Tovább zuhan a bitcoin, de mennyire lesz hosszú és hideg a kripto-tél? 

2022. november 22. 14:45

Legtöbben csak a hírek, tudósítások szintjén követik a kriptovaluták piacát, ám aki volt olyan bátor és befektetett bitcoinba, ethereumba vagy más hasonló kriptopénzbe, az most gondolkodhat, hiszen egy év alatt több mint harmadára zuhant a főbb kriptodevizák árfolyama, a kisebbeké pedig – sok esetben – még többet csökkent. Lesz ebből felépülés?

2022. november 22. 14:45
null
 Halaska Gábor írása a Makronómon

Különösen azok a kisbefektetők vannak most gondban, akik az utóbbi egy-két évben szálltak csak be ebbe a furcsa spekulációba.

A legrosszabbul pedig azok jártak, akik nem a TOP10, TOP20 legismertebb kriptodevizába fektettek, hanem az összesen közel 9300-féle kriptoeszköz közül sikerült valamilyen ismeretlen, a legtöbb esetben nagyot zuhanó kripto-üdvöskét választaniuk. 

És még nem is szóltunk azokról, az „ügyes” kezdeményezésekről, amelyek valamilyen nemzetközi vagy éppen hazai megmondó ember vagy guru által népszerűsített, ámde semmilyen kriptotőzsdén sem jegyzett „himi-humi” coin-ok formájában gyűjtöttek pénzt a legkülönfélébb célokra. Döntő többségükkel valamilyen multilevel piramisjátékot, például más kripto-eszközökbe történő befektetéseket próbálgatva.

Ez utóbbi „üzletemberek” talán még mindig hisznek abban – legalábbis hivatalos nyilatkozataikban – hogy az emberektől összegyűjtött valódi pénzük, tőkéjük, beforgatva valamilyen saját projektbe, később a blokklánc forradalomban fialhat. 

A kriptotőzsék egyébként nem túl szabályozott virtuális piacterek (szerverek), amelyek saját „pénzzel” is rendelkeznek a minimális likviditás biztosítására, de jellemzően inkább összekötik a kriptopénzeket egymás közt vagy valódi devizára „elcserélni” kívánó feleket.

Ha ezeket feltörik (mint láttuk nagyobbaknál is), az

ott tárolt kripto-eszközök egy része vagy akár egésze is elveszhet,

hiszen azokat hamisítani nem lehet, de ellopni igen!

Igyekszünk nem pálcát törni a bitcoinpártiak és a bitcoint ellenzők tábora felett, hiszen mi sem látunk a jövőbe. Inkább megpróbáljuk a lehetetlent: megtippelni azt, hogy merre halad ma a kívülállók számára totálisan átláthatatlan kriptovilág.

Fontos! Ne keverjük a blokkláncmegoldásokat és a kriptopénzeket!

Először is határozottan külön kell választani azt, ami a témában kevésbé jártas polgárok fejében szorosan összetartozik. Egyfelől

a blokklánc technológiákat, másfelől pedig a blokklánc technológiákra épülő, már jó ideje kibocsátott értékmérőket: a bitcoint, az ethereumot, továbbá az említett 9300-féle,

esetenként csak egy-két, vagy akár több tucat kriptotőzsdén kereskedett hasonló társukat. 

Ahogyan a fenti mondatból is látszik, a blokklánc „csupán” a technológiát jelöli, azt a különleges megközelítést és az ezekre épülő szoftver-megoldásokat, amelyek lényege, hogy egy adott kódsorozat de facto lemásolhatatlan legyen.

Ezt „tudja” a blokklánc. Mégpedig azért, mert (nagyon leegyszerűsítve) az adott kódsor valódiságát és hitelességét „milliónyi” másik, a hálózaton lévő számítógép – bányász és tranzakciós gépek – gyakorlatilag valós időben, egyszerre, véletlenszerűen ellenőrzik.

