A magyar gazdaságpolitika elmúlt 12 évének egyik legnagyobb sikere a korábban alacsony szinten ragadt foglalkoztatási ráta megemelése volt. Ez az eredmény európai viszonylatban is jelentősnek számít.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A 15-64 éves lakosság foglalkoztatási rátája az egyik legfontosabb munkaerőpiaci mutató, amit a döntéshozók és elemzők követni szoktak. Ez a mutató itthon siralmasan alakult 2010 előtt. Az Európai Unió tagjai közül egyedül Málta rendelkezett a magyar 60 százalék körül ingadozó mutatónál rosszabb értékekkel.
2010 után a magyar kormányok gazdaságpolitikájának egyik fókuszpontja volt a foglalkoztatottak számának emelése. A célkitűzést alapos munka követte, így 2021-re 76,2 százalékra sikerült emelnünk a 2009-ben még mindössze 61,2 százalékon álló aktivitási rátánkat.
Ugyanezen 12 év alatt a foglalkoztatás mindössze 2,9 százalékpontot nőtt Ausztriában, 6,5 százalékpontot Csehországban, 8,1 százalékpontot Lengyelországban, csupán 2,5 százalékpontot Romániában és 6,2 százalékpontot Szlovákiában.
És még ez is jónak számított az Amerikai Egyesült Államok 1,2 százalékpontos vagy Izrael 0,9 százalékpontos csökkenéséhez képest.
Hazánknál egyetlen EU-tag tudott magasabb növekedést felmutatni, a korábbi legrosszabb eredményt produkáló Málta. A kis szigetország 18,4 százalékponttal tudta emelni az aktivitási rátáját. Az bronzérmes Litvánia 8,6 százalékpontos értéke viszont már csak nagyjából fele a magyar bővülésnek.
A kiváló magyar eredmény a sikeres gazdaságpolitikai lépések eredménye volt. Ezt mutatja az 1. ábra is. A grafikon az Eurostat egyik fontos indikátorának alakulását mutatja meg. Ez a vonal az aktivitási mutató 3 éves változásának szintjét jeleníti meg. A vastag kiemelés a magyar adatokat mutatja.
Ahogy az ábrán is láthatjuk, a hazai munkaerőpiac bővülésének mértéke az EU első öt mutatója között volt minden egyes évben. Sőt, 2016-ban Európa-bajnokok voltunk a vizsgált indikátor tekintetében.
De kiváló értékeket mutattunk fel a többi évben is. 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben, 2017-ben és 2018-ban ezüstérmesek, 2012-ben pedig bronzérmesek voltunk. És az élbolyban szerepeltünk az összes többi évben is.
A magasabb foglalkoztatás pedig nem csupán az államháztartás egyensúlya és a közteherviselés igazságossága miatt örvendetes, hanem a családok pénzügyi lehetőségeinek bővülése, a magyar családok jóléte tekintetében is fontos sikernek számít. Az ország így munkaerőpiacát tekintve is megerősödve nézhet szembe a következőkben várható világgazdasági kihívásokkal.
(Fotó: 123RF)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 9. rész.
Egyenes beszéd.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
A nő érték, nem szerep. Az intelligencia nem a megtanult adatok mennyisége, hanem a megértés képessége. Érzelmek és gondolkodás egyszerre formálnak bennünket, miközben a régi és a modern világ párhuzamosan van jelen az életünkben. Meg lehet-e ebben találni az egyensúlyt?
Ha nincs olcsó orosz energia, nincs rezsicsökkentés.
Orbán Viktornak mindenképp kulcsszerepe lesz az ügyben.
„Putyinnak csak időre volt szüksége, hogy újratöltse a rakétákat, feltankolja a repülőgépeket, és a levegőbe emelje őket” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij párttársa.
