Az infláció lelassulása és egy közelgő válság kombinációja nagy aggodalmat vált ki az óriásvállalatok vezérigazgatói körében: ezáltal ugyanis bezárul a lehetőség a cégek előtt, hogy növekvő költségeiket ürügyként használva emeljék termékeik árait, és nagyobb profitot zsebeljenek be.
Míg a technológiai óriások – mint például a Twitter és a Meta (a Facebook anyacége) – kiábrándító eredményeket közöltek legutóbb, a más iparágban tevékenykedő amerikai vállalatok sok esetben rekordnyereségekről számoltak be az elmúlt év során. Ez arra késztetett néhány közgazdászt és politikust, hogy megvádolják a vállalatokat, hogy a jelenlegi gazdasági környezetet kihasználva emelik az árakat, ezáltal még inkább feljebb pörgetve az inflációt – kezdi elemzését a neves Business Insider portál.
A pénzügyi hír- és elemző portál friss írásában rámutat arra, hogy valóban, az amerikai vállalatok nyeresége nemcsak nőtt az elmúlt évtizedekben, de a koronavírus világjárvány kezdete óta rekordszintekre kezdett felemelkedni. Ezt látványosan megmutatja az alábbi ábra.
A Business Insider hangsúlyozza, hogy ezen kritikai álláspont leginkább a baloldalnál volt népszerű: ahogyan arról a Makronóm is beszámolt Robert Reich – a Clinton adminisztráció volt munkaügyi minisztere – szerint nem a hagyományos értelemben vett inflációs nyomás okozza a napjainkban tapasztalt árszínvonal emelkedést, hanem a túlzott vállalati hatalomból származó „extraprofitok”.
E jelenségre tulajdonképpen néhány független szereplő is rávilágított, közéjük tartozik például Paul Donovan, a UBS bank vezető közgazdásza.
Ezzel szemben vannak, akik az amerikai jegybank – a Fed – kamatemelési monetáris politikáját támogatják, köztük Larry Summers, a Clinton adminisztráció volt pénzügyminisztere.
Az amerikai jegybank – a Federal Reserve – generációk óta a legagresszívebb kampányát hajtja végre kamatemelésekkel az áremelkedések kordában tartása végett. E feltételezés szerint az alapvető gazdasági probléma a szűkös munkaerőpiac – a vállalatok a munkaerő-vadászat keretében nagyobb béreket kínálnak, hogy újabb tehetségeket vonzanak be – ami a bérek emelkedését okozza, ezáltal pedig az árak emelkedését is.
A Fed pedig úgy véli: kamatemelésekkel lassíthatja le a bérnövekedés által okozott inflációt. (A gyorsan erősödő dollár és az olcsó helyi energia (például palagáz mezők) miatt az USA nem küzd az EU-hoz hasonló inflációs nyomással – a szerk.).
Reich-al szemben Summers úgy véli, hogy
Obama egykori gazdasági tanácsadója arra is kitér, hogy egy mély, a munkanélküliségi rátát felhúzó recesszió lenne majd szükséges ahhoz, hogy az Egyesült Államok inflációs stabilitást érjen el.
Ennek fényében a Business Insider arról számol be, hogy míg sok vállalat az elmúlt hetekben erős bevételeket jelentett, a cégvezetők egyáltalán nem örülnének egy közelgő válságnak, hiszen már most is vannak jelei a fogyasztói költekezés lassulásának, ami egyértelműen tovább lassulhat egy recesszió megérkezésével, emeli ki az amerikai lap.
Doug McMillon – a Walmart vezérigazgatója – kiemelte, hogy az infláció fokozatosan hat az üzletlánc ügyfeleire, és különösen azokra, akik a leginkább költségvetés-tudatosak – „ezért arra összpontosítunk, hogy a lehető leggyorsabban csökkentsük költségeinket és árainkat”, emelte ki a vállalatvezető.
Hasonló szellemben nyilatkozott Brian Cornell, a versenytárs Target vezérigazgatója is, aki elárulta, hogy az ügyfelek viselkedését egyre jobban befolyásolta az infláció, az emelkedő kamatlábak és a gazdasági bizonytalanság, aminek eredményeképpen az üzletlánc harmadik negyedévre szóló eredményei alulteljesítettek a várttól.
A Business Insider hangsúlyozza, hogy a Kohl áruházlánc, a General Mills élelmiszergyártó, a ragasztóiról és a Post IT-ről ismert 3M nevű multinacionális ipari konglomerátum, továbbá a Coca-Cola vezérigazgatói mind alátámasztották ezen álláspontokat:
Erre mutat rá a KPMG friss kutatása is, amely a világ legnagyobb vállalkozásainak több mint 1 300 vezérigazgatóját kérdezte meg stratégiáikról és kilátásairól: a tanácsadó óriás rámutat, hogy
miközben tízből heten gondolják úgy, hogy a recesszió megzavarja a várt növekedési kilátásokat.
Hasonlóképpen, a The Conference Board nonprofit kutató felmérése is arra derít fényt, hogy a vezérigazgatói bizalom a negyedik negyedévben a 2008-as világgazdasági válság óta a legalacsonyabb szintre esett: a megkérdezett vezérigazgatók mindössze öt százaléka nyilatkozta azt, hogy a következő hat hónapban a gazdasági feltételek javulására számítanak.
A Business Insider kiemeli, hogy fontos figyelembe venni, hogy a vezérigazgatói pesszimizmussal párhuzamosan az infláció is lelassult – de a korábbi éveket figyelembe véve továbbra is magas maradt. Ennek fényében a Fed készen áll a kamatemelések folytatására, bár valószínűleg lassabb ütemben, mint a tavasszal indult történelmileg is magas kamatemelési ciklus, jelenik meg az elemzésben (az alábbi ábrán az amerikai infláció hosszú távú alakulása látható).
Az infláció enyhülésének azonban nem mindenki örül: az amerikai lap rámutat, hogy a folyamat eredményeképpen a vállalatok nem emelhetik áraikat féktelenül főleg, ha még egy recesszió is közeleg, ami nagy valószínűséggel visszaszorítaná az eddig tapasztalt fogyasztási tendenciát.
Az elemzés továbbá aláhúzza, bizonytalan, hogy a megugró vállalati profitok mennyiben okolhatók a magas inflációért, viszont az infláció lassulásával párhuzamos negatív vezérigazgatói hangulat arra utal, hogy egyes nagyvállalatok profitja is csökkenni fog.
Craig Erlam, az OANDA nevű devizakereskedő vállalat vezető piaci elemzője elárulta a Business Insidernek, hogy
Ez pedig nem feltétlenül jó jel: a Business Insider arra is figyelmeztet, hogy bár a növekvő profittal összefüggő áremelkedések árthatnak a fogyasztóknak, a csökkenő profitok – ha kellőképpen zuhannak – potenciálisan elbocsátásokhoz vezethetnek, mint történt például a Meta és a Twitter esetében.
(Fotó: 123RF)
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Paul Morlandot, Nagy-Britannia vezető demográfusát kérdeztük.
Nem kis név jelentkezett be az elnöki posztra.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
