Pár éve még az volt egyesek várakozása, hogy a kriptocégek és piacok teljesen leváltják a hagyományos pénzügyi intézményeket. Ma ebből csak annyit látunk, hogy a virtuális devizák világa is ugyanúgy tud brutális veszteségeket produkálni, mint a klasszikus pénzügyi intézmények.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az egy nap alatt az FTX kriptokereskedelmi platform összeomlásával elbukott összeg tehát 32 milliárd dollár, mai árfolyamon közel 12580 milliárd forint.
Másképpen megfogalmazva ez az összeg a 2021-es magyar GDP (amely több mint 181 milliárd dollár) nagyjából ötöde.
Közel ennyi pénzt bukott lényegében egyetlen nap alatt Sam Bankman-Fried, továbbá barátai és csodálói (utóbbi lényegében a kriptopiacokat követő tömeg jelentős része) számára csupán a neve kezdőbetűiből álló SBF nevű cége.
A fenti összegből maga az ikonikus alapító, SBF vagyona közel 17 milliárd dollárral lett alacsonyabb.
Aki a kriptovilág alapjaira, friss trendjeire kíváncsi, olvassa el ezeket a cikkeket:
Tovább zuhan a bitcoin, de mennyire lesz hosszú és hideg a kripto-tél?
Letarolná a piacot a kriptotőzsde
Ezek a számok még a hagyományos pénzügyi világ legnagyobb bukásainak fényében is tekintélyesek.
Nézzük a legnagyobb, legemlékezetesebb eséseket. Robert Citron, Orange County sztárbefektetője „csupán” 1,7 milliárd dollárt tudott elégetni 1994-ben. A közgazdasági Nobel-díjasok által fémjelzett legendás LTCM sem jutott tovább 1,85 milliárd dolláros veszteségnél 1998-ban. A francia Jerome Kerviel 2008-ban is „mindössze” 4,9 milliárd eurós buktát volt képes összehozni.
SBF-nél egyetlen „ügyesebb” pénzügyi varázslót tudott kitermelni a klasszikus pénzügyek világa az elmúlt évszázadokban. A NASDAQ korábbi elnöke, a piramisjátékok koronázatlan királya, Bernard Lawrence Madoff a befektetők 64,8 milliárd amerikai dollárját tüntette el 2008-ban.
Nézzük most meg, hogyan volt képes egy 30 éves amerikai fiatal összehozni a világtörténelem második legnagyobb pénzügyi bukását. A történet hemzseg a kriptovilágot egyébként is jellemző, a bennfentesség és szakértelem látszatát sugalló három betűs rövidítésektől. Hogy érzzünk FoMO-t, ajánlott a következőkben fenntartani a figyelmet (azaz HODL).
(A FoMO az angol „Fear of Missing Out” jelentése félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk valamiből. A HODL pedig az angol hold, azaz tartani, megtartani szó elírásából jött létre még 2013-ban. Azóta a kriptovilág a HODL-t használja szlengként, és arra utal vele, hogy inkább tartsuk meg a kriptopénzünket, ahelyett, hogy eladnánk azt – a szerk.)
Sam Bankman-Fried 1992. március 6-án született a Stanford Egyetem kampuszán. Édesanyja a politikai támogatásokat gyűjtő Mind the Gap szervezet alapítója, mely a Demokrata Párt egyik fontos partnere. Édesapja Joseph Bankman, a Stanford Egyetem jogi professzora, aki komoly segítségére volt az FTX alaptőkéjének összegyűjtésében.
SBF kifejezetten tehetségesnek számított matematikából, így nem meglepő, hogy az MIT-n matematikából és fizikából diplomázott. Az Alameda Research szervezetet 2017 novemberében alapította Tara Mac Aulay-vel, míg az FTX-et 2019 áprilisában.
SBF még egyetemistaként kezdett el dolgozni a neves globális kereskedőcégnél, a Jane Street Capital-nál. Itt ETF-ek, azaz tőzsdén kereskedett befektetési alapok adásvételével foglalkozott.
SBF-et lenyűgözte a Jane Street egyszerű és nagyon hatékony kereskedési logikája. A cég árjegyzőként vett részt az ETF-ek piacán, azaz összekötötte egymással az eladókat és a vevőket, ügyelve arra, hogy az általa fizetett illetve megkapott összeg között legyen egy minimális, ám pozitív különbség.
