Szerbia az elmúlt két évtizedben megvalósult mintegy 36 milliárd eurós (14700 milliárd forint) közvetlen külföldi befektetéssel (FDI) – a gazdasági méretéhez képest – vezető szerepet tölt be Európában, és az 5. helyen áll az új munkahelyek számát illetően, éppen a külföldi tőkének köszönhetően.
Ám amíg a múlt év rekordévnek számított, 2022 első félévében 3,5 százalékkal visszaestek a külföldi beruházások, emelte ki Aleksandar Ljubić (Alekszandar Lyubity), a Külföldi Beruházók Tanácsa végrehajtó igazgatója. A szerbiai közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában rámutatott,
a szerb gazdaság akkor tudja tartani a gazdasági növekedés ütemét, ha a befektetett tőke eléri a GDP legalább 25 százalékát.
Ma a külföldi beruházások átlagban annak 6 százalékát teszik ki.
Rámutatott, hogy a tanács 20 éve működik, ez idő alatt a szerbiai külföldi beruházások jelentős mértékben megnőttek. Mint mondta,
14 vállalat mintegy 3000 alkalmazottal működött a 2002-es kezdetekkor, ma viszont mintegy 150 külföldi befektető több mint 100.000 foglalkoztatottal dolgozik.
Két évtized alatt több mint 36 milliárd euró beruházás érkezett az országba, éppen ezért ezek a vállalatok meghatározó szerepet játszanak Szerbia gazdasági fejlődésében.
Ljubić kiemelte, Szerbiában jelentős mértékben javultak az üzletelési feltételek, egyrészt jelentősen jobb közúti és energetikai infrastruktúrával büszkélkedhet, egyre több törvényt hangol össze az ország az Európai Unió előírásaival. És miután a külföldi vállalatok mintegy 75 százaléka az unió tagállamaiból érkezett, Szerbia unióban történő gazdasági megítélése is változott. Az amin változtatni kell Ljubić szerint, az a munkát szabályozó törvény. A járvány alatt ugyan sok minden megváltozott, ma már az otthoni munkavégzés egyre elfogadottabb, de megjelentek eddig nem ismert munkavégzési lehetőségek is, amelyeket törvényes keretek közé kell foglalni.
Ljubić elmondta, jelentősen nagyobb külföldi beruházásra van szükség ahhoz, hogy az ország gazdasági növekedést tudjon megvalósítani, ahogy a hazai beruházásokat is legalább 10 százalék fölé kellene növelni, miközben a közberuházások a GDP 6 százalékát teszik ki.
A Nemzetközi Valutaalap az idén figyelmeztette Szerbiát (is) arra, hogy várhatóan egyre kisebb lesz a fejlődő gazdaságokba történő beruházás. Ljubić elmondta, hogy a járvány megviselte az európai országok többségét, a kontinensen zajló háború pedig a recesszió kapujába kényszerítette a nagy európai gazdaságokat, így Németországot és Olaszországot is, akik Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnerei. Mint szemléltette, ami ezekben az országokban történik, az jó eséllyel hatással lesz Szerbiára is, hiszen az ország gazdasági szempontból nagy mértékben függ az EU-tól.
Az engedélyek nagy részét már megszerezték és a kivitelezői szerződés aláírása hamarosan várható, ami azt is jelenti: a munkák a nyár elmúltával el is kezdődhetnek.
Közel kétszázezren követeltek előrehozott választásokat Szerbiában, az esti órákban pedig összecsapások alakultak ki a rendőrökkel.
Az üzlet a végső szakaszába lépett.
A szerb kormány Aleksandar Vucic államfő vezetésével továbbra is tárgyalásokat folytat a Mollal.
Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke szerint az EU bővítéssel kapcsolatos álláspontja igazságtalan.
Zorana Mihajlovic volt szerb energiaügyi miniszter szerint Szerbia kész ajánlatot tenni a NIS orosz tulajdonrészére.
„Az embereknek elegük van Putyinból” – jelentette ki az ellenzéki vezető.
Írókamrám kissé rendetlen asztalán ezúttal egy néhány nappal ezelőtt megjelent verseskötet hever. Szerzője Szijj Ferenc, címe A madarak tudása. Jó cím. Győrffy Ákos recenziója.
