Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
A brit áramszolgáltatók pénzt ajánlanak azért, ha a britek csúcsidőben nem használják az elektromos készülékeiket – így próbálnak spórolásra ösztönözni ebben az energiaszegény időszakban.
Bár októberben – ahogy a Makronóm is beszámolt róla – a brit klímaügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy az állampolgárok nem kötelezhetőek arra, hogy energiát spóroljanak, és áramkimaradásra sem kell számítani az országban, egy szolgáltató mégis úgy döntött, hogy lépni kell az ügyben.
Egy brit multinacionális villamosenergia- és gázszolgáltató vállalat, a National Grid e hónap elején figyelmeztette a fogyasztókat, hogy számítsanak télen áramkimaradásokra, amennyiben az ország nem tud majd elegendő földgázt és villamosenergiát importálni Európából. A Daily Mail írása szerint a hálózatüzemeltető új rendszert dolgozott ki arra az eshetőségre, ha beütne a krach:
A National Grid az új terv keretein belül naponta akár 20 fontot ( körülbelül 9500 forintot) is fizethet a háztartásoknak, ha a következő öt hónapban 16 és 19 óra között, illetve 14 és 21 óra között nem használják az energiaigényes készülékeket, például az elektromos sütőket és tűzhelyeket, mosógépeket, szárítógépeket, televíziókat, mikrohullámú sütőket, sőt még a videójáték-konzolokat sem.
A hálózatüzemeltető reményei szerint az új program 2 gigawattnyi villamos energiát takaríthat meg a csúcsidőszakban – ez egymillió háztartás ellátásának felel meg. Reményeik szerint ez elősegítheti a kereslet-kínálat egyensúlyának fenntartását. A rendszer azonban csak akkor működik, ha okos villanyórával rendelkezik a háztartás. Természetesen mint a legtöbb okos eszköz, az okos villanyóra is rejt magában kockázatokat.
Az okos villanyórák ugyanúgy működnek, mint egy normál villanyóra, de okosabban. A mérő kijelzőjén követhető, hogy mennyi energiát használt fel, továbbá képes távolról kommunikálni az energiaszolgáltatóval – ezáltal le sem kell olvasni az adatokat a készülékről. Ezen felül nem csak a havi fogyasztásáról kaphat információt a fogyasztó: az okos villanyórák valós idejű információval szolgálnak – tehát azt is lehet tudni, hogy mikor történt a fogyasztás.
A villamosenergia elosztási tevékenységet végző társaságok jogszabályi előírás alapján 2021. januárjától elkezdték a felhasználók széles körénél az okosmérők telepítését.
Ám korábbi kutatások szerint vigyázni kell az okos eszközökkel, hiszen ki vannak téve a kibertámadásoknak. A szolgáltatók azzal eleinte nem számoltak, hogy ugyanúgy feltörhető volt, akárcsak más okoseszközök.
2017-ben A Canberrai Egyetem internetes biztonsággal foglalkozó laborjának egyik kutatója alaposabban megvizsgálta a különböző típusú okos mérőórákat, majd megállapította, hogy modelltől függően bizonyos eszközökön csak küldeni (egyirányú), más eszközökön viszont akár fogadni is lehet információt (kétirányú) .
Az egyirányú kommunikációra képes modellek pusztán elküldik a használati statisztikákat a közműszolgáltatóknak, míg a kétirányú kommunikációt támogató modellek parancsokat is képesek fogadni a szolgáltató rendszerétől. Phair tapasztalatai alapján a modern, okos villanyórák tipikusan kétirányúak.
A kutató szerint az okos mérőórák akkoriban biztonsági rendszerrel sem rendelkeztek, jelszó sem kellett a belépéshez, sőt a szoftvert sem lehetett frissíteni – ezáltal nem volt nehéz őket meghackelni.
A briteknek tehát az okos villanyóra népszerűsítésével számolniuk kell az emelkedő kockázatokkal is, bár mondjuk egy hamisíthatatlan kripto tokennel védve még a legszigorúbb GDPR-teszteken is átmenne egy-egy okosmérő. Ez nem vicc, ilyen rendszerben komoly európai szakértők gondolkodnak.