A blokklánc-megoldásokat tehát egyfajta hamisíthatatlan pecsétként kell elképzelni, amely (tehát maga az egyedi, digitális kódsor) kiválóan alkalmas akár fizikai értékpapírok, gépek, valódi pénzzel történő fizetések, átutalások egyediségének igazolására, a személyazonosságunk igazolására (főként az online térben), a számlapénzek biztonságának növelésére. Használható továbbá akár romlandó élelmiszerek útjának nyomon követésére a termelőtől a fogyasztóig, esetleg digitális műalkotások egyediségének azonosítására (ezek az úgynevezett NFT-k), és további tucatnyi hasonló dologra. 

Akkor mi az a kriptodeviza, vagy kriptovaluta?

Amit tehát a fentiektől el kell különíteni, azok a kriptodevizák, melyeket kissé pontatlanul sokan kriptovalutáknak neveznek – a valuta ugyanis általában készpénz, így ami digitális, az inkább csak deviza néven lehet(ne) nevezhető. De a lényeg, hogy a kriptodevizák (megint csak nagyon leegyszerűsítve)

olyan értékkel felruházott, egyedi és hamisíthatatlan kódsorok, amelynek biztonságát a bennük használt blokklánc technológia garantálja. 

Ezeket – ahogy írtuk – el lehet lopni, ha nem őrizzük jól (ahogyan az igazi pénzt is), de duplikálni nem lehet őket, mert a rendszer minden egyes tranzakció során ellenőrzi ezt a valódiságot, és csak az eredetit fogadja el jónak, a hamisított elfogadását mindig visszautasítja. Azaz, ha valaki hamis bitcoint próbálna dollárra vagy más kripto-eszközre, vagy bármire elcserélni (fizetni vele), azt a rendszer bizonyosan megtagadja.

Lépjünk kicsit vissza: gondoljunk bele, hogy a papírpénz sem más, mint egy olyan darab papír, amelynek valódiságát és egyediségét a rajta lévő sorozatszám és a pénznyomtatásnál használt speciális technológiák garantálják. 

Rendben, de van értéke egy techonógiának, vagy az ezzel létrehozott "érmének"?

Végül egy újabb, harmadik kérdés, hogy akár a blokklánc alapú kriptodevizák, akár a papírpénzek (ha egyediségük egyébként nem vitatott) milyen értéket képviselnek a piacon, a tőzsdén, azaz mit adnak értük cserébe mások. Mennyit érnek egy nagy közös – ma már globális, ám régen csak a vásárcsarnokok, marhatőzsdék formájában létező – piactéren. 

Természetesen a befektetők, a spekulánsok leginkább a harmadik kérdésre koncentrálnak: mennyit ér most, és mennyiért tudom majd továbbadni 1 nap, 1 hónap, 1 év vagy 10 év múlva?

Igaz, az is nyilvánvaló, hogy mondjuk

a bitcoin vagy az ethereum értéke egyáltalán nem független attól, hogy mennyire sikeresen terjed, mire használható a valóságban a blokklánc technológia. Illetve, hogy kellően biztonságosak-e maguk a kripto értékmérők, továbbá például, hogy mennyire számítanak likvidnek és feltörhetetlennek a kriptotőzsdék. 

Ez utóbbiakról is lehetne akár egy egész fejezetet írni, ahogyan a kriptoértékmérők előállításáról, azaz bányászatáról is – ám ezeket most tegyük félre. Inkább azt próbáljuk meg kideríteni, hogy hol áll ma a blokklánc technológia, és ebből következőleg a kripto eszközök hosszabb távú felértékelődésének milyen esélyei lehetnek. 

A Stylers Group szakértői összeszedték számunkra a technológia (nem pedig a kriptopénzek!) legfontosabb trendjeit (lásd erről keretes anyagunkat a cikk végén).

Alább pedig a Bitcoin elmúlt évi dollár árfolyamát mutatjuk meg, amelyből látható, hogy a dollár erősödése ellenére kevesebb, mint harmadára zuhant 12 hónap alatt az árfolyam).

