Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A 15-64 éves lakosság foglalkoztatási rátája az egyik legfontosabb munkaerőpiaci mutató, amit a döntéshozók és elemzők követni szoktak. Ez a mutató itthon siralmasan alakult 2010 előtt. Az Európai Unió tagjai közül egyedül Málta rendelkezett a magyar 60 százalék körül ingadozó mutatónál rosszabb értékekkel.
2010 után a magyar kormányok gazdaságpolitikájának egyik fókuszpontja volt a foglalkoztatottak számának emelése. A célkitűzést alapos munka követte, így 2021-re 76,2 százalékra sikerült emelnünk a 2009-ben még mindössze 61,2 százalékon álló aktivitási rátánkat.
A mutató 15 százalékpontos emelése európai viszonylatban is kimagaslónak számított.
Ugyanezen 12 év alatt a foglalkoztatás mindössze 2,9 százalékpontot nőtt Ausztriában, 6,5 százalékpontot Csehországban, 8,1 százalékpontot Lengyelországban, csupán 2,5 százalékpontot Romániában és 6,2 százalékpontot Szlovákiában.