Globális középhatalom üzent a testvéreinek: ezért vár Magyarországra fényes jövő!

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjének írása

– Március 19-én kezdi meg hivatalos látogatását Budapesten. Mi a látogatás apropója, és milyen programjai lesznek?

– A látogatás folytatását képezi az országaink közötti aktív párbeszédnek. Fő célunk a kereskedelmi és gazdasági együttműködések elmélyítése, új projektek megvitatása, valamint a már megkötött megállapodások megszilárdítása. Magyarország Kazahsztán egyik kulcsfontosságú partnere az Európai Unióban, és kapcsolataink folyamatosan fejlődnek. Ezt bizonyítja, hogy 2024-ben kétoldalú kereskedelmi forgalmunk 195,8 millió dollárt tett ki, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A látogatás során megvitatjuk a további együttműködési lehetőségeket, különösen a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, a gépgyártás és az energia területén. Kiemelt hangsúlyt kap a magyar befektetések bevonzása Kazahsztánba, valamint a vállalataink közötti együttműködés bővítése. Kazahsztánban jelenleg 35 magyar cég működik, egyebek mellett olyan ismert márkák, mint a MOL Grup és a Richter Gedeon. A látogatás során továbbá tárgyalásokat folytatunk a kormányzati szervek képviselőivel, köztük a nemzetgazdasági és agrárminiszterekkel, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőivel. A közvetlen kapcsolatok kialakítása és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében üzleti fórumot szerveztünk a két ország vállalkozásai, potenciális partnerei számára.

– Tavaly novemberben Kaszim-Zsomart Tokajev elnököt fogadta Orbán Viktor miniszterelnök. 2024 meghatározó volt a két ország kapcsolatában, hiszen 10. évfordulója volt a stratégiai partnerség megkötésének. Hogyan látja a két ország jövőbeni együttműködését?

– Az egy évtizedes stratégiai együttműködés fontos mérföldkő, amely bizonyítja kapcsolataink érettségét és dinamizmusát. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozója megerősítette a kölcsönös törekvést, hogy a két ország közötti együttműködést új szintre emeljük. Kazahsztánt és Magyarországot nemcsak gazdasági érdekek kötik össze, hanem történelmi és kulturális kapcsolatok is. Magyarországot kiemelt partnernek tekintjük az Európai Unióban, hazánk pedig hídként szolgálhat a magyar vállalatok számára a közép-ázsiai és kínai piacra való kijutáshoz. Az elmúlt években Kazahsztán több mint 431 milliárd dollárnyi külföldi befektetést vonzott, amelyből 372,9 millió dollár származott Magyarországról. Ezt a számot kívánjuk növelni új együttműködési területek fejlesztésével, beleértve a digitális technológiákat, a logisztikát, a megújuló energiát és a pénzügyi szektort.

– Milyen konkrét területek vannak, ahol fokoznák a magyar–kazah együttműködést?

– Elsősorban az innovációra fókuszálunk, a zöldenergia, a digitalizáció és a mezőgazdasági technológiák a legfontosabb növekedési pontok. Magyarország fejlett szakértelemmel rendelkezik a hidrogénenergia területén, míg Kazahsztán jelentős megújulóenergia-projekteket hajt végre. A közös megoldások ezen a területen az egész eurázsiai régió hajtóerejévé válhatnak. Emellett olyan közlekedési folyosókat erősítünk meg, mint a Kaszpi-tengeren átívelő Középső Folyosó (Middle Corridor – a szerk.), hogy Kazahsztánon keresztül összekössük Magyarországot Közép-Ázsia piacaival. Ezáltal országaink kulcsfontosságú csomópontokká válnak Kelet és Nyugat között. Kiemelt figyelmet fordítunk továbbá az országaink közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy közös tevékenységünket minden lehetséges irányban kiterjesszük.

– Kazahsztán a régió egyik leggyorsabban feltörekvő hatalma, globálisan is középhatalomként tekintenek rá. Minek köszönhetik a sikert, és hogyan tervezik a középhatalmi státus megszilárdítását?

– Kazahsztán a gazdasági diverzifikációt, az innovatív iparágak fejlesztését és a humán tőke megerősítését célzó átfogó gazdasági reformok révén folyamatosan erősíti pozícióját a nemzetközi porondon. Stratégiánk három pillérre épül: a politikai stabilitásra, a gazdasági diverzifikációra és az aktív többvektoros diplomáciára. A függetlenség elnyerése óta kiemelten kezeljük a piaci reformokat, a külföldi befektetések vonzását és a globális értékláncokba való integrálódást. A kulcstényező azonban a pragmatizmus, amelynek értelmében nem korlátozzuk magunkat egy régióra vagy egyetlen partnerre. Kazahsztán hídként szolgál Kelet és Nyugat, az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) és Kína, az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) és az EBESZ között. Tranzitlehetőségeink, mint a Nurly Zhol (2014-ben bejelentett, Kazahsztán infrastrukturális fejlesztését célzó program – a szerk.) és a Kaszpi-tengeren átívelő útvonal, az országot kontinentális léptékű logisztikai csomóponttá változtatta. 2023-ban Kazahsztán a 37. helyet foglalta el az országok gazdasági versenyképességük szerinti listáján, hat helyet előrelépve az előző évhez képest. A siker kulcsfontosságú tényezői a nemzetközi befektetések iránti nyitottság, az infrastruktúra korszerűsítése és a gazdaság digitalizálása. Közép-Ázsiában Kazahsztán vezető szerepet tölt be a közvetlen külföldi befektetések (FDI) vonzásában, amelyek 2023-ban 23,4 milliárd dollárt tettek ki. Országunk nemcsak a régió egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságaként erősíti meg státuszát, hanem hosszú távú növekedési stratégiát alakít ki, amelynek célja a globális versenyképesség és rugalmasság fokozása.

– Mindeközben Kazahsztán egyre inkább az egyensúlypolitikára törekszik: az EU-val, az Egyesült Államokkal, de Oroszországgal is megmaradtak, sőt, szorosabbá váltak a kapcsolatok. Milyen célok határozzák meg Asztana külpolitikáját?

– Külpolitikánk alapelvei a stabilitás, a biztonság és a gazdasági növekedés. Több mint 50 nemzetközi szervezetben veszünk részt, és együttműködünk az ENSZ, a WTO, az EBESZ, az SCO (Sanghaji Együttműködési Szervezet), az EAEU, az OIC és a Türk Államok Szervezete keretein belül. Kazahsztán aktívan hozzájárul a zöldgazdaság fejlesztéséhez, támogatja a nemzetközi éghajlat-változási kezdeményezéseket és bevezeti a fejlett ESG szabványokat. Jelenleg globálisan az 52. helyen állunk az ESG-besorolásban és a 35. helyen a globális versenyképességi index szerint.

– Az Európai Unió oroszellenes szankciói következtében egyértelműen felértékelődött Moszkva számára Közép-Ázsia. Kijelenthetjük, hogy gazdaságilag profitáltak az intézkedésekből?

– A szankciók átformálták a globális gazdasági konfigurációt, és Kazahsztán a nemzetközi kapcsolatok felelős résztvevőjeként, alkalmazkodik ezekhez az új valóságokhoz. Bizonyos ágazatok, mint például a tranzit és a logisztika, növekedési lendületet tapasztaltak. Ebben a tekintetben Kazahsztán többvektoros politikát folytat, és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik az EU-val, Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal. Alkalmazkodunk a világgazdaság változásaihoz, és dolgozunk exportútjaink diverzifikálásán. Aktívan fejlesztjük a Középső Folyosót, amely összeköti Kínát, Kazahsztánt, a Kaszpi-tengert, Azerbajdzsánt, Georgiát és Európát. 2023-ban ezen az útvonalon 65 százalékkal nőtt az áruszállítás volumene.

– Ha a kazahokról beszélünk, sokunknak a lovas nép kifejezés jut eszébe. Önnek milyen a személyes kapcsolata a lovas kultúrával, hagyományokkal?

– A ló különleges helyet foglal el a kazah kultúrában. A kazahok ősidők óta nomád életvitelt folytattak, amelynek a lovak elválaszthatatlan részét képezték. Háziasításuk legkorábbi, a botaji kultúrából (i. e. 3500) származó bizonyítékát a mai Kazahsztán területét találták. A lovaglás kultúrája népünk nemzeti öröksége. Őseink megismertették a világgal a lovas kultúrát, amely megalapozta a modern lovas sportok fejlődését, nemzeti örökségünk népszerűsítése pedig a fiatal generáció egyik legfontosabb feladata. Az autómotorok teljesítményét még ma is lóerőben mérik – ez szimbolikus tisztelgés a korszak előtt, amikor a lovasok uralták a világot. A hagyományos kazah lovas játékok, mint a kokpar, baiga és audaryspak napjainkban is népszerűek, és generációkon át öröklődő kulturális örökségünk szerves részét képezik. A ló nemcsak a szabadság és az erő szimbóluma, hanem a történelem része is, amely formálta a kazahok nemzeti identitását.

–A kazahok testvérnépként tekintenek a magyarokra, a turkesztáni Altyn Samruk múzeumban még hun történelmi emlékek is megtalálhatók. Mit gondol, a magyarok és a kazahok valóban rokon nép?

– Nemzeteink közötti történelmi kapcsolatot nyelvi és kulturális szempontok egyaránt alátámasztják; sok magyar a kunok leszármazottja, akik a XIII. században vándoroltak Európába. Erre a nyelvben is látunk példákat, hiszen a magyar nyelvben több mint 200 türk jövevényszó megtalálható. Ráadásul a XIII. század első felében a kazah sztyeppékről vándorolt ​​kun törzsek leszármazottai napjainkban is élnek a mai Magyarország területén. Úgy gondolom, a kazahok és a magyarok valóban rokon népek, és a két ország közötti szoros kapcsolat tovább erősíti a kulturális együttműködést. 2014-ben Budapesten Asztanáról neveztek el egy utcát, és Abaj Kunanbajev kazah költő tiszteletére mellszobrot emeltek a magyar fővárosban. Emellett évente 250 kazah diáknak van lehetősége Magyarországon tanulni ösztöndíjprogram keretében.

– Úgy tudom, nem fog sok időt Budapesten tölteni. Járt már itt korábban? Van kedvenc magyar étele vagy olyan fogása, amit szeretne kipróbálni?

– Budapest egy csodálatos város gazdag történelemmel, egyedi építészettel és kiváló konyhával. Jártam már itt, de mindig nagyra értékelem a lehetőséget, hogy ismét elmerüljek a hangulatában és megtapasztalhassam a magyar vendégszeretetet. Már egy rövid látogatás is lehetővé teszi, hogy felfedezzem ezt a figyelemre méltó várost. Ami a magyar konyhát illeti, különösen szeretem a gulyást és a hagyományos húsos finomságokat, amelyekben gazdag ízek és aromás fűszerek ötvöződnek. Ha lehetőségem van rá, szívesen kipróbálnék több helyi ételt, hogy mélyebben megismerhessem Magyarország gasztronómiai hagyományait. A magyar és a kazah konyha között vannak hasonlóságok, amelyek népeink történelmi metszéspontjaiból fakadhatnak. A magyar pörkölt például a kazah kuyrdakra emlékeztet, hiszen mindkét étel párolt húsból készül, hagymával és fűszerekkel. Ugyanígy a magyar lángos nagyon hasonlít a kazah kulshére, hiszen mindkettő sült kenyérféle, amit különféle feltétekkel tálalhatunk. Ezek a kulináris párhuzamok szintén rávilágítanak kultúráink közös vonásaira, és számomra különösen ismerőssé, emellett lenyűgözővé teszik a magyar konyhát.