Kiújul a svéd-török ellentét a NATO-csatlakozási kérelem kapcsán

Immár több mint négy hónap telt el mióta a két hagyományosan semleges skandináv állam, Svédország és Finnország benyújtotta NATO-csatlakozási kérelmét. Eleinte Törökország kifejezetten ellenezte a két állam csatlakozási kérelmét, többek között a terroristának tekintett Kurdisztáni Munkáspárt törekvéseinek skandináv támogatása, valamint a Törökországba irányuló fegyver-export tilalma miatt. 

Ebben a tekintetben júniusban született további megállapodás a felek között, amelyben svédek és a finnek elkötelezték magukat a török biztonsági követelések teljesítése mellett, így elméletileg minden akadály elhárult a ratifikáció előtt. Svédország és Finnország csak akkor csatlakozhat a NATO-hoz, ha mind a 30 tagország parlamentje elfogadja a kérelmüket.

Idén nem lesz török ratifikáció, az ok: Svédország

Törökország esetében minimális az esély arra, hogy még az idén napirendre tűzi a kérdést a török parlament, de egyes tisztviselők szerit az sem elképzelhetetlen, hogy a júniusban tartandó török elnökválasztásig nem fog sor kerülni a csatlakozási kérelem ratifikációjára. Törökország egyszerre tervezi tárgyalni Finnország és Svédország csatlakozási kérelmét.

A késlekedésnek az az oka, hogy

Ugyanakkor Finnország együttműködő magatartásával Törökország elégedett. A törökök emellett arra hivatkoznak, hogy az idei évre már „betelt” a török parlament napirendje.

Nem véletlen, hogy Erdogan ilyen határozott lépésekre szánta el magát Svédországgal szemben, hiszen Jens Soltenberg a NATO főtitkára több napos látogatásra fog érkezni Törökországba.

Törökország nem enged a biztonsági követelésekből

Törökország nem fogja ratifikálni Svédország NATO csatlakozási kérelmét, ha az

Ezeknek a török biztonsági követeléseknek a teljesítése elengedhetetlen a ratifikációhoz, hiszen ezek nélkül nem csillapodik Törökország finn-svéd NATO-tagsággal kapcsolatos aggodalma. Törökországnak nem célja hátráltatni, illetve akadályozni a NATO bővítését, de a biztonsági követeléseik teljesítésére szükség van ahhoz, hogy kialakulhasson egy kölcsönös bizalom a felek között, ami a jövőre nézve is pozitívan hatna.

Itt azonban van egy különbség a NATO főtitkár és Törökország között, ugyanis előbbi úgy látja, hogy 

A magyar jóváhagyás is hátravan még

Törökországon kívül Magyarország nem vitte egyelőre parlament elé a kérdést, de több, mint valószínű, hogy ez még az idei évben meg fog történni, ahol támogatni fogják mind a finnek, mind a svédek kérelmét.

A svéd jobboldali fordulat segíthet a megállapodásban

A jövő ugyanakkor biztató: a múlt hónapban hivatalba lépett mérsékelt jobboldali svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson kijelentette, hogy tiszteletben tartják a nyári Törökországgal való megállapodást, és 

Finnország és Svédország továbbra is együtt kívánt belépni a védelmi szövetségbe.

Borítókép: MTI/EPA/Erdem Sahin