Közel 970 milliárdos IMF-hitelt kap Szerbia – mi lesz ennek az ára?

 A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF) számításai szerint Szerbia gazdasági növekedése lelassult, így várhatóan az év végére csupán 2,5 százalékos marad majd a növekedés. A gyarapodás lassulása pedig kitart majd a 2023-as évben is, amikor a számítások szerint már csupán 2,25 százalékos gazdasági növekedés várható. Az IMF a becsléseit azután hozta nyilvánosságra, miután küldöttsége Szerbiában járt, és megszületett a legújabb, összesen 2,4 milliárd euró értékű készenléti hitelkeretről (Stand-by Arragement) szóló megállapodás.

A Nemzetközi Valutaalap ez év áprilisában még arról számolt be, hogy Szerbia gazdasági növekedése az év végéig elérheti a 3,5 százalékot, hiszen a koronavírus-járvány után az ország gazdasága pozitív lendületet vett. Voltak olyan számítások is (igaz múlt év októberében), amelyek arra mutattak rá, hogy esetleg 4,5 százalékos növekedésre is számítani lehet ebben az évben.  Az IMF friss közleményében azonban kiemelte, Szerbiának a világjárványból való erőteljes kilábalása után most negatív globális és regionális környezettel kell szembenéznie, beleértve Oroszország ukrajnai háborúját is.

a gazdasági növekedés a vártnál jóval lassabbá vált. És az adatok jövőre sem jeleznek jelentősebb javulást. A valutaalap számításai szerint ugyanis az ez évi infláció megközelítheti a 12 százalékot, és bár az infláció mértéke várhatóan csökkenni fog majd 2023-ban, csak 2024-ben állhat vissza azok közé a keretek közé, amit a Szerbiai Nemzeti Bank célként tűzött ki maga elé.

A költségvetési hiány 2022-ben meghaladja az eredeti előrejelzéseket. Habár a tervezett költségvetési bevételek befolytak, az állami energiavállalatok veszteségei – a jelenlegi energiaválságban – mégis jelentős mértékben megterhelték az állami költségvetést. Mindeközben az államvezetés segély intézkedéseket  vezetett be, hogy az életszínvonal megtartása érdekében enyhítse az emelkedő árak következményeit – mutatott rá a Szerbiát érintő terhekre az IMF. Kiemelték azt is, hogy Szerbia szerencsére rendelkezik tartalékokkal, amelyekkel szembe tud nézni a felmerülő kockázatokkal. Vagyis stabil devizatartalékai vannak, mérsékelték az államadósság mértékét, és az IMF szakértői a bankrendszer likviditását is kielégítőnek találták. Mégis fontosnak tartották kiemelni, hogy a fiskális konszolidációnak támogatnia kell a monetáris politikát.

Az IMF megállapodott az államvezetéssel arról, hogy 2023-ban csökkentik az általános költségvetési hiányt. Vagyis, hogy 

Hiszen a költségvetés magas beruházási kiadásokkal számol Szerbia nagy infrastrukturális fejlesztési igényei miatt. A friss készenléti hitelkeret pedig arra kötelezi Szerbiát, hogy egyeztessen a  kiadások esetleges növeléséről.

Anyagi biztonságot nyújt a hitel

Mint arra Siniša Mali, szerb pénzügyminiszter rámutatott a készenléti hitelkeret két évre szól. Kihangsúlyozta, az IMF missziójával a harmadik revízión is túl van az ország, vagyis lezárult a 2021 júniusában aláírt, tanácsadói jellegű együttműködési program (Policy Coordination Instrument – PCI) kiértékelése, és az új megállapodásról már csak a hivatalos jóváhagyást várják, amire december folyamán számítanak. Csak ezt követően áll a rendelkezésükre a készenléti hitelkeretben nyújtott összeg.

A pénzügyminiszter szavai szerint erre a pénzre azért van szüksége az országnak, hogy könnyebben áthidalja a válságot. Még ha nem is fogják lehívni ezt az összeget, a pénz biztonságot nyújt az országnak a ukrajnai háború, illetve a világgazdaság lelassulása idején.

A szerb pénzügyminiszter leszögezte, a cél az, hogy az elmúlt időszakban elért fiskális stabilitást megőrizze az ország, miközben teljesíti azokat a reformtörekvéseket, amelyeket korábban már együttesen felállítottak a valutaalappal.

Szerbia devizatartalékainak összege szeptemberben magasabb volt a januárinál, elérte 16,5 milliárd eurót (6650 milliárd forintot), tovább növekedett a foglalkoztatás, és emelkedtek a bérek a magánszektorban. Az előzetes adatok szerint az év első kilenc hónapjában a közvetlen külföldi beruházások értéke túlszárnyalta a múlt év azonos időszakában jegyzett rekordot – közölte a Valutaalappal folytatott tárgyalások kapcsán Jorgovanka Tabaković jegybankelnök. Kihangsúlyozta, hogy augusztusban az úgynevezett problematikus hitelek aránya mindössze 3,19 százalék volt, majdnem egy teljes százalékponttal alacsonyabb, mint a járvány kitörése előtt, ami véleménye szerint a Szerbiai Nemzeti Bank intézkedéseinek helyességéről tanúskodik.

Az alapélelmiszerek árát továbbra is korlátozza a kormány

A szerb kormány döntése értelmében a boltokban vásárolható éltolaj literenkénti ára nem haladhatja meg a 219,99 dinárt (761 forintot)). November 1-jétől az eddigi 109,99 dinár (380 forint) helyett 114,99 dinárba (398 forintba) kerül majd a kristálycukor kilogrammja a boltokban, azzal hogy az ára kilogrammonként nem haladhatja meg a 95 dinárt (329 forintot t), ha öt kilogrammos, vagy tíz kilogrammos csomagolásban árusítják. Minden más csomagolás esetében az ár nem lehet több 104,54 dinárnál (362 forintnál) kilogrammonként.

A kormány meghosszabbította a fűtésre használt fapellet maximális árára vonatkozó rendeletet is, további 180 napig nem változtathatnak annak kiskereskedelmi árán, ami nem haladhatja meg a 38 ezer dinárt (131 500 forintot) tonnánként.

Újabb támogatást kapnak a fiatalok

Az 5000 dináros (17300 forintos) állami támogatást kapnak Szerbiában a 16–29 éves fiatalok. A kifizetéseket december 16-án kezdik meg. Ebben az évben ez lesz a harmadik alkalom, hogy a fiatalok pénz-segélyben részesülnek. Először februárban, majd júniusban utalt át a szerb állam több mint egymillió fiatal számlájára 100-100 eurónak megfelelő dínárt, ami 40-40 ezer forintot jelent.

Az év végén ugyanakkor a szerb nyugdíjasok is kapnak emelést, ugyanis lépett életbe a nyugdíjemelésről szóló határozat, ami azt jelenti, hogy 9 százalékkal magasabb decemberi összegre számíthatnak. Ezzel az átlagnyugdíj valamivel több mint 2700 dinárral (9340 forinttal)  lesz magasabb, és így 33.740 dinárt (116700 forintot) tesz ki. Januárban ugyanakkor újabb, akkor 12,1 százalékos emelés várható, amikor az átlagnyugdíjak további több mint 4000 dinárral emelkednek meg, és ezzel már megközelítené a 38 ezer dináros, azaz 131,5 ezer forintos összeget.