 

Forrás: Yahoo! Finanace

Mi lehet a drámai értékvesztési folyamatok mögött?

Ahogyan az előzőekben utaltunk rá, a technológiai trendek végső soron egyáltalán nem függetleníthetők a kriptodevizák aktuális piaci értékétől. Ugyanakkor számos ok miatt rendkívül nehéz a piaci folyamatok mögé nézni.

Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt évek alatt hatalmasra duzzadt kriptotőzsdéken pár hét vagy hónap alatt nagyobb a forgalom, mint amennyi a teljes magyar költségvetés éves bevétele. 

Ez azt jelenti, hogy világszerte milliók fektettek kisebb nagyobb vagyonokat kriptoeszközökbe, ráadásul az utóbbi egy-két évben már nem csak vagyonos emberek, de

vállalatok, intézmények, tehetős emberek pénzét kezelő alapkezelők is vásároltak, összesen dollármilliárdos nagyságrendben

a legismertebb kriptodevizákból. 

Amint azonban híre kel annak, hogy egy-egy nagyobb állam be akarja tiltani vagy szigorúan akarja szabályozni ezeket (például Kína, Oroszország, vagy éppen az USA, EU), esetleg egy-egy hatalmas, dollármilliárdnyi eszközt kezelő tőzsdét feltörnek, rögtön megrendül a nemzetközi befektetői bizalom a kriptodevizák iránt. Most ilyen események is történtek, de sok nagy piaci szereplő a gazdasági visszaeséstől (is) tartva stabilan az eladói oldalon van, nem ide, inkább más területre menekítik a pénzeket, például az egyre magasabb kamatok miatt akár az "atombiztos" államkötvények felé, mégpedig világszerte.

Mennyit ér valójában a bitcoin?

Jogos a kérdés ezek után, hogy valójában mennyit érnek az olyan (virtuális) devizák, amelyek mögött sem államok pénzügyi ereje, sem gazdasága, sem GDP-je, sem hadseregek kényszerítő ereje nem áll.

A válasz röviden: hosszú távon nem tudja senki, ám az bizonyos, hogy ma és holnap is pontosan annyit, amennyit éppen adnak érte a kriptotőzsdéken. 

Ám, a cinizmust félretéve: erre a kérdésre az igazi választ a mára kialakult kriptopiacok következő éveinek tényleges hírei, trendjei és ármozgása adhatja meg, ami tükrözi majd a globális véleményeket és várakozásokat a kriptovilággal szemben. Másképpen: az árfolyam a fentiek szerint, akár lassan eshet vagy zuhanhat évekig, de felfelé is araszolhat vagy száguldhat, a piac értékítélete szerint. Bizonyosat senki nem tudhat ma erről. (Gondoljunk arra, hogy még az olyan stabil és "fix" értékmérők, mint a svájci frank vagy az arany is nagy átértékelődéseken mentek keresztül 10-15 év alatt. Honnan tudhatjuk, hogy egy fiatal "pénz", mint a bitcion vagy az ethereum mit fognak érni 5-10-15 év elteltével?)

Egyelőre annyit tudunk mondani, ha a több éves, nagyobb ívű folyamatokat nézzük, hogy az istenigazából

2017 nyara óta tartó globális kriptoőrület több hullámban repítette óriási magasságokba, majd mélységekbe, a bitcoin és más vezető digitális pénzek, vagy a valami miatt felkapott kis társaik árfolyamát.

Ám természetesen az óriási kripto-vagyonokkal rendelkező stakeholderek (akik már a kezdetekkor a tűz közelében voltak, amikor még semmit sem értek ezek az eszközök) egy-egy hosszabb áremelkedési ciklust követően nyilvánvalóan

alaposan nyakon öntik a piacot, dollárban kifejezve is hatalmasra duzzadt vagyonuk egy részével,

hogy realizálják a profitot. Hogy a rengeteg digitális „valamilyüket” valódi pénzre, tőkére váltsák.

