Kelet-ázsiai elemzésünk harmadik részében az exportellenőrzés kiterjesztésének hatásait vizsgáljuk Japánban és Dél-Koreában.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Ami a mai kelet-ázsiai kérdések gazdasági vetületét illeti: az Egyesült Államok egy sor exportellenőrzést vezetett be októberben Kína ellen, hogy elzárja a félvezetőktől, amelyeket világszerte amerikai berendezések segítségével gyártottak. Ezzel szeretné ellehetetleníteni a kínai technológiai ipar fejlett részeit. A probléma viszont ezzel az, hogy az exportellenőrzés eddig csak egyoldalú, hiszen csupán az Egyesült Államok vezette be, így Kína jelenleg több országtól – például Dél-Koreától és Japántól is – képes félvezetőket beszerezni.
Ahhoz, hogy az Egyesült Államok sikeresen el tudja zárni Kínát a félvezetőktől, szüksége van a szövetségesei segítségére is. Az egyoldalú exportellenőrzések többoldalúvá bővítése pedig jelentős kihívás. Több, mint valószínű, hogy az elkövetkező időszakban az ebbe az irányba mutató diplomáciai tárgyalások prioritása az exportellenőrzés bővítése lesz Dél-Koreával, Japánnal, Tajvannal és Európával. Egyelőre a Biden-adminisztráció erőfeszítései sikertelennek bizonyultak, hiszen az exportellenőrzés kibővítését az Európai Unió, Japán és Dél-Korea is visszautasította. Az Egyesült Államok egy éves haladékot adott a számukra.
Az exportellenőrzés természetesen hosszabb távon nézve is érintheti a chipipart az amerikai partnerországokban működő cégeket érő járulékos kockázatával. A dél-koreai chipgyártók jelen helyzetben nagyon kiszolgáltatottak (SK Hynix, Samsung), hiszen jelentős költségekkel kell szembenézniük ellátási láncaik átalakításával kapcsolatban.
Ez a két dél-koreai vállalat a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-val egyetemben (hárman együtt) a világ legnagyobb chipgyártói. Ők egy éves felmentést kaptak Amerikától, de a nyomás egyre nő rajtuk. Az SK Hynix például bejelentette, hogy kénytelen lesz eladni kínai gyártási tevékenységét, amennyiben az amerikai exportellenőrzés erősödik.
Mindeközben a japán chipgyártókat az amerikai szigor nem érinti közvetlenül, mivel nincsenek olyan létesítményeik Kínában, amelyek efféle korlátozásokkal szembesülnének, és nem adnak el fejlett chipeket sem Kínának.
Összességében a jelek szerint az Egyesült Államok nyomása kezd működni, erre utal az SK Hynix bejelentése is a kínai gyártási tevékenységük eladására.
A Samsung vonatkozásában Dél-Korea félvezető termékeinek 60 százalékát Kínának értékesíti. Ez tavaly 523 milliárd dollárnyi értékesítést jelentett (a teljes idei magyar költségvetés nyolcszorosa!), ami Dél-Korea félvezető exportjának közel 40 százalékát jelenti. A dél-koreai chipgyártók döntően kínai alkatrészekre támaszkodnak, ezek eltávolítása egy ilyen értékes piacról pedig súlyos gazdasági következményekkel járhat. Kína már meg is fenyegette Dél-Koreát azza, hogy beláthatatlan következményei lesznek, ha csatlakozna az Egyesült Államok gazdasági háborújához.
A japán chipgyártókat ugyanakkor súlyosan érintené a korlátozásokhoz való csatlakozás, mivel globális szereplői zömében ezeken a területeken koncentrálódnak, valamint a Kínába irányuló félvezetőgyártó berendezések exportja nőtt az elmúlt években. Tavaly ennek az exportnak az értéke 3,3 billió jenes (23,7 milliárd dolláros) rekordot döntött (Ez az összeg a magyar költségvetés bő egyharmada). Ebből Kína részesedése volt a legnagyobb 39 százalékkal. Az idei évben pedig már a január és szeptember közti időszak adatai szerint is meghaladták a 3 billió jent, azaz a 2022-es év mutatója még magasabb lehet.
Japán és Dél-Korea már így is gazdasági kihívásokkal néz szembe, amit csak tovább rontana a kereskedelmi háborúhoz való csatlakozás. Július és szeptember között a japán gazdaság visszaesést produkált: a GDP 1,2 százalékos zsugorodása annak ellenére következett be, hogy a jen ugyanebben az időszakban 30 százalékkal értékelődött le, aminek elvben pörgetnie kellett a japán gazdaságot.
Dél-Korea esetében 5,7 százalékkal csökkent az export októberben az előző év azonos időszakához viszonyítva, aminek eredményeként az ország 6,7 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt könyvelhetett el, ami jóval meghaladja a szeptemberi 3,78 milliárd dolláros hiányt, valamint az is érdekes, hogy a hetedik egymást követő hónapban haladja meg az import az exportot.
Japánra visszatérve: Kína részesedése a japán kereskedelemből január és szeptember között 20 százalékos volt, ami jelzi Japán kínai piactól való függőségét. Japán igyekszik növelni a chipgyártását, de továbbra is súlyosan érintené, ha elvágnák a kínai piactól. Ha Japán enged az Egyesült Államok nyomásának és igazodik az exportkorlátozásokhoz az nem csak a jelenleg Japánban üzletelő félvezetőgyártó vállalatok érdekeit sérti, de az iparág vonzerejét is csökkenti a globális befektetők körében.
De Kína már régóta használta a gazdasági befolyását a térségben. Még 2010-ben Japán ezt meg is tapasztalta, mikor Kína blokkolta a ritkaföldfémek Japánba irányuló exportját válaszul arra, hogy letartóztatták egy kínai halászhajó kapitányát. Kína lépése azért volt jelentős, mert a világ ritkaföldfém feldolgozásának nagy része Kínában zajlik. Japán éppen ezért szeretné csökkenteni a ritkaföldfém függőségét, ami viszont nem olyan egyszerű tekintettel az Egyesült Államok függőségi szintjére, valamint a források diverzifikálására eddig tett korlátozott befektetésekre. Kína ritkaföldfémek tekintetében jelenleg megkerülhetetlen. Jelenleg Kína rendelkezik a legjelentősebb feldolgozási kapacitással ritkaföldfémek vonatkozásában.
Japán számára a fentiek alapján már jobban látható, hogy milyen beláthatatlan következményei lennének egy eszkalálódó kereskedelmi háborúnak. Japán Kínából származó importjának 80 százaléka, 9,4 milliárd dollár, beleértve a nyersanyagokat és az alkatrészeket is két teljes hónapra megszakadna. Japán nem lenne képes a termékek széles skáláját előállítani (háztartási gépek, autók, gyanták, ruházat, élelmiszeripari termékek).
Összefoglalva tehát mind katonai, mind gazdasági fronton amennyiben Japán és Dél-Korea csatlakozna az Egyesült Államok Kína elszigetelésére tett erőfeszítéseihez
Ezzel mind a japán és mind a dél-koreai gazdaság lefelé tartó spirálba kerülne. A kínai teljes chipgyártás leállítása tehát ebből a szempontból irreális célkitűzés.
Könnyen elképzelhető, hogy Kína néhány éven belül egyébként is megszerezheti a legfejlettebb chipek gyártáshoz szükséges képességeket.
Miközben az Egyesült Államok Kína és Oroszország elszigetelését helyezi előre, addig Oroszország továbbra is a háború előttiekhez hasonlóan szervezi Eurázsiát, amire segítségül van számára a Sanghaji Együttműködési Szervezet, az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség is.
Borítókép: MTI/EPA/Yonhap/Dél-koreai külügyminisztérium
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Kína nem egy lemaradó kommunista diktatúra, hanem egy elképesztően sikeres államkapitalista fejlesztő rendszer. Kohán Máyás útirajza.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
Már majdnem azt hitték, hogy lemaradnak a magyarok, aztán…
Ha az orosz energiahordozókat kitiltaná a Tisza Párt Magyarországról, akkor a lakossági rezsidíjak a jelenlegi 3,5-szeresükre emelkednének.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya az örmények elleni következő mérkőzésről is beszélt.
