A magyar turizmus bölcsője

„Így mármost három Füredünk volna: Tiszafüred, Balatonfüred, és Tátrafüred!” – lelkendezett az 1846-os hivatalos elnevezés felett a Pesti Divatlap az év novemberében. Schmecks – a környékbeli cipszerek, vagyis szepesi szászok nyelvén – vagy Smokovec – szlovákul – a magyar nyelvtömbtől távol volt, hiszen a tatárjárás óta nagyrészt németek, kisebbrészt tótok lakták e vidéket, mégsem holmi névgyarmatosítás történt ezzel az aktussal, hiszen Tátrafüred alapítása is magyar volt. Savanyúvízforrásáról háromszáz éve is írtak már, az első épületet pedig gróf Csáky István főispán, a terület birtokosa építtette 1793-ban. Később 

amiben nagy szerepe volt Rainer János Györgynek, aki bérbe vette a telepet, s 1833 és 1868 között lakóházakat, tánc- és játéktermet, éttermet és fürdőt létesített, emellett kiépítette az első sétautakat.