Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
Ha kitöröljük az inflációt, akkor a béremelkedés is vele megy
2022. december 24. 09:39
Mostanában sokan panaszkodnak a magas magyar infláció miatt. Csupán azt felejtik el, hogy infláció nélkül nincsen béremelkedés sem.
2022. december 24. 09:39
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az IMDB toplistáján a 92. legjobb filmként szereplő 2004-es „Egy makulátlan elme örök ragyogása” című Michel Gondry filmben a Jim Carey által megformált Joel Barish a szakítása után ki akarja radíroztatni az agyából az exbarátnőjéhez, a zseniális Kate Winslet személyében vászonra vitt Clementine Kruczynski-hez kapcsoldó összes emlékét.
A törlési folyamat részeként Joel újra átéli közös életük egyes pillanatait. És apránként rájön, hogy a szomorú, fájdalmas, rossz momentumok mellett számtalan kedves, boldog és vidám emlékük is van. És lassan rádöbben, hogy ezen csúcspontokért megéri vállalni az ideiglenes mélypontokat is.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”
Az életben nagyon sokszor viselkedünk mi is Joel Barish-ként. Le szeretnénk fogyni, de nem kedveljük az ezzel járó lemondást. Sok pénzt akarunk keresni, de bosszant, ha a hétvégén is elő kell vennünk a számítógépet. Szeretnénk, ha növekedne a jövedelmünk, de gyűlöljük az inflációt. Ám míg ezek a gondolatok kergetik egymást a fejünkben, jellemzően nem jön el az a pillanat, amikor Barish módjára megvilágosodnánk.
Rendben van, mondhatja a kedves olvasó. Értem, hogy miért kell lemondani a diéta érdekében, ahogyan a jövedelem és a munka mennyisége közötti kapcsolat is világos. Ám mi köze lenne az inflációnak a béremelkedéshez?
Az igazság az, hogy nagyon sok. A munkavállalók nagyon sokszor az áremelkedés miatt kénytelenek béreket emelni. Ám a kapcsolat visszafelé is legalább ilyen jól működik. Ha többet keresünk, akkor több pénzt is költünk, ami felhúzza az árakat.
A magasabb bérek emellett nagyobb költséget is jelentenek a vállalatoknak, melyek így kénytelenek lesznek árat emelni.
De a leginkább világosan mégis a szolgáltatások esetében látszik az összefüggés. Ha a fodrász, a (magán)tanár, az autószerelő többet keres, akkor ez több kiadást, magasabb árakat fog jelenteni annak, aki le szeretné vágatni a haját, angolórákat venne, vagy olajat cseréltetne a családi autóban.
A bérek növekedése tehát egyértelműen inflációt okoz.
A magyar infláció valóban magas volt az elmúlt években. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, 2016 és 2021 között az átlagos éves drágulási ütem 3,4 százalék volt hazánkban. Ez egyébként bőven benne van az MNB által meghatározott tolerancia-sávban.
A régióban egyébként nem számított extrémnek a magyar mutató. Ahogyan a grafikon is mutatja, közel ekkora volt az átlagos infláció mértéke a V4-es és a balti államokban is. Igazán alacsony árnövekedést csak tőlünk földrajzi és gazdaságtörténeti szempontból meglehetősen messze található országokban látunk.
Az inflációt általában nem szoktuk szeretni. Ám fontos, hogy ne essünk Joel Barish csapdájába. Vegyük figyelembe az áremelkedés mögötti pozitív faktorokat is. Első sorban a bérek alakulását.
Ahogyan a 2. ábra mutatja, a jövedelmek alakulása ugyancsak nagyon dinamikus volt hazánkban. A balti államokat leszámítva egyetlen európai országban sem emelkedtek gyorsabban a bérek, mint Magyarországon. A dollárban és vásárlóerő-paritáson számolt átlagfizetések éves átlagban 4,2 százalékkal bővültek itthon.
Ez az ütem a legmagasabb a V4-en belül, közel duplája a szlovák szintnek. És fontos hozzátenni, hogy a vásárlóértéken történő számítás miatt a grafikon csak az infláció feletti növekedést mutatja. Azaz a fizetések nominálisan ennél jóval nagyobb ütemben emelkedtek. Még az amerikai dollárban számított értékük esetében is közel 8 százalékkal kerestünk többet minden évben, mint az előzőben.
A béremelkedés és az infláció közötti összefüggést jól mutatja a 3. ábra. Ahogyan láthatjuk, egyértelmű pozitív összefüggés van a bérek reálértékének emelkedése és a drágulási ütem között. Azaz magasabb áremelkedés esetén a jövedelmek vásárlóértéke is jobban emelkedik (tehát ahol nagyobb az infláció, ott a bérek inflációval korrigált értéke is gyorsabban emelkedik, mint máshol).
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a magyar infláció mögött pozitív faktorok is vannak. A kiadások részben azért is emelkedtek nálunk jobban, mint más országokban, mert egyre több pénzt viszünk haza, így meg tudtuk emelni a kiadásaink szintjét is, mely természetes módon felfelé húzta a drágulási ütemet is. Ha egy dolgot tanulnánk Joel Barish-tól, akkor az legyen ez: aki az inflációt meg akarja szüntetni, az a béremelkedésnek is búcsút kíván mondani.
Félelem KÁRPÁTALJÁN, civilek a célkeresztben – a Mandiner dokumentumfilmje a Vekkerben!
Belföld
Gyürky Enikő és Csuti a Vekkerben Veczán Zoltánnal és Móna Márkkal beszélget az ukrajnai kényszersorozások nyers valóságáról, az utcáról elhurcolt férfiakról a félelemben élő családokról, és azokról a történetekről, amiket a Mandiner dokumentumfilmjei megrázóan mutatnak be.
Kijelölte az utat Orbán: bejelentették, innen már nincs megállás (VIDEÓ)
Letette a garast a miniszterelnök a békegazdaság mellett.
Lehullott a lepel: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök volt a Mandiner főszerkesztőjének vendége (VIDEÓ)
Belföld
Csütörtökön érkezik a MAXIMA következő epizódja.
Orbán Viktor év eleji nemzetközi sajtótájékoztatója a magyar médiában
Elemzésünkben nyolc online hírportál – a Mandiner, a Telex, az Index, a 444, a Magyar Nemzet, a 24.hu, a Pesti Srácok és a HVG cikkeit elemezzük.
Trumpnak nem maradt más választása? – teszi fel a kérdést a Jólértesült Optimistában Kiszelly Zoltán (VIDEÓ)
Belföld
2026 több szempontból is sorsfordító év lehet.
Kohán Mátyás infantilis módon tobzódik, hogy vesszenek a venezuelai kommunisták
Na most csak egyet kérnék Kohán Mátyástól és a Mandinertől: gondolatban repüljenek előre három évet!
Trump már jóváhagyta: határozott lépésre készül az Egyesült Államok több szuperhatalom ellen
Jöhetnek a másodlagos szankciók: az amerikai Kongresszus fellépne Oroszország támogatóival szemben.
Ömlik a brüsszeli pénz a Soros-birodalom magyarországi sajtótermékeihez – Magyar Péter ebben reménykedhet
A Városháza-gate főszereplője korábban kifejtette: Bajnai Gordon gyakorlatilag a Soros-birodalom és a külföldi, amerikai és német nagytőke embere.
Összesen 26 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kepe
2023. január 04. 08:59
Végül is az internet mindent elbír :) , Venezuelában több 100%-os infláció van, és nem azt hallani hogy egyre jobban élnek ott az emberek. Törökországban is hatalmas az infláció és ott is egyre rosszabbul élnek az emberek. Jelenleg a tény az, hogy jelenleg a a vásárlóérőt nézzük, csak Bulgáriát előzzük. Értem én hogy meg kell magyarázni a nagy inflációt valahogy, de ez azért elég nyögvenyelős... Magyarországon az elmúlt 12 évben azért nőt a vásárló erő, mert volt sok beruházás(a nagy EU piac miatt) ami munkahelyet teremtett és éves szinten a magyar GDP 3%-át az EU-tól megkaptuk.
Válasz erre
1
2
tetx
2023. január 04. 08:58
Ez így elég vérszegény lett, akkor lenne igaz, ha minden kézzel készülne mint a céhrendszer idején/előtt. De elég régóta nem így van.
De természetesen igaz, a főleg emberi munkát igénylő szolgáltatásoknál termékek előállításánál.
Válasz erre
0
1
zvarallyay
2023. január 04. 08:58
Egyébként elég vicces, hogy mindig vannak, akik el akarják hitetni, hogy milyen rosszul élünk. Itt egy magyarázat, ami valami összefüggést akar bemutatni két jelenség között aztán jönnek azzal, hogy ez kamu, meg hogy az a baj, hogy mekkora a mértéke, stb. Én "csak" egy kutató vagyok, de nagyon jól élek itt. Az infláció nem zavar, sőt az árakkal sem vagyok tisztában, mert erre nem kell figyelnem. Jó, nincsenek luxus cikkeim (luxus óra, luxus autó), de kell az? Nem irígykedem arra, akinek van, nyílván megdolgozott érte. Én meg amire szükségem van megveszem, amire nincs nem. Tudom, hogy nem élhet így mindenki, mint én, sajnos, de én csak magamról tudok beszélni és köszönöm, de nem szükséges elhitetni, hogy milyen rossz ebben az országban, mert nem az. Éppen ellenkezőleg!
Válasz erre
2
3
HNGR
2023. január 04. 08:58
Mi a bánat ez az elemzés?
Eszerint:
Az emberek több fizetést kapnak, mert a vállalatok többet fizetnek nekik, így kénytelenek a termékárakat felemelni, hogy kompenzálhassák a rövid péniszméretüket, azaz inflációt okoznak. Tehát a dolgozók kényszerítik a vállalatokat az infláció gerjesztésére, azaz a nép a hibás mindenért.
A valóság viszont a következő:
Az emberek több fizetést kapnak, mert a vállalatok kevesebb személyi jövedelemadót kell befizessenek, így a bruttó fizetésből kevesebb megy az államnak, több a dolgozónak. A vállalatok azonban puszta profitéhségből növelik a termékáraikat, ami inflációt eredményez. Tehát a a vállalatok, különösen a multik a hibásak mindenért. No jó, ha már a valóságról beszélünk, akkor ehhez jön még a külföldi spekulánsok forint elleni támadásai, és egyéb tényezők is.
Válasz erre
3
2