A Jane Street lényegében olyan termékeket keresett, melyekre volt eladó P1 ár mellett, és vevő P2 ár mellett, ráadásul P2 nagyobb volt, mint P1. Ilyen esetben megvették az ETF-et az eladótól P1 áron, majd továbbadták a vevőnek P2-n, és zsebre tették a két ár különbségeként realizált kockázatmentes profitot.
SBF gyorsan megértette, hogy miért működik ez az egyszerű kereskedési modell. Úgy látta, hogy a legfontosabb alapokat már elsajátította. Így szeretett volna önállósodni, hogy a nyereséget ne más tulajdonosoknak, hanem saját magának keresse meg.
Ennek a lépésnek azonban komoly gátja volt az, hogy a hagyományos pénzügyi piacok nem igazán voltak nyitottak ifjú titánok reményteli vállalkozásai számára. Azonban SBF 2017-ben megtalálta a kitörési pontot.
Ekkortájt fedezte fel ugyanis a kriptopénzek varázslatos világát. Ez egy új piac volt, öltönyös-nyakkendős, őszes hajú konzervatív befektetők és régi, többgenerációs kereskedőházak helyett flip-flopot és rövidujjú pólót viselő, pizzán élő, és lövöldözős játékokat játszó fiatalokkal, vadnyugati mentalitással, nem létező szabályozással, közgazdasági analfabéta self-made „pénzemberekkel”, ám hó-lavinaként bővülő befektetett tőkével.
SBF a pénzügyi piacok üzleti logikáját kívánta átültetni a virtuális valuták kaotikus, csapongó árfolyamok által jellemzett világába. Otthagyta a Jane Street-et, és életre hozta az Alameda Research (AR) nevű, kriptókra specializált kvantitatív kereskedőcéget. Az Alameda üzleti stratégiájának lényege az arbitrázslehetőségek kihasználása, az árjegyzés, a volatilitás-kereskedés és a hozamgazdálkodás (yield farming) volt.
Az arbitrázs kockázat nélküli nyereséget jelent. Az Alameda esetében ez a tevékenység az úgynevezett Kimchi prémium kihasználását jelentette.
A bitcoin ugyanis akkoriban körülbelül 30 százalékkal magasabb áron forgott Dél-Koreában, és nagyjából 10 százalékkal drágább volt Japánban, mint Amerikában,
a kiemelkedő ázsiai kereslet okán.
SBF és csapata tehát kriptopénzt vásárolt az USA-ban, majd ezt eladta koreai és japán befektetőknek. Ezután dollárra váltotta a vételárat, és abból még több virtuális valutát vett Amerikában. A pénzek ügyes megforgatása húszmillió dollár nettó nyereséget hozott a vállalkozásnak.
A kockázat nélküli nyereséggel kecsegtető üzletek azonban idővel egyre szélesebb körben lesznek ismertek. Az Alameda és későbbi követőinek amerikai vásárlásai felhajtották a bitcoin árát az USA-ban, egyben lenyomták a kriptopénz árfolyamát az ázsiai piacokon, így a koreai és japán felár rövidesen nullára csökkent. Ekkor a cégnek stratégiát kellett váltania.
Az Alameda újabb üzleti próbálkozásai azonban már magasabb kockázat mellett hoztak bizonytalan hozamot. A cég vezetője úgy interpretálta ezt, hogy a különböző piacokon lévő apró árkülönbségek hajszolása helyett sokkal több pénzt lehet keresni azzal, ha megjósoljuk, merre fog menni a piac.
Azaz itt már kőkemény spekulációról beszélünk. A cég ettől kezdve a klasszikus long/short (L/S, azaz határidős vétel/eladás) stratégiát követte. Akkor vásárolt, amikor az árak emelkedésében bízott, és akkor adott el, amikor csökkenést várt.
A pénzügyi spekuláció azonban nyilván még a gyakorlott kereskedők számára is nehéz terep. Az Alameda üzletkötői azonban minimális tőkepiaci múlttal rendelkezve akartak extraprofitot elérni egy teljesen új, így lényegében tökéletesen kiszámíthatatlan piacon. Olyan ez, mintha egy triciklit éppen vezetni tudó hároméves beülne egy Ferrari volánja mögé.
A katasztrófa ugyanolyan előre várható módon be is következett, mint ahogyan azt egy versenyautót vezető óvodás esetében várnánk. A csapat komoly téteket tett a Terra ökoszisztéma szárnyalására, ám idén májusban nem csupán az ismerten kockázatos Luna, de az elméletileg rögzített árfolyammal bíró TerraUSD árfolyama is összeomlott.
De nem tette ki az ablakba az Alameda sok más befektetésének hozamát sem. Összeomlott az Umee, a Helium, a Tulip protocol és az Acala árfolyama is.
Az Alameda kereskedési stratégiája sem volt túl szofisztikált. A fiatalok ugyanis azt tanulták meg néhány hónap alatt, hogy mindent venni kell, különösen azt, aminek az ára esik. Ez pedig a tökéletes recept a csődhöz egy medvepiacon.
A mély közgazdasági/pénzügyi ismeretek hiányát mutatja az Alameda másik kereskedési fókusza, a yield farming (YF), azaz hozamgazdálkodás is. Ez a számítógépes játékok nyelvi világából átvett kifejezés azt az ősrégi befektetői vágyálmot takarja, hogy a vagyonunkkal munka nélkül, csupán az idő múlását várva keressünk magas hozamokat.
A virtuális valuták világának 2021-es slágere volt ez a „tevékenység”. Emberek tömegei adták át kriptopénzeiket csillagászati, nem ritkán háromszámjegyű hozamokat ígérő csoportoknak.
Azt egyikük sem gondolta át, hogy hogyan lehet fenntartható és garantált módon akár 10 százalékos hozamokat fizetni olyan virtuális valutára, melynek kínálata ennél lényegesen kisebb mértékben növekszik.
Az Alameda vezérigazgatója a most 28 éves Harry Potter rajongó Caroline Ellison volt. Ellison a matematika alapszakos diplomája megszerzése után 19 hónapot dolgozott a Jane Street-nél, mint junior kereskedő.
Ám SBF szerint ez elég volt ahhoz, hogy elvezesse a jelentős kockázatokat futó kereskedőcéget. Rossz nyelvek szerint a kinevezés nem volt független attól, hogy SBF és Ellison korábban egy párt alkotott.
Ennél nagyobb probléma volt, hogy Ellison úgy gondolta,
A fenti veszteségek valószínűleg nem voltak függetlenek ettől a szemlélettől. Ahogy valószínűleg attól a ténytől sem, hogy a cég a könyveléssel kapcsolatban is hasonlóan szkeptikus volt, hiszen nem volt számviteli osztálya.
A Jane Street-es ismeretek kamatoztatásának legjobb terepe mégis az árjegyzői logika kriptopiacokra való átültetése volt. Ennek eszköze a 2019-ben a Bahama-szigeteken alapított FTX kriptotőzsde volt.
A 2021-ben egymilliárd dollár feletti forgalmat és 388 millió dolláros adózott nyereséget termelő vállalkozás ugyanazt csinálta a virtuális valuták piacán, mint a Jane Street az ETF-ekén. Belépett a vevők és eladók közé úgy, hogy minden tranzakciónál egy kicsit lecsípett az eladó által fizetett árból.
Ez természetesen se nem törvénytelen, se nem etikátlan. Minden tőzsde így működik. Kis profitért cserébe likviditást, azaz piacot teremt. Összehozza a vevőket és az eladókat. Azaz könnyebbé teszi az adott eszközök megvásárlását és értékesítését.
A vállalkozást SBF és Zixiao „Gary” Wang együtt alapította 2019 májusában. A piac robbanásszerű növekedése pedig megteremtette a lehetőségét annak, hogy az FTX is bővítse tevékenységét. Ehhez azonban tőke kellett. Nem is kevés.
Az FTX 2021 júliusában 900 millió amerikai dollárt vont be több mint 60 befektetőtől, köztük olyan neves kockázati tőke alapoktól (VC), mint a Sequoia Capital, vagy a Coinbase Ventures. De komoly pénzekkel szállt be a japán SoftBank csoport, és a kínai Sino Global Capital is.
SBF annak ellenére (vagy talán pont azért) kapott 200 millió amerikai dollárt a legendás Sequoia Capital-tól, hogy a befektetők meggyőzését szolgáló megbeszélés alatt League of Legends-et (LOL-t) játszott.
Az FTX azonban nem csupán befektetőktől tudott forrásokhoz jutni. Keményen támaszkodott a kriptocégek által bevett technikára, a semmiből való pénzteremtésre. A cég megalkotta
a saját virtuális valutáját, az FTT-t, melyből közel 250 millió darabot állított elő.
A saját pénz piaci értéke a csúcson 20 milliárd amerikai dollár körül volt. Ezzel a forrással SBF komoly befektetéseket, vásárlásokat hajthatott végre. Ám még ez sem volt elég az FTX számára. A cég tőkeáttételes pozíciókkal, azaz lényegében hitellel bővítette a rendelkezésére álló tőke volumenét.
A semmiből jött pénzt pedig úgy költötték, mintha nem lenne holnap. SBF 135 millió dollárt ígért azért, hogy a többszörös amerikai kosárlabda-bajnok Miami Heat hivatalos és kizárólagos kripto partnere lehessen. Ezen összeg fejében azt is elvárták, hogy a kosárcsapat kitegye az FTX nevet a csarnokára.
A cég azonban nem állt meg itt. Szponzori szerződést kötött az elmúlt évek többszörös bajnokával, a Golden State Warriors-szal is. Az FTX-et aktívan reklámozta a csapat sztárja, a világ jelenlegi egyik legjobb játékosa, Steph Curry is.
SBF az amerikai Demokrata párt legfontosabb szervezetének, a Democratic National Committee (DNC)-nek, valamint a jelenlegi amerikai elnöknek egyik fő támogatója is volt.
Az Open Secrets szerint a 2021-22-es választási ciklus során közel 40 millió amerikai dollárral támogatta egyes pártok és jelöltek kampányát.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint SBF vállalatai már 2022 előtt brutális, 3,7 milliárd dolláros veszteséget halmoztak fel. A kriptovilág ünnepelt sztárja, tömegek példaképe tehát nem csupán az utóbbi hónapok negatív piaci folyamatainak az áldozata, hanem – a kifelé mutatott kép tökéletes ellentéteként –
Ez azért is roppant meglepő, mert a kriptovilág cégeinek a többsége még profittal zárta a 2021-es évet, és csak az idei év árfolyamzuhanása tépázta meg a vagyonukat. A jelek tehát arra utalnak, hogy a világ egyik „legnagylelkűbb milliárdosa” (idén nyáron csatlakozott Warren Buffett és a Gates család 2010-es kezdeményezéséhez, melynek keretében a világ leggazdagabb emberei vállalják, hogy életük során jótékony célokra ajánlják fel vagyonukat) csak
a piramisjátéka látszatának fenntartása érdekében játszotta el azt, hogy ő a hatékony jótékonykodás egyik evangelistája.
De hogyan lehetett ekkora eltérés a cég által jelentett és a tényleges eredmény között? Miként történhetett az meg, hogy nem szúrták ki a könyvvizsgálók a manipulált számokat?
A válasz egyszerű.
Az FTX-et nem egy nagy könyvvizsgáló cég auditálta, hanem a Prager Metis. Egy olyan cég, mely arra volt büszke, hogy ők az első mérlegképes könyvelők (CPA) a metaverzumban.
Ahol egyébként az egyik támogatója voltak a Decentraland Babydolls-nak, mely nem más, mint egy online nightclub.
Sokan azt sem értik,
melynek vezetője, Gary Gensler idén márciusban 45 percen keresztül diskurált SBF-fel arról, hogyan lehetne egy, a felügyelet által is jóváhagyott kereskedési platformot indítani.
Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az FTX speciális elbírálás alá eshetett a SEC-nél, hiszen Gary Gensler is tanított az MIT-n (az ügy pikantériája, hogy a tárgy címe Blokklánc és pénz volt), ahol szorosan együttműködött egy bizonyos Glenn Ellison-nal. Aki nem más, mint az Alameda vezetőjének, SBF korábbi barátnőjének, Caroline Ellison-nak az édesapja.
Az FTX egyik korai befektetője a platform legnagyobb versenytársának, a világ legnagyobb kriptotőzsdéjének, a Binance-nek alapító vezérigazgatója, Changpeng Zhao (rajongóinak csak CZ) volt. CZ a cég indulása után körülbelül fél évvel fektetett körülbelül 100 millió amerikai dollárt az FTX-be, a részvények 20 százalékáért cserébe.
CZ személye egy idő után terhessé vált SBF számára, így a 2021-es tőkebevonáskor körülbelül 2 milliárd amerikai dollárért kivásárolta a részesedését. Elkövetett azonban egy végzetes hibát. Az árat nem hagyományos pénzben, hanem az FTX saját kriptopénzében, FTT-ben utalta át CZ-nek.
CZ-t egy idő után egyre inkább zavarta SBF nyomulása, az FTX és a SEC közeledése. Úgy érezte, hogy az amerikai versenytársa a Binance kárára próbál előnyhöz jutni. 2022. november 2-án végül megkapta azt a jelet, mely visszafordíthatatlan lépésekre késztette.
Ekkor jelent meg ugyanis a Coindesk cikke, melyben az Alameda és az FTX közötti összefonódásokra hívták fel az olvasóik figyelmét. Az írás kiemelte, hogy az Alameda eszközeinek egy jelentős része, több mint 5 milliárd amerikai dollár FTT-ben, azaz az FTX által kibocsátott pénzben van.
Ez a hír azért volt megdöbbentő, mert egy másik forrás szerint az Alameda korábban 10 milliárd amerikai dollár hitelt kapott az FTX-től. A két cég tehát keresztbe finanszírozta egymást. Az FTX hitelt adott, mely hitelből az FTX tokenjét vásárolták fel, így lényegében az FTX saját pénzét használták arra, hogy a tokenjének az árát felpumpálják.
CZ-nek ez már sok volt. November 6-án
Az FTX becsületére legyen mondva, hogy 6 milliárd amerikai dollár erejéig állni is tudták ezt a rohamot. Ám SBF számára egyértelmű volt, hogy a pénzük hamarabb fog elfogyni, mint ahogy az ügyfelek megnyugodnának. Így elkeseredett lépésre szánta el magát. November 8-án felkínálta vállalatát az addigra ellenségévé vált CZ-nek.
CZ első körben rá is mozdult a lehetőségre: nem kötelező érvényű vételi ajánlatotajánlatott tett az FTX-re. Az üzlet nyélbe ütésének fontos előfeltétele volt az FTX pénzügyeinek átvilágítása. November 9-ére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a felek nem fognak egymás kezébe csapni. CZ állítólag meg volt döbbenve a csalások és szabálytalanságok láttán, és nem kívánt egy csődhalmazt a nyakába venni.
A Binance vezetőjének e lesújtó véleménye az utolsó szög volt az FTX koporsójában. SBF november 10-én még próbálta nyugtatni a cég ügyfeleit, posztjai szerint semmi okuk nem volt az aggodalomra.
Ezt a kijelentését alig 24 óráig tudta tartani. November 11-én a világ második legnagyobb kriptotőzsdéje, az FTX, partnere, az Alameda, valamint több mint 100 társult vállalkozásuk csődvédelmet kért maga ellen.
Akinek a fenti események nem lettek volna elég szürreálisak, annak egy napot sem kellett várni. Egy hacker még a csődvédelem igénylésének napján feltörte az FTX szervereit, és 600 millió amerikai dollárnyi vagyont lopott el a hányatott sorsú kriptotőzsdétől.
A cég korábbi ügyfeleinek így minimálisra csökkent az esélye arra, hogy valaha viszontlátják befektetett pénzeiket.
Mi lehet ebből a tanulság?
Az FTX egyfajta őrült keveréke félelmet és pénzügyeket nem ismerő, brutális kockázatokat vállaló fiataloknak, az ügyfelek pénzét sajátjukként használó cégvezetőknek, az üzleti folyamatokat keresztülhúzó és felülíró összefonódásoknak, mérhetetlen vagyonok semmiből való keletkezésének, majd elolvadásának, online nightclubokat támogató könyvelőirodáknak, és korábbi üzleti partnerek vérre menő viaskodásának.
Az események tekinthetőek a kriptovilág sötét oldalát bemutató egyfajta panoptikumnak. Reménykedjünk benne, hogy az illetékesek és a potenciális befektetők elég rémisztő dolgot láttak benne ahhoz, hogy az ehhez hasonló eseteket a jövőben el tudják kerülni. Ha ezt nem sikerül, akkor a jövőben még jobban megrendülhet a bizalom a kriptodevizákban a jövőben.
(Fotó: 123rf.com)
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
„Messziről is látható gazdasági növekedés várható jövőre Magyarországon” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Óriási káoszt okoztak a tüntető traktorosok.
A Társasjátékok Ünnepe után hetekkel még mindig a társasjáték a téma, ezúttal azonban gazdasági szempontból néztünk utána, hogy merre tart jelenleg a piac.
Az új program során 1410 milliárd forint mozdulhat meg a vállalkozások támogatása érdekében, ami a munkavállalók bérére is komoly hatással lesz.
Egyre világosabbak az új amerikai elnök elképzelései.
Rengeteg érdekességet megosztott magáról a DK elnöke.