Ez az immár öt éve tartó húzd meg-ereszd meg játék érhetett most a végéhez 2022 tavaszán.

Az abszolut csúcs 2021 novemberében 64 ezer dollár felett volt, az 2022-es év csúcsa pedig március végén volt 47500 dollár körül. Ezzel szemben ma 17 ezer dollár alatti a kurzus, tavasz óta folyamatos leértékelődés mellett. 

Idén tavasztól ugyanis úgy tűnik, hogy a háború, az infláció, továbbá a világgazdasági válság réme az eddig lelkes kripto-befektetők millióit tántoríthatta el attól, hogy újra és újra „kemény-valutát”, azaz igazi pénzt adjanak ezekért a „játékpénzekért”, így, ha tartják is befektetéseiket, újabb lelkes vevő egyre kevesebb lehet. A nagy eladók így tehát kevesebb új beszállóval kell megelégedjenek ebben a fura globális játékban, amit sokan a középkori holland tulipánhagyma őrülethez hasonlítanak. (Ez utóbbiból egyébként egészen fogyasztható, tanulságos amerikai kosztümös film is készült.

A bitcoinra visszatérve: a fenti hatalmas árfolyam-hullámzásokkal mutatkozik meg

a kriptopénzbefektetések piramisjáték jellege, amelynek fő hajtóereje eddig a blokklánctechnológia mindenhatóságába vetett (vak)hit volt.

Hiszen ha egyszer a véges darabszámú bitcoin lesz az új csodás világpénz, vagy a véges elérhetőségű digitális aranyént tekintünk rá, akkor az értéke szinte végtelen. (Miért? Mert ma pár millió ember értékeli nagyra, de ha egyszer 3-5 milliárd felnőtt szeretné megvenni, akkor az egekig nőhet az ára.)

Ugyanakkor, ha a kriptovilág a süllyesztőbe megy évek múltán, úgymond „kimegy a divatból”, akkor pedig az coin-ok értéke inkább a nullához fog közelíteni.

Melyik a valós forgatókönyv? Ez ma hit, és nem pedig bizonyosság kérdése.

Mindez azonban elmondható végső soron az irreálisan értékelt részvényekről vagy akár túlértékelt ingatlanokról is, hiszen így alakulnak a tőzsdei árfolyambuborékok. Ezek kialakulásának és természetének kutatása külön tudományág, ám azt nem tudhatjuk ma, hogy évek múltán hová futnak ki ezek a trendek, divatok, beleértve a kriptoőrületet is. 

Erről mi is csak spekulálni tudunk: amennyiben a most felnövekvő generációk, pontosabban azok szószólói elfogadják általános és egyetemes értékmérőknek a blokklánc kódsorokat, akkor például a bitcoin, legalább részben (persze lassan, fokozatosan) átveheti az új generációk fejében az arany, vagy legalábbis az igazi pénzek, kötvények, részvények mai szerepét.

Ahogyan egy bitcoin belső értékét mindössze a kibányászásába fektetett energia ára adja, addig az arany, mint fém sem bír sok használati értékkel; mindössze annak ritkasága és ékszerként, esetleg nyomtatott áramkörökben történő használata ad - az egyébként túl puha, szerszámoknak alkalmatlan - ám ritka sárga fémnek némi használati értéket.

Ezen túl

az arany értéke, használati cikkekre, szolgáltatásokra való átválthatósága sem több, mint egy erős „közmegegyezés” pár ezer éve, igaz immár mintegy 8 milliárd ember között.

Az arany a ritkaságához hasonló "korlátozott elérhetőség" azonban a bitcoinba is be van kódolva (a szó szoros értelmében is...), mert véges darab bányászható belőle számítógépekkel.

Ha a jövő felnövekvő generációi ezt kellően nagy számban elhiszik-elfogadják, akkor például a 100 ezer forint értékű árammal egykor kibányászott (kiszámított) "423WN785_xvgCNN_375DZGSZIV_4q4898433" kódsor, ami nem másolható le, nem hamisítható, miért ne érhetne éppen annyit mint ma egy ugyanilyen haszontalan, hat grammos aranylánc?

 

Hol tart és merre megy a blokklánc, mint technológia?

Csak 2021-ben 6,6 milliárd dollárt (2600 milliárd forintot) költött a világ blokklánc-alapú fejlesztésekre, az előrejelzések szerint pedig ez az összeg 2024-re megduplázódhat. Mindeközben az egyik legmeghatározóbb technológiává lépett elő rögtön a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás mögött, közel 40 millió felhasználóval globálisan. Egészen elképesztő növekedést jósolnak tehát a blokklánc megoldások piacán, a kérdés csak az, hogy mely területek kerülhetnek fókuszba 2023-ban – teszi fel a kérdést Gönczy Gábor, a Stylers Group vezetője. Szerinte az alábbi példák is rámutatnak arra, hogy szinte minden területen hasznát vehetjük a blokklánc nyújtotta előnyöknek: gyakorlatilag ott, ahol több fél együttműködésére van szükség, az ügyletek résztvevői a technológia segítségével győződhetnek meg arról, hogy adataik, értékeik, pénzügyeik nem sérülnek. Ez pedig egyre fontosabb lesz, ahogy halad előre a digitalizáció, sőt, biztonsággal kijelenthetjük, hogy a blokklánc nélkül a jövőnk szinte elképzelhetetlen – húzza alá Gönczy Gábor.

1. A blokklánc is rohamléptekben zöldül
Az energiakrízis miatt egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire fenntartható ebben a helyzetben az óriási energiaigényű számítási kapacitások biztosítása. Miközben valóban egyes országok éves fogyasztását emészti fel például a Bitcoin bányászata, kevesen tudják, hogy ez az ágazat a kifejezetten zöldek közé tartozik: jelenleg az energiafelhasználásuk mintegy 57 százalékát megújulók fedezik, ez pedig a kedvező szinergiák (például a szél- és szélerőművek időszakos túltermelése) miatt a jövőben valószínűleg csak tovább erősödik.

2. Tovább hódítanak az NFT-k
Az NFT-k (Non-Fungible Tokens, azaz nem helyettesíthető tokenek) lehetővé teszik egy-egy értéktartó eszköz tulajdonjogának kétség nélküli biztosítását. A megoldás gyakorlatilag letarolta a művészeti ágakat, és nagyon úgy tűnik, újabb területeket hódít meg. A legnagyobb zenészek jelentetik meg dalaikat NFT-formátumban, ahogy prémium italgyártók is használják a technológiát, sőt olyan márkák mint a Nike és a Dolce & Gabbana is NFT-ket kapcsolnak legújabb kollekcióikhoz – és várhatóan tovább terjed az őrület, mely egyben óriási üzlet is.

3. Digitális identitásunk kulcsa
Ahogy egyre több hétköznapi tevékenységünk kerül át az online térbe, felmerül a kérdés, hogyan hitelesíthetünk hivatalos dokumentumokat, rendelkezhetünk egészségügyi adatainkkal vagy éppen intézhetünk olyan közügyeket biztonságosan, melyeket korábban csak a hivatalokban volt lehetőségünk. Számos országban már most is a blokklánc a digitális személyazonosság kulcsa, hiszen ez az a technológia, mely kétségkívül szavatolja, hogy nem tudnak illetéktelenek belenyúlni hivatalos ügyeinkbe vagy hozzáférni privát adatainkhoz.

4. Jönnek-mennek a vakcinák
A koronavírus-járvány egyik fontos hozadéka a világszintű oltási kampány volt, és úgy tűnik, ez a jelenség hosszabb távon is velünk marad. Az oltóanyagok elosztása komoly logisztikai kihívást jelent, ugyanakkor számos sajnálatos példa volt a vakcinák hamisítására is. Az előbbiekbenrészletezett előnyök miatt a blokklánctechnológia kifejezetten alkalmas az oltóanyagok útjának követésére, illetve annak biztosítására, hogy mindenkihez a valódi védelmet nyújtó vakcinák juthassanak el.

5. Blokklánc a felhőben
Az olcsó és rendkívül rugalmas felhőalapú megoldások a blokklánctechnológia területén is egyre népszerűbbek: miközben a fejlesztők gyorsan és könnyedén készíthetnek és tárolhatnak blokkláncalkalmazásokat és okosszerződéseket, a cégek bérköltséget takaríthatnak meg, mivel a hálózatfejlesztést nem házon belül kell végezni. Ezzel lényegesen nagyobb erőforrásokat fordíthatnak termékoptimalizálásra, a felhőszolgáltatótól pedig hatékony és agilisan reagáló infrastruktúrát kapnak.

Az energiakrízis miatt egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire fenntartható ebben a helyzetben az óriási energiaigényű számítási kapacitások biztosítása. Miközben valóban egyes országok éves fogyasztását emészti fel például a Bitcoin bányászata, kevesen tudják, hogy ez az ágazat a kifejezetten zöldek közé tartozik: jelenleg az energiafelhasználásuk mintegy 57 százalékát megújulók fedezik, ez pedig a kedvező szinergiák (például a szél- és szélerőművek időszakos túltermelése) miatt a jövőben valószínűleg csak tovább erősödik. Az NFT-k (Non-Fungible Tokens, azaz nem helyettesíthető tokenek) lehetővé teszik egy-egy értéktartó eszköz tulajdonjogának kétség nélküli biztosítását. A megoldás gyakorlatilag letarolta a művészeti ágakat, és nagyon úgy tűnik, újabb területeket hódít meg. A legnagyobb zenészek jelentetik meg dalaikat NFT-formátumban, ahogy prémium italgyártók is használják a technológiát, sőt olyan márkák mint a Nike és a Dolce & Gabbana is NFT-ket kapcsolnak legújabb kollekcióikhoz – és várhatóan tovább terjed az őrület, mely egyben óriási üzlet is. Ahogy egyre több hétköznapi tevékenységünk kerül át az online térbe, felmerül a kérdés, hogyan hitelesíthetünk hivatalos dokumentumokat, rendelkezhetünk egészségügyi adatainkkal vagy éppen intézhetünk olyan közügyeket biztonságosan, melyeket korábban csak a hivatalokban volt lehetőségünk. Számos országban már most is a blokklánc a digitális személyazonosság kulcsa, hiszen ez az a technológia, mely kétségkívül szavatolja, hogy nem tudnak illetéktelenek belenyúlni hivatalos ügyeinkbe vagy hozzáférni privát adatainkhoz. A koronavírus-járvány egyik fontos hozadéka a világszintű oltási kampány volt, és úgy tűnik, ez a jelenség hosszabb távon is velünk marad. Az oltóanyagok elosztása komoly logisztikai kihívást jelent, ugyanakkor számos sajnálatos példa volt a vakcinák hamisítására is. Az előbbiekbenrészletezett előnyök miatt a blokklánctechnológia kifejezetten alkalmas az oltóanyagok útjának követésére, illetve annak biztosítására, hogy mindenkihez a valódi védelmet nyújtó vakcinák juthassanak el. Az olcsó és rendkívül rugalmas felhőalapú megoldások a blokklánctechnológia területén is egyre népszerűbbek: miközben a fejlesztők gyorsan és könnyedén készíthetnek és tárolhatnak blokkláncalkalmazásokat és okosszerződéseket, a cégek bérköltséget takaríthatnak meg, mivel a hálózatfejlesztést nem házon belül kell végezni. Ezzel lényegesen nagyobb erőforrásokat fordíthatnak termékoptimalizálásra, a felhőszolgáltatótól pedig hatékony és agilisan reagáló infrastruktúrát kapnak.

 

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2022. november 23. 12:46
"Egy tömör arany WC-csésze súlya több tonna" Meg ne őrüljél már fórumtárs! Egy használati tárgy, működő tömör arany WC csésze tömege "csak" 714 - 1 072 kilogramm. azaz legfeljebb 1 tonna. Bár érdekes, hogy akkor "rozsdamentes acélból", hogyan tudnak 12-19 kilós WC csészét csinálni. Hogy az nem tömör acél azt holtbiztos. Szóval, ha nem feltételed, hogy a WC csészéd tömör arany legyen, hanem csak az, hogy arany legyen és működjön, akkor ugyanilyen WC csésze aranyból csupán 29,4-46,57 kilogramm. Egy ember elbírja. Várom a te számaidat és hogy melyik ujjadból szoptad ezt a több tonnás arany WC csésze szaktudásodat!
Akitlosz
2022. november 23. 12:46
A magyar állam. Gyorsabban teremti a forintot az abszolút semmiből, mint az EKB az eurót, ezért a forint még a szintén gagyi euróhoz képest is veszít az értékéből. Csak idén kb. 6 billió forintot "nyomtatnak" és zúdítanak a gazdaságra. Ettől van infláció.
Akitlosz
2022. november 23. 12:46
Ezzel a logikával cipőt sem szabadna venni és semmit. A rablók a cipődet is elvehetik erőszakkal. Mit nem tudnak tőled ellopni vagy erőszakkal elvenni? Ismerek olyan embert, akinek a saját állítása szerint van ma már sokat érő bitcoinja, sok sok milliót forintban vagy inkább már tízmilliókat, de nem tud hozzájutni, mert már elfelejtette, hogy hogyan tud. A banki számlákat pedig bármikor zárolni tudja a bank és az állam. Ha az államnak pénz kell Tőled és látja, hogy van pénz a számládon, mert bizony látja, akkor egyszerűen erőszakkal elrabolja a megkérdezésed és a beleegyezésed nélkül.
Akitlosz
2022. november 23. 12:45
Igen, de csak a laza tőzsdei szabályok miatt. A tőzsdén döntő mértékben nem valódi kereskedés zajlik, hanem irányított szerencsejáték. Fogadásokat kötnek tárgyak jövőbeli értékére anélkül, hogy ehhez birtokolnák azokat a tárgyakat. Több tonna kukoricával "kereskedhetünk" anélkül, hogy bármelyikünknek egy szem kukoricája lenne. A tőzsdei "aranykereskedelem" 1100-ad része, 0,09%-a jár csupán valódi, fizikai aranymozgatással. Azaz az "aranykereskedelem" 99,91%-ában csupán papírarannyal "kereskednek". Ez a gyakorlat nagy mértékben torzítja az értékeket. Az értékek helyretételéhez nagy mértékben szigorítani kellene a tőzsdék megszüntetését. Minden kereskedést valódi árucseréhez kellene kötelezően kötni, mégpedig nagyon rövid határidővel, azaz azt is be kellene tiltani, hogy ma köthessenek ügyletet fél év múlvai teljesítéssel. Az emberek egy része, akik a politikát, a bankokat, a tőzsdét működtetik, vagy csak pókerezik trükközi, csalni, előnybe kerülni próbál mások rovására tisztességtelen eszközökkel. Is. Próbálják természetesen??? az aranyat is tönkretenni, de azért még mindig azzal van a legeslegnehezebb dolguk. Az tény, hogy ha az aranykereskedelem 100%-a lenne valódi árucsere és nem csak a 0,09%-a, akkor némileg más lenne az arany értéke. De az aranynál stabilabb értékőrzőt és értékmérőt eddig még soha senki fel nem talált, több ezer év alatt sem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!