Az USA és Kína éleződő konfliktusa súlyos döntés elé állítja Japánt és Dél-Koreát: az amerikai vagy a kínai érdekszférához kapcsolódjon a következő években?
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Az Egyesült Államok azt szeretné, ha a legtöbb ország csatlakozna Kína gazdasági-katonai elszigetelésére tett erőfeszítéseihez, különösen a Kínához közel eső térségben. Mivel Japán és Dél-Korea mindeddig pragmatikusan viszonyult Oroszországhoz és Kínához, így az éleződő konfliktussal még nehezebb a döntés. Az egyik oldalon fenn szeretnék tartani a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat az USA-val és szövetségeseivel, a másik oldalon azonban példaként ott vannak a szankciókat akceptáló európai országok, melyek gazdaságait legalább annyira megviselik a szankciók, mint Oroszországot.
November elején rendezték a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozóját. Ez a kérdés vonatkozásában azért érdekes, mert az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elkötelezték magukat a béke és biztonság fenntartására Tajvani-szoroson. Joe Biden ebben megerősítette Japán és Dél-Korea fegyveres védelmét az amerikai védelmi képességek teljes skáláját felkínálva, beleértve nukleáris fegyvereket is!
Ezen felül a három ország vezetői egyetértettek abban, hogy
Az Egyesült Államok felgyorsította a vitákat a térségben Tajvanról, hiszen Nancy Pelosi látogatása óta folyamatosan nő a feszültség Kína és Tajvan között (rakétázások, hadgyakorlatok). Ez jelzi, hogy nem tettek le Tajvan Kínához csatolásáról („Egy Kína” politika), hiszen Kína és Hszi Csing-ping szerint az ország területe egy és oszthatatlan, Tajvan önállóságának elismerése pedig a kínai szuverenitást sérti. Így ez az uralkodó felfogás fenyegetést jelent Tajvanra nézve. Az Egyesült Államok így több milliárd dolláros katonai segélyt folyósított Tajvan számára. A kínai agresszió és Tajvan fenyegetettsége együttesen vezetett oda, hogy a térség többi állama is (Dél-Korea, Japán, Guam) veszélyben érzi magát, amire fegyverkezéssel válaszoltak.
Japán egyes információk szerint olyan új nagy hatótávolságú rakétákon dolgozik, amelyek képesek lennének elérni Kína egyes részeit. Japán esete a fegyverkezéssel azonban az alkotmánya miattnem olyan egyszerű, mert ehhez a politikai pártok összefogásával módosítani kell az alkotmányát.
Nem csupán rakétákról, fegyverekről van szó, hanem a nemzetbiztonság fogalmának megváltoztatásáról. Ha Kína megtámadja Tajvant, az Japán számára egyértelmű fenyegetés, amire nem tud máshogy válaszolni, csak fegyverkezéssel. A japán miniszterelnök, Kishida Fumio meggyőződése, hogy könnyen lejátszódhat az ukrajnai forgatókönyv Kelet-Ázsiában, ami egybecseng az amerikai narratívával: Kína inváziót tervez Tajvan ellen. Az alkotmány módosítása viszont azért problémás, mert a
A fenyegetés azonban ezt felülírja. Várhatóan ugyanakkor ebben a hónapban fog megjelenni Japán nemzetbiztonsági stratégiája, amely több, mint valószínű, hogy a NATO-hoz fog igazodni azzal, hogy Kínát kihívásként definiálja, ezért Japán fokozni fogja a fegyverkezést. Ezt több forrás is megerősíti. Egyes értesülések szerint Japán egyenesen Tomahawk cirkálórakéták vásárlására készül, hogy képesek legyenek egy esetleges ellencsapásra. A japán védelemről szóló 2022-es fehér könyvben pedig Japán déli részén, valamint Okinava és Tajvan közti szigeteken szükséges elsősorban a védelem erősítése hajó-és légelhárító rakétákkal, több hírszerző, megfigyelő és felderítő egységgel, valamint elektronikával foglalkozó csoportokkal.
Mindezeken felül Japán tovább fokozza a jövőben a védelmi iparban tett K+F erőfeszítéseit. Célként többek között meghatározták elektromágneses sínfegyverek, nagy teljesítményű mikrohullámú energiarendszerek (drónrajok elleni küzdelemben hasznos), továbbá a wingman drónok (autonóm és pilótákkal közösen is repülni képes harci drónok) és scramjet motortechnológia létrehozását. (Ez utóbbi esetén a beáramló levegő sebessége meghaladja a hangsebesség ötszörösét, vagyis egy ilyen szerkezet hiperszonikus sebességgel képes haladni)
A 2022-es fehér könyv esete azért is érdekes, mert – a korábbiakkal ellentétben – elveti minden diplomáciai rendezés lehetőségét Kínát egyértelmű fenyegetésként megjelölve.
Éppen azért, mert a nemzetbiztonsági környezet egyre súlyosabb mind a Dél-kínai-tengeren, mind a Kelet-kínai-tengeren, ezért Japán kötelezettséget vállalt a haditengerészeti képességek fejlesztése mellett is, beleértve új hadihajók építését, rakétavédelmi képességük megerősítését, a munkakörülmények és a személyzet kompenzációjának párhuzamos javításával.
A védelem erősítésének másik példája, hogy Japán csatlakozott a NATO Kibervédelmi Központjához és egyúttal Japán és Németország megállapodást kötött a védelmi együttműködésük fokozásában, beleértve az ellátások és a logisztikai kölcsönös támogatásra vonatkozó katonai paktum tárgyalásának elindítását is.
E cikkünk folytatásában a dél-koreai helyzetet elemezzük néhány napon belül, majd rátérünk a direkt gazdasági hatásokra, többek között a chipgyártási következményekre.
Borítókép: MTI/EPA/Alex Plavevski
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Az amerikai elnök bízik abban, hogy jövő heti dél-koreai találkozóján kereskedelmi megállapodást köthet Hszi Csin-pinggel.
„Szeretném, ha Kína segítene Oroszország kapcsán” – mondta volt Donald Trump Hszi elnökkel való tárgyalása előtt. Én is szeretném, csak ahhoz bizalom kellene. Kohán Mátyás írása.
A BBC szerint az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásához remél támogatást Pekingből.
Szijjártó Péter a kormány nevében őszinte részvétét fejezte ki kedden a kenyai repülőgép-szerencsétlenségben meghalt magyar állampolgárok hozzátartozóinak.
Időben kellett lépni.
