Az Ipsos felmérése szerint globálisan az emberek 73, magyar viszonylatban a válaszadók 67 százaléka tart attól, hogy a közeljövőben újabb világégés fog pusztítani.
Az ukrajnai háború az emberek biztonságérzetét is jelentősen befolyásolja – ez derült ki az Ipsos globális közvélemény-kutatásából, amelyet még ősszel, szeptember 23. és október 7. között végzett.
Az igen széles körű, harminchárom országban 32 ezer ember bevonásával készített felmérés eredményei azt tükrözik, hogy a megkérdezettek átlagosan 73 százaléka érzi úgy, hogy
az elkövetkezendő 25 évben újabb, az első és a második világháborúhoz hasonlatos globális konfliktus boríthatja lángba a világot
Ahogyan a Visual Capitalist ábráján jól látható: a listát Ausztrália vezeti, ahol az egy évvel ezelőttihez képest 8 százalékkal többen, a megkérdezettek 81 százaléka tart egy újabb világháborútól.
Az élbolyban ott van Írország, Mexikó és Peru (80-80 százalék), de a háborút legjobban erőltető USA esetében is 76 százalékos a félelem.
Érdekes, de az ukrán válaszadók „mindössze” 70 százaléka gondolt a jelenlegi szituáció lehetséges kedvezőtlen következményeire, míg
A legkevesebb aggódás a japánok részéről tapasztalható, ott a kutatásban résztvevők 51 százaléka feltételez egy újabb világméretű fegyveres konfliktust.
A legnagyobb különbséget a tavalyi kérdőívhez képest Belgiumban mérték, ahol 18 százalékkal többen valószínűsítették a világháború kitörését.
Ezzel párhuzamosan a legtöbb országban növekszik az elvárás a katonai kiadások növelését illetően. A megkérdezettek 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a fenyegetés miatt a saját kormányának több pénzt kell elkülönítenie védelmi kiadásokra.
– tegyük hozzá, az ország mára gyakorlatilag semmit nem költ védelmi kiadásra, ahogyan az állam működésére sem, mert nincs neki miből, így mindent a Nyugat finanszíroz.
A lista második helyén India (84 százalék), majd Lengyelország (81 százalék) áll.
Egy ponttal, 67 százalékra esett azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy a gazdasági hatalom erősebb a katonainál. Ez nagy valószínűséggel a Moszkva elleni gazdasági szankciók hatékonyságával kapcsolatos egyre eltérőbb megítélésnek köszönhető.
Fotó: 123RF
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Esztergomba látogat többek közt Chris Rufo, a harvardi plágiumbotrány feltárója és Lauren Chen többmilliós eléréssel rendelkező véleményvezér is.
A japánok legyőzése után újabb ázsiai ellenfél várt férfi jégkorong-válogatottunkra a világbajnokságon. Mutatjuk, mire mentek Sofron Istvánék!
