Padlón a Meta: összeomlik a Zuckerberg-birodalom?

A New York-i tőzsde régi kedvence a FAANG (Facebook, Apple, Amazon, Netflix, Google) részvényeit tartalmazó díszcsokor, amely úgy tűnt, a stabil befektetés szinonimája. Nem az.

A díszes társaság indexe az idén zuhanni kezdett, a száguldásban pedig élen járt a Meta, amely nagyon súlyos (ön)értékelési válságban van. Mark Zuckerberg egy év alatt 100 milliárd dollárt bukott, márpedig ami fáj Zuckerbergnek, az fáj a Metának is (miután a főnök vagyona alapvetően a részvényekben van), ami pedig fáj a Metának, azt a többi Big Tech vállalat is megérzi.

(akkor még Facebooknak hívták), a hanyatlás okaként az elemzők pedig egyértelműen Zuckerberg nagy dobásnak ígért, de egyelőre homályos metaverzumát jelölik meg, ami elképesztő méretekben nyeli a pénzt, egyelőre konkrét eredmény nélkül.

A jelenség, amelyet nevezhetünk a befektetők rettegő változás-szkepticizmusának is, az egész FAANG-csoportra jellemző. Kiváló példája volt a Netflix januári 20 százalékos árfolyamzuhanása, amikor kiderült, hogy a befektetők által várt 6 millió helyett a vállalat csak 2,5 millióval tudja növelni az előfizetői tábort az első negyedévben. Ennél sokkal súlyosabb volt a Meta részvények esése, amikor a vállalat februárban az aktív felhasználók számának csökkenését jelentette be. A negatív jelentések a FAANG-csoportot lehúzták, az elmúlt tizenkét hónapban egyedül az Apple tudott úgy-ahogy a felszínen evickélni, a többiek egyértelműen hanyatló tőzsdei görbét produkáltak, összességében 40-60 százalékos mélységig. 

Kockázatos újítások, borítékolható veszteségek

Az egykor sikerességben megközelíthetetlen Facebook modellje mára több sebből vérzik. A globális infláció és az energiaválság miatt a hirdetők kezdenek fogyatkozni, a TikTok szépen csendben kezd több generáció platformváltási akaratának szimbólumává válni, ráadásul a Zuckerberg-féle metaverzum projektje eddig csak veszteséget termelt – és egyelőre semmi jele, mikor válik pénzfialó valósággá. 

A Meta-részvények értéke az év eleje óta több mint 70 százalékkal zuhant,

A cég több részvényese is rámutatott: a 87 ezres dolgozói létszám teljes zsákutca a cégnél, ennél is nagyobb tévedés azonban a metaverzumba fektetett, eddig csak eltűnő, de meg nem térülő befektetés, miután a projekt vesztesége egyetlen év alatt 3,67 milliárd dollárra nőtt. 

Bármekkora buli a metaverzum fejlesztése, a részvényesek máris (vagy még) gyűlölik. Mint minden olyasmit, ami elvonja a figyelmet a kényelmes, biztonságos befektetéstől. A hosszú távon, „majd valamikor” megtérülő befektetés ígérete manapság nem nyugtatja meg túlzottan a pénzzsonglőröket, miután a Meta esetében a gyorsulás hangoztatása mellett folyamatos lassulást látnak. Egyszerűbben fogalmazva: ha valaki befektet egy üzletbe, attól a biztonságos, rendszeres nyereséget várja, és biztosan

Zuckerberg és Musk számítása az újításokkal bejöhet ugyan, de garancia nincs rá. A szkepticizmust pedig nagyon nem szeretik a tőzsdeguruk, nem beszélve az esetleges gazdasági recesszióról, amelyhez közeledve minden a biztonságról kellene, hogy szóljon, a részvényesek ehelyett kétségbeesetten figyelik a tulajdonosok hajmeresztő újításait és kísérletezgetéseit.

Tömeges leépítések

Bár Zuckerberg megpróbálta elmagyarázni a befektetőknek és a gazdasági elemzőknek, miért annyira fontos, hogy a vállalat anyagi kapacitásai a metaverzum köré csoportosuljanak, néhány született optimistán kívül ez senkit nem nyugtatott meg.

a héten a főnök (szinkronban Elon Musk twitteres mészárlásával) 11 ezer alkalmazottját rúgta ki, egyben leállította a további munkaerő-felvételi folyamatokat.  A Meta több ingatlantól is meg fog szabadulni, egyben felülvizsgálja infrastrukturális rendszerét is, amellyel további költségcsökkentést szeretne elérni. 

Az alkalmazottakhoz és a részvényesekhez írt nyílt levelében Zuckerberg meglepően őszintén beszélt a problémákról és az egy év alatt bekövetkezett 71 százalékos tőzsdei zuhanásról. „Vállalom a felelősséget a döntéseimért – és azért is, hogy idáig jutottunk” –  írta, hozzátéve: tudja, mennyire nehéz a mostani helyzet mindenkinek, különösen azoknak, akiket kirúgott. Nyilatkozatában kifejtette, hogy teljesen félreértelmezte az adatokat és a gazdasági jeleket, amikor azt hitte, hogy a Covid-lockdownok utóhatásaként az e-kereskedelem és a webes forgalom felívelése állandósulni fog. 

A Meta kirúgáshulláma nem egyedülálló: Musk jó előre bejelentette, hogy a Twitternél mi várható, az Apple, az Amazon és az Alphabet mind létszámstopot vezettek be, a Snapchat atyja, a Snap pedig 20 százalékos létszámleépítést helyezett kilátásba. 

Szép új világ vagy virtuális rémálom?

A költségcsökkentést tehát elkezdte a Meta, de vezetője hallani sem akar arról, hogy a metaverzum-projekt büdzséjét megnyirbálják. Zuckerberg arra számít, hogy a metaverzumon dolgozó Reality Labs veszteségei növekedésbe fordulnak jövőre, ha a befektetők visszanyernék a hitüket, és beállnának az új irányú kutatás-fejlesztés mellé. 

A részvényesek meggyőzése Zuckerberg kiemelt, egyben eddigi legnehezebb feladata lesz. Az egykor aranytojást tojó tyúk, a Facebook zuhanórepülése, majd stagnálása arra készteti a Metát, hogy újra komolyan kezdjen foglalkozni a közösségi platformmal, további funkciókkal és programokkal bővítve azt. Tegyük hozzá: a Facebook az évek folyamán már szerkezetileg is egy olyan nehézkes monstrummá nőtte ki magát, amelyben nyomokban sem található meg a kezdeti könnyedség és játékosság. Nem véletlen, hogy a fiatalabb generációk tagjai értelmezhetetlennek tartják, és

A mostani válság még mélyebbé válhat, ha a digitális hirdetési piac lassulása folytatódik, ha valóban beüt a recesszió – és ha Zuckerberg továbbra sem hajlandó legalább alapszinten biztonsági játékot játszani, és tovább erőlteti a befektetők milliárdjait ködös, virtuális elképzelésébe, miközben a Facebook nem hajlandó pénz termelni. 

Mert ha így történik, nem csak Zuckerberg, de az egész Meta átcsúszhat egy olyan párhuzamos valóságba, ahonnan nincs többé visszaút. 

Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane