Ez az ország a bevándorlás világbajnoka

„Számomra ez a kérdés egyszerű - mondotta a közelmúltban Kanada bevándorlási minisztere, Sean Fraser: országunknak több emberre van szüksége.” A hatalmas, Magyarországnál közel 100-szor nagyobb területű, igaz csupán mintegy 39 millió lakosú észak-amerikai államban ugyanis tízezerszámra vannak betöltetlen állások. 

– írta egyik minapi cikkében a Globe and Mail kanadai napilap. A munkaerőigény óriási, évtizedek óta nem volt ilyen hatalmas kereslet a szorgos kezekre, miközben a munkanélküliség 4,5 százalékos szinten van. 

Három év alatt közel másfél millió migráns

De az „agyak” tekintetében sem jobb a helyzet: modern gyárak félgőzzel mennek, a fejlett technológiákban, például az igen modern eszközökkel zajló bányászatban nincs hozzáértő mérnök. „Ráadásul ez szerencsés pillanatban találkozik a kanadaiak kedvező megítélésével is – magyarázta a migrációs miniszter –, ugyanis a lakosság többsége, mintegy 70 százaléka, megértette, hogy ezen csak a bevándorlás növelésével segíthetünk, és hozzájárulunk a népességszám növeléséhez is.” 

A demográfiai tényezők sem alakulnak jól, a ‘50-60-as évek nagy születési hullámának gyermekei most készülnek nyugdíjas éveikre. Születés számban az azt követő nemzedékek Kanadában sem teljesítettek kiválóan, az emberhiányt évtizedek óta a bevándorlásból fedezik. Igaz Kanada mindig is „bevándorló ország” volt. 

jegyezték meg az időzítést fenntartásokkal fogadó közgazdászok, akik szerint később épp az elbocsátásