Az Ipsos felmérése szerint globálisan az emberek 73, magyar viszonylatban a válaszadók 67 százaléka tart attól, hogy a közeljövőben újabb világégés fog pusztítani.
Az ukrajnai háború az emberek biztonságérzetét is jelentősen befolyásolja – ez derült ki az Ipsos globális közvélemény-kutatásából, amelyet még ősszel, szeptember 23. és október 7. között végzett.
Az igen széles körű, harminchárom országban 32 ezer ember bevonásával készített felmérés eredményei azt tükrözik, hogy a megkérdezettek átlagosan 73 százaléka érzi úgy, hogy
az elkövetkezendő 25 évben újabb, az első és a második világháborúhoz hasonlatos globális konfliktus boríthatja lángba a világot
Ahogyan a Visual Capitalist ábráján jól látható: a listát Ausztrália vezeti, ahol az egy évvel ezelőttihez képest 8 százalékkal többen, a megkérdezettek 81 százaléka tart egy újabb világháborútól.
Az élbolyban ott van Írország, Mexikó és Peru (80-80 százalék), de a háborút legjobban erőltető USA esetében is 76 százalékos a félelem.
Érdekes, de az ukrán válaszadók „mindössze” 70 százaléka gondolt a jelenlegi szituáció lehetséges kedvezőtlen következményeire, míg
A legkevesebb aggódás a japánok részéről tapasztalható, ott a kutatásban résztvevők 51 százaléka feltételez egy újabb világméretű fegyveres konfliktust.
A legnagyobb különbséget a tavalyi kérdőívhez képest Belgiumban mérték, ahol 18 százalékkal többen valószínűsítették a világháború kitörését.
Ezzel párhuzamosan a legtöbb országban növekszik az elvárás a katonai kiadások növelését illetően. A megkérdezettek 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a fenyegetés miatt a saját kormányának több pénzt kell elkülönítenie védelmi kiadásokra.
– tegyük hozzá, az ország mára gyakorlatilag semmit nem költ védelmi kiadásra, ahogyan az állam működésére sem, mert nincs neki miből, így mindent a Nyugat finanszíroz.
A lista második helyén India (84 százalék), majd Lengyelország (81 százalék) áll.
Egy ponttal, 67 százalékra esett azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy a gazdasági hatalom erősebb a katonainál. Ez nagy valószínűséggel a Moszkva elleni gazdasági szankciók hatékonyságával kapcsolatos egyre eltérőbb megítélésnek köszönhető.
Fotó: 123RF
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Az esetre a Svéd Demokrata párt is reagált, nem is akárhogyan.
Ezt ismét muszáj elolvasnia mindenkinek, és kéretik terjeszteni.
