Osztrák fegyverletétel: a kormány fizet a szíriai menekülteknek, ha hajlandók hazatérni
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Évek óta nem látott, újabb migrációs hullám érkezik Európába: 2016 szeptembere óta most augusztusban volt a legmagasabb az első alkalommal menedékkérelmet benyújtók száma a frissen közzétett adatok szerint.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Idén augusztusban több mint 77500 menedékkérő nyújtott be első alkalommal kérelmet nemzetközi védelemre az Európa Uniós országokba. Ez 11 ezerrel több, mint idén júliusban; továbbá 2016 szeptembere óta a legmagasabb szám. Ezt az alábbi ábra szemlélteti.
Forrás: Eurostat. Saját szerkesztés.
A 2022. júliusi értékhez képest ez 17 százalékos, az előző év augusztusához képest pedig 54 százalékos emelkedést jelent.
Ha a kérelmezőket nemzetiség szerint nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a friss adatok tanúsága szerint a szírek alkották a legnagyobb csoportot (11860), őket az afgánok (10675), az indiaiak (4170), a törökök (4105) és a venezuelaiak (3565) követték. Ezt szemlélteti az alábbi két ábra:
Forrás: Eurostat. Saját szerkesztés.
Forrás: Eurostat. Saját szerkesztés.
Ha célországok szerint vizsgáljuk a kérdést, akkor Németországba érkezett be a legtöbb kérelem első alkalommal benyújtott menedékérőket tekintve. Idén augusztusban Németországba 16950 kérelem érkezett be, amely az Európai Unióba beérkezett kérelmek 22 százalékát jelenti.
Németországot Ausztria követi, ahova 14030 kérelem (18 százalék) érkezett be, majd Franciaországba 11900 (15 százalék), Spanyolországba 8650 (11 százalék), Olaszországba 5985 (8 százalék). Ezek az országok (Németország, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Olaszország) összességében az első alkalommal benyújtott kérelmek mintegy 74 százalékát adják a friss statisztikában.
Ha viszont az adott ország népességéhez viszonyítunk, akkor azt látjuk, hogy
Ausztriát Ciprus követi 1482, majd Horvátország 351 kérelmezővel. Érdekes, hogy a legalacsonyabb arány e tekintetben éppen Magyarországon van, ami a déli határvédelem és a kerítés hatékonyságának számlájára írható.
A fenti ábrákon is jól látható, hogy az orosz invázió kezdetén tetőzött, a februári 2370-ről a március 12890-re az első alkalommal benyújtott ukrán menedékkérők kérelmeinek száma, de ez jelentősen lecsökkent (áprilisban 1510, augusztusban 915 kérelem), nagyrészt azért, mert az elmenekült ukránok átmeneti védelemben részesülnek, és nem kérnek menedékjogot.
Idén szeptemberben a rendelkezésre álló adatok szerint az Európai Uniós tagállamok közül Lengyelország adta a legtöbb átmeneti védelmet az invázió következtében elmenekült ukránok számára. A lengyeleket Németország, Románia, Spanyolország és Írország követte. Az augusztusi adatokkal összevetve 18 európai uniós tagállamban csökkent az átmeneti védelemben részesülő ukránok száma.
A legnagyobb mértékben Lengyelországban (13735) volt megfigyelhető a csökkenés, őket követi Németország (10160) és Franciaország (2830). A dolog másik oldalán az átmeneti védelemben részesülő ukránok számának a növekedése a legnagyobb Írországban (900), Dániában (345) és Cipruson (105) volt. Kisebb mértékben növekedett ez a szám augusztushoz viszonyítva Luxemburgban, Romániában és Máltán, míg Bulgáriában nem volt számottevő változás.
Szeptember végén egyébként Lengyelországban volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülő ukránok száma – mintegy 1,4 millió –, amelyet Németország (813,7 ezer fő), Spanyolország (145,8 ezer fő) és Bulgária (134,8 ezer fő) követ.
A számok további emelkedése és az a tény, hogy az első alkalommal kérelmet benyújtók már nem ukránok, hanem inkább szírek és afgánok, jól jelzi egy újabb migrációs hullám közeledtét.
Borítókép: MTI/Rosta Tibor