A magyar turizmus bölcsője

2025. július 31. 01:12

A századfordulón valóságos fogalom volt Ótátrafüred, amely a szerény turisták és a fejedelmek számára is kielégítő szolgáltatásaival európai hírnévre tett szert; s sajátos módon még a cseh megszállást is túlélte, hangsúlyosan magyar üdülőtelepként.

2025. július 31. 01:12
null
Veczán Zoltán

„Így mármost három Füredünk volna: Tiszafüred, Balatonfüred, és Tátrafüred!” – lelkendezett az 1846-os hivatalos elnevezés felett a Pesti Divatlap az év novemberében. Schmecks – a környékbeli cipszerek, vagyis szepesi szászok nyelvén – vagy Smokovec – szlovákul – a magyar nyelvtömbtől távol volt, hiszen a tatárjárás óta nagyrészt németek, kisebbrészt tótok lakták e vidéket, mégsem holmi névgyarmatosítás történt ezzel az aktussal, hiszen Tátrafüred alapítása is magyar volt. Savanyúvízforrásáról háromszáz éve is írtak már, az első épületet pedig gróf Csáky István főispán, a terület birtokosa építtette 1793-ban. Később 

magyarok és hazafias cipszerek dolgos keze nyomán fejlődött európai hírű fürdőteleppé, 

amiben nagy szerepe volt Rainer János Györgynek, aki bérbe vette a telepet, s 1833 és 1868 között lakóházakat, tánc- és játéktermet, éttermet és fürdőt létesített, emellett kiépítette az első sétautakat. 

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!