Nem a terroristák ellen kell felkészülni, hanem a „nagy összecsapásra” Oroszországgal

Az elmúlt két évtizedben az összesen 209 ezer fős francia haderő elsődleges feladata volt a harc a terroristáknak minősített államok, szervezetek ellen. Franciaország is kivette ebből a részét. Vegyük például az Iszlám Állam ellen zajló iraki és szíriai harcokat, amelyekben a francia légierő csapásokat mért a terroristák állásaira. Továbbá kiképzéssel is segítette azokat az erőket, amelyek a szárazföldön néztek szembe a muzulmán terroristákkal, de ha kellett, akkor kommandós egységekkel is beavatkozott a harcokba. Ez volt a feladatuk Afrika számos országában is, hogy felszámolják, de legalábbis feltartóztassák az ott is szerveződő terroristákat. Emmanuel Macron már a kirobbant orosz–ukrán háború előtt beszüntette a francia haderő mali hadműveletét, az egységek központja Nigerben lesz, ahonnan, ha az afrikai vezetők kérik, segítséget nyújthatnak egy-egy katonai vészhelyzetben.

Párizs szószólója az európai stratégiai autonómiának. A februári háború kitörése alapjaiban változtatta meg a világpolitikai helyzetet – ezt fejtette ki a hónap elején Toulonban a Dixmude nevű felújított helikopterszállító hadihajó átadásán mondott beszédében a francia elnök. 

A terrorizmus elleni harc továbbra is fontos, de jelen helyzetben elvesztette elsődleges szerepét.

– fejtette ki Macron. A nagy összecsapáson a megfigyelők szerint az Oroszországgal való esetleges újabb konfliktust érthette a francia elnök, aki hozzáfűzte, hogy a 2024-től 2030-ig szóló új katonai programnak is, amelyet januárban tárnak a párizsi parlament elé, erről kell szólnia.

A francia haderő megújítása – szervezésben, kiképzésben, új hadi eszközökben – már korábban, 2017-ben megkezdődött, hogy fokozottan megfeleljen a nemzetközi követelményeknek.

A megváltozott körülmények között Franciaország továbbra is arra törekszik, hogy Európában és a NATO-ban „kiegyensúlyozó hatalmat” jelentsen – hangoztatta az államfő. Bővebben ezt nem fejtette ki, de mindenki gyaníthatja, hogy az Egyesült Államok és Európa helyzete között kell megtalálni az egyensúly mértékét.

A NATO-tagországok zöme Washington felé kacsingat, onnan akarják modernizálni fegyverarzenáljukat, míg az európai fejlesztések – finoman szólva – valahol hátul kullognak. 

Párizs viszont azt akarja, hogy ahol lehet, európai fegyver kerüljön az európai katonák kezébe, ezzel csökkentve a kiszolgáltatottságot a franciák által nem igen kedvelt „nagy testvérnek”. A francia vezető által kitalált és ajánlott európai stratégiai autonómia tehát finom megfogalmazása annak, hogy Európa nagyobb szabadságot élvezzen a földrészt érintő döntésekben. 

A franciák nem zárják ki azt sem, hogy az öreg földrész akár katonai kérdésekben is önállóan cselekedhessen. Európa – ha erre szükség lesz – továbbra is számíthat Párizs atomfegyvereire a földrész biztonságának szavatolása érdekében. Franciaországnak az a törekvése, hogy az európai stratégiai autonómia keretében olyan erő legyen, amely elkötelezett az atlanti véderő mellett, de egyben betöltse szerepét is a világban – fejtette ki az államfő. 

A keleti végeken kell vitézkedni

A terrorizmus elleni küzdelem nem vette igénybe a haderő minden ágát, például mivel az ellenfélnek nem volt légiereje, így az az elleni védelem fejlesztése is lelassult. 

Az orosz–ukrán háborúban elterjedt a drónok bevetése, a rakétatámadás ma már mindennapos, a hibrid háború eszközei egyre szofisztikáltabbak – magyarázta Macron, aki szerint

Ma jobban, mint bármikor korábban a francia és az európai létérdekek egybevágnak – ez a párizsi meglátás. Utalt a felmerülő német–francia ellentétekre, amelyek Olaf Scholz október végi párizsi látogatása után is fennmaradtak, kifejezte bizalmát, hogy ezeket Európa védelme érdekében tudják majd rendezni. Párizs számít arra is, hogy a jövő év elején tartandó csúcstalálkozón újra tudja indítani az együttműködést Nagy-Britanniával is. 

– szögezte le Macron. 

A Maliban folytatott Barkhane hadműveletnek vége, jövőre Franciaország a Közép-afrikai Köztársaságban tevékenykedő erőit is, amelyek a Sentinelle katonai műveletben vesznek részt, csökkenteni szándékozik. „Az országnak ezentúl keletre kell néznie – hangoztatta az elnök –, mint Európa és a NATO első számú partnerére.” 

Ehhez azonban új párbeszéd és megállapodás kell a francia fegyvergyártó üzemekkel, és

Tizenöt éve senkinek sem kellett Caesar löveg

A fegyvergyártó vállalatok nélkül nem lesz modern francia hadsereg. Az öt évvel ezelőtti korszerűsítési tervben is részt vesznek a francia cégek, de amiről Macron beszél, ahhoz újabb nagy ugrást kellene megvalósítani. Már e hónapban meg is kezdődtek az egyeztetések arról, hogy miként lehetne a „hadigazdaságot” még nagyobb sebességbe kapcsolni. 

A hadászattal foglalkozó vállalkozók válasza már kész: „Adjatok nekünk hosszú távú és megbízhatóan tartós megrendeléseket, és akkor hajlandók vagyunk a termelés felfuttatásába beruházni.” A hadiiparban rendkívül drága a kutatás és fejlesztés. 

Ha ráadásul a k+f folyamat végén csak kis példányszámú eszközre kapnak megrendelést, szinte az egész fejlesztési kiadás veszendőbe megy. 

Most, amikor Ukrajna szinte elapasztotta a nyugati készleteket, már látszik ennek a megközelítésnek a visszaütő hatása. Pillanatok alatt kellene tömegével lőszert és technikát gyártaniuk, legalább a hazai hadsereg számára. Mindenkit meglepett az Európában kirobbant háború. De a semmin állva igen nehéz elrugaszkodni. Franciaországban húsz éve nem készült egyetlen Leclerc tank sem. Tíz éve adták el az utolsó szárazföldi harcokhoz való páncélos járművet, a VBCI-t. Tizenöt éve nem rendelt senki a most nagy hírnevet szerző Caesar lövegből. Jelenleg meg mindenkinek ezek a fegyverek kellenek. Tudomásul kell venni azt, hogy egy csettintésre nem fognak újból beindulni az ezeket gyártó gépsorok.

Az ukrán háború okozta hiány

A Caesar lövegből a raktáron lévő mind a 18 darabot megkapta Ukrajna, így a francia hadseregben rendszeresített 76 ágyúnak nem maradt tartaléka. Ezért a védelmi minisztérium azonnali sürgős megrendelésben kötelezte a Nexter vállalatot 18 löveg gyártására, emellett 33, új típusú ágyúnak 2030-ra el kell készülnie. A hadiipari cégnek a 18 darabos megrendelés teljesítése normális esetben két évébe telik, de most a minisztérium határideje egy évre szűkült. Ha a Nexter bővítené gyártósorát, akkor még az sem kizárt, hogy teljesíteni tudná a megrendelést időben. 

De ki garantálja, hogy ez az érdeklődés fennmarad a hosszú távú jövőben is? És itt azonnal belefutunk a következő problémába, a munkaerő és a szakképzés kérdésébe. A hadiipar különleges szakembereket igényel, és manapság a fiatalok nem döngetik bebocsátásra várva a gyárak ajtajait. 

A hiányosságok főleg lőszer-ellátásban, tüzérségi fegyverek terén, a föld-levegő légvédelmi rakéták pótlásában ütötték fel a fejüket. Mindez amellett jelentkezett, hogy az egész hadsereget modernizálni kell. A párizsi pénzügyminisztérium számításai szerint a 2024–30-as évek között az erre fordítandó források 380-440 milliárd euró, azaz 152-176 ezer milliárd forint körül lesznek. Ez szinte pontosan a teljes magyar költségvetés ez évi bevételi főösszegének 6-7-szerese!

Kés a hátban

Ilyen helyzetben természetesen érzékenyen érintette Franciaországot az a tavaszi német döntés, hogy Berlin kifarol számos európai együttműködésből, és nem francia, hanem inkább amerikai fegyvereket vesz. A Bundeswehr modernizálására 100 milliárd eurót (400 ezer milliárd forint) szánnak a német fővárosban, ekkora beruházásra 5-7 év alatt kerül sor. 

Ebből a legnagyobb szelet a Lockheed Martin által gyártott 35 darab F–35 Lightning II-es vadászgép megvétele 33,4 milliárd euróért, tehát a teljes összeg harmada. Ezekkel a gépekkel Berlin, amely korábban annyira ellenezte az atomfegyvereket, akár nukleáris csapást is végrehajthat ellensége ellen. 

Németország részese a Eurofighter fejlesztésének csakúgy, mint a franciakkal közösen a Jövő Harci Gépe Rendszerének, az SCAF-nek nevezett kutatásoknak.

Nemcsak arról van szó, hogy adott szót visszavonni nem éppen úriemberhez méltó viselkedés, hanem súlyos eurómilliárdokról. A két ország vezetői közt azóta sem nevezhető rózsásnak a viszony, ami más területen is beárnyékolja a német–francia kapcsolatokat.

Franciaország azonban kitart eredeti terve mellett, az ország váltig támogatja az európai vadászgép megszületését, még német hozzájárulás hiányában is. Ám ennél sokkal többről van szó: Macron politikájáról, amely lazítani akart az amerikai kötődésen. Ebben árulta el most, és döfte hátba német szövetségese.

(Fotó: 123RF)