mely a válságban felment 12%-ra. Most egy kibaszott nagy válságban van a világ, s a munkanélküli ráta 3,6% .
Na, dereng már?