Brüsszel emberi jogi szervezeten keresztül mosta a pénzt Katarral

A Fight Punity brüsszeli civil szervezet volt az egyik legnagyobb emberi jogokkal, illetve azok védelmével foglalkozó társaság. Irodájuk van például a brit nagykövet rezidenciájának közvetlen közelében is. Ennek a szervezetnek az elnökségében számos nagyobb brüsszeli vezető neve tűnt fel. A Fight Punity viszont nyakig benne van az elmúlt hetekben kirobbant brüsszeli korrupciós botrányban is. A hír hallatára természetesen az elnökség nagynevű tagjai egyből kiléptek, és még a névtáblájukat is levetették a szervezet irodájának ajtajáról.

Magát a Fight Punity nevű brüsszeli civil szervezetet 2019-ben alapította Pier Antonio Panzeri egykori EP-képviselő azzal a céllal, hogy előmozdítsa az emberi jogok védelmét, a jogsértőket pedig bíróság elé küldje.

Most azonban az alapító Panzeri a munkatársával, Francesco Giorgival együtt őrizetben van, ahogy Giorgi EP-képviselő barátnője, Eva Kaili is.

A rendőrség összességében 1,5 millió euró készpénzt foglalt le a razziák során, amely 20 otthont, irodát, szállodai szobát érintett Belgiumban, Franciaországban, valamint Olaszországban a korrupcióval és pénzmosással kapcsolatos nyomozás részeként, amelyben Katar képviselői is részt vettek. Egy másik nyomozás kapcsán letartóztatták Luca Visentinit, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkárát, aki azt mondta, hogy 50 ezer eurós adományt kapott a civil szervezettől a kampányára, de a korrupciós vádakat elutasította.

A Fight Punity alapításakor társalapító volt még Gianfranco Dell’Alba egykori EP-képviselő, aki elmondása szerint csak azért szállt be, mert nemes ügynek tartotta az emberi jogok védelmét, de több érintetthez hasonlóan ő is ragaszkodik ahhoz, hogy nem tudott korrupcióról, és hogy őt is átverték.

A szervezet érintettsége a korrupciós botrányban azért keltett meghökkenést, mert az elmúlt években egy olyan kép alakult ki róla, hogy Panzeri egy hiteles szervezetet épített fel, amely az EU magas rangú embereinek hírnevén kereskedett, akiket meggyőzött arról, hogy szálljanak be az emberi jogok védelméért folytatott projektbe.

A kezdetek

A szervezet alapításának a háttere volt, hogy 2019-ben Panzeri elveszítette az EP-képviselői mandátumát – ezzel együtt a kamara emberi jogi albizottságában betöltött elnöki tisztségét –, és mivel továbbra is meg akarta vetni a lábát Brüsszelben, felvette a kapcsolatot Dell’Albával. Ők ketten nem voltak közeli barátságban, ennek ellenére Panzeri felkérte Dell’Albát, hogy legyen az egyik alapítója egy új, nem kormányzati szervezetnek, amely a háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása érdekében tett globális erőfeszítések erősítésére törekszik.

2019. szeptember 25-én négy alapítóval jött létre a Fight Impunity Association Sans But Lucratif (ASBL) nevű szervezet.

Dell’Alba elmondása szerint tagja a civil szervezetnek, de azon túl, hogy ott volt az alapításnál, nem volt szerepe a társaság életében, így sosem halott a befolyásolási botrányban érintett két országról, Marokkóról és Katarról.

A színfalak mögött viszont a szervezet nem működött szabályosan: a belga törvények előírják ugyanis, hogy a szervezetnek minden évben kötelező benyújtania elszámolást a cégbíróságnak. A bíróság szerint a Fight Punity sosem nyújtott be ilyet.

Ez az EP nyilvántartásából is hiányzik, pedig az Európai Parlament szabályzata megköveteli az elszámolás nyilvánosságra hozatalát azoktól a szervezetektől, amelyek a parlamentben kívánnak tevékenységet folytatni.

Mindezek ellenére Dell’Alba két éven belül kétszer jelent meg Panzeri korábbi emberi jogi albizottsága előtt, hogy az EP napirendjei szerint előterjeszthesse a Fight Punity éves emberi jogi jelentését.

Az albizottság jelenlegi elnöke Maria Arena EP-képviselő, aki érdekes módon a botrány közepette egyből lemondott elnöki tisztségéről. Az ő tanácsadói irodájában is házkutatást tartott a rendőrség a nyomozás keretében. Arena csak annyit tudott mondani védekezésül, hogy szerinte a nyilvántartásban nem Fight Punity, hanem Fight Punness szerepel.

Brüsszeli nagykutyák a szervezetben

A megkérdezettek többsége Dell’Albához hasonlóan védekezett: szerintük szükség van egy elszámoltathatósági rendszerre azok ellen, akik emberiség elleni bűncselekményeket követnek el, de nem tudtak semmilyen korrupciós botrányról. A másik, ami számukra vonzó volt a szervezetben, hogy „nagy nevek” voltak a tagjai. Például a szervezet honlapja szerint tiszteletbeli tag volt Federica Mogherini volt uniós külpolitikai főképviselő, Bernard Cazeneuve kprábbi francia miniszterelnök, valamint Dimítrisz Avramópulosz volt migrációs biztos, akik a botrány letartóztatásai miatt lemondtak. Avramópulosz nemrég azt nyilatkozta, hogy 2021 februárja és 2022 februárja között a szervezet 60 ezer eurót fizetett neki.

A testület másik nagyobb nevű tagja Emma Bonino, az olasz politika egykori vezető személyisége, korábbi külügyminiszter.

Dell’Alba és Bonino hosszabb közös múltra tekint vissza: ők jelentik a kapcsolatot a Fight Punity és a No Peace Without Justice nevű szervezet között. Dell’Albát még Bonino pártjának listáján választották be az EP-be, és amikor Boninót 2006 és 2008 között európai politikáért felelős miniszterré nevezték ki, az ő kabinetfőnöke volt. Dell’Alba ezenkívül 1998 és 2009 között a No Peace Without Justice nevű szervezet főtitkári posztját is betöltötte, amelyet Bonino alapított.

Panzerinek ilyen nagynevű politikusokkal nem volt nehéz dolga, hogy egy komoly kampányt folytató civil szervezet benyomását keltse. Ezt szolgálta a Boninóhoz hasonló magas rangú, de korlátozott szerepkörű tanácsadók szervezethez való csatolása. Ezzel a hitelesség alapjait igyekezett megteremteni.

A hitelesség benyomását keltette a szervezet Anthony Teasdale számára is, aki az Európai Parlamenti Kutatási Szolgálatot (EPRS) vezette. Júniusban a Fight Punityval közösen még emberi jogi konferenciát is szerveztek. Az EPRS egy belső uniós agytröszt, amelyet az EP legbefolyásosabb köztisztviselője, Klaus Welle főtitkár is támogat. Sajtóhírek szerint Welle fontolóra vette, hogy csatlakozik a Fight Punity igazgatótanácsához is. De arra továbbra sincs bizonyíték, hogy a Panzeri által beszervezett igazgatósági tagok bármilyen jogsértést követtek volna el, és mivel Panzerit közülük sokan elhagyták a botrány kirobbanását követően, így gyanítható, hogy csupán áldozatok voltak.

Dell’Albára visszatérve, nem ez lenne az első eset, amikor átverik: 2017-ben kénytelen volt otthagyni az állását az olasz ipari lobbi, a Confindustria brüsszeli vezetőjeként, miután a megbízásából 500 ezer eurót küldtek egy cégen kívüli bankszámlára, válaszul egy e-mailre, amelyet valószínűleg a főnöke küldött. Dell’Alba szerint ekkor adathalászat áldozata lett,     és kétségtelen, hogy ez az eset nem említhető egy lapon a Panzeri-féle botránnyal.

Borítókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet