Egy új, a dollárt kiszorítani szándékozó fizetési rendszert hozna létre az eredetileg Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország részvételével megalakult Eurázsiai Gazdasági Unió.
Az egykori Szovjetunió romjain kivirágzó Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU – a szövetségről a hátteret lásd lentebb, keretes írásunkban) felgyorsítja a közös fizetési rendszer kialakítását, amelyről Szergej Glazjev, az EAEU integrációért és makrogazdaságért felelős minisztere irányítása alatt már közel egy éve folyik a szoros egyeztetés a kínaiakkal.
Szabályozó szervén, az Eurázsiai Gazdasági Bizottságon (EGB) keresztül az EAEU most egy nagyon komoly javaslatot terjesztett a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) elé. Döntő fontosságú, hogy számos ország úton vannak afelé, hogy a BRICS+ tagjává váljon, és a szervezet átalakuljon a globális dél egyfajta G20-ává.
Mi az az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU)?
Eredetileg három ország, Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország elnökei írták alá a szerződést 2014. május 29-én, amelynek értelmében az összesen 170 milliós népességet felölelő új gazdasági integrációs szervezet megkezdte működését 2015. január 1-én. A fenti 3 oszág mellett jelenleg tagok még Örményország és Kirgizisztán, de Tádzsikisztán és Üzbegisztán a szerződés megkötésekor érdeklődött a későbbi csatlakozást illetően.
A Visa és a Mastercard közvetlen versenytársaként a rendszer a terveknek megfelelően egyesíti Kína (UnionPay), Brazília (Elo), India (RuPay), valamint az EAEU-országok nemzeti fizetési rendszereit (például a Mir és a Belkart rendszereket). Az új rendszer közös fizetési kártya kibocsátásával jár.
Oroszország nemzetközi ambíciói a Visa és a Mastercard saját gyártású alternatívája iránt meghiúsultak – adta hírül a Bloomberg. Ugyanis az oroszok néhány legközelebbi szövetségese is kilépett a Mir fizetési rendszeréből, miután
az Egyesült Államok szeptember 16-án azzal fenyegetett, hogy szankcionálja mindazokat, akik segítik vagy támogatják annak használatát.
A Bloomberg szerint a legnagyobb csapást a török bankok kilépése jelentette, mivel Törökország az egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja az oroszoknak.
Az Izvesztyija szerint jelenleg a Mir rendszert 10 állam támogatja: Dél-Korea, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Vietnam, Abházia és Dél-Oszétia. A Mir kártyákat hamarosan elfogadják a Közel-Kelet, Latin-Amerika, Délkelet-Ázsia és Kína országaiban. A tárgyalások legalábbis már folynak.
Az egységes fizetési rendszer létrehozása egy speciális felhőplatform bevezetésével jár, amely összekapcsolja az EAEU és a BRICS országok nemzeti fizetési rendszereit. A tervek között szerepel online fiókok és mobilalkalmazás fejlesztése, amellyel bármely BRICS-országban lehet majd vásárolni. Így a saját nemzeti valutáikat használják majd a külső fizetésekre a dollár és az euró részvétele nélkül.
Szakértők szerint
A UnionPay nem készpénzes tranzakcióit használó külső fizetések, például a „rubel-jüan” relációban, továbbra is megkövetelik az USA-dollár közvetítőként való részvételét a pénznemek átváltásában. Ez a folyamat további működési kockázatokat jelent a szankciók és a pótdíjak fenyegetésével kapcsolatban.
A BRICS-tagok kétoldalú kereskedelmét már most is helyi pénznemekben bonyolítják le, amivel megkerülik az amerikai dollárt.
Ez az EAEU és a BRICS közötti szövetség már régóta készülőben volt – és most a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tagállamaival való további geoökonómiai egyesülés előkészítése felé is elmozdultak.
Az EAEU tehát, ahogy jeleztük fent, 2015-ben jött létre Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország vámuniójaként, amelyhez egy évvel később csatlakozott Örményország és Kirgizisztán. Frissebb fejlemény, hogy Vietnam már az EAEU szabadkereskedelmi partnere, és a nemrégiben beiktatott SCO-tag (Shanghai Cooperation Organization), Irán is a megállapodás megkötése előtt áll.
Az EAEU célja az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók szabad mozgásának megvalósítása a tagországok között. Ukrajna az EAEU tagja lett volna, ha nincs a Barack Obama kormánya által irányított 2014-es Majdan puccs.
Eközben az EAEU és a BRICS közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés csak 2022 első felében a másfélszeresére nőtt. A BRICS-országok részesedése az EAEU teljes külkereskedelmi forgalmában elérte a 30 százalékot.
Vlagyimir Kovaljov, az Eurázsiai Gazdasági Bizottság elnökének tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy „célszerű egyesíteni a BRICS és az EAEU makroszintű pénzügyi fejlesztési intézményeiben, különösen a BRICS Új Fejlesztési Bankban, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankban (AIIB), valamint a nemzeti fejlesztési intézményekben rejlő lehetőségeket. Ez lehetővé teszi a szinergikus hatások elérését, és a fenntartható infrastruktúrába, az innovatív termelésbe és a megújuló energiaforrásokba történő szinkronizált beruházások biztosítását.”
Itt ismét láthatjuk, nemcsak a BRICS és az EAEU, hanem a Kína által vezetett Új Selyemutak vagy Belt and Road Initiative (BRI) projektjeiben mélyen érintett pénzügyi intézmények előrehaladó közeledését is.
Mintha mindez nem lenne elég nagy horderejű,
Egy ilyen rendszer tervét nemrégiben mutatták be a Biskekben megrendezett 1. Eurázsiai Gazdasági Fórumon.
A fórumon az EAEU jóváhagyta az értékpapírok határokon átnyúló elhelyezéséről és forgalmazásáról szóló megállapodás tervezetét a tagállamokban, valamint módosította a technikai szabályzatot.
A következő nagy lépés a Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács december 14-én Moszkvában tartandó döntő jelentőségű ülésének megszervezése. Putyin is ott lesz – mégpedig személyesen. És ott semmit sem szeretne jobban, mint egy „mindent megváltoztató” bejelentést tenni.
Mindezek a lépések egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, mivel kapcsolódnak az Oroszország, Kína, India és Irán közötti gyorsan növekvő, egymásra épülő szabadkereskedelmi övezet megerősödéséhez.
Lassan, de biztosan kirajzolódik így a nagy kép egy
Az egyik a dollárrendszer maradványai körül fog forogni, a másik pedig a BRICS, az EAEU és az SCO szövetségére épül.
A közelmúltban egy eurokrata vezető elejtett egy szánalmas metaforát: a „dzsungel” bosszúállóan elszakad a „kerttől”. A törés fennmarad, hiszen az eddigi elnyomottak úgy vélik, egy új nemzetközi fizetési rendszer – majd egy új valuta – segíthet, hogy
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kína után Indiát is elmarhatja magától az Európai Unió elvakult vezetése.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Grandiózus befektetésekről és az ország hídszerepéről is szó esett.
Egyenrangú résztvevők szövetsége hatalmaskodás helyett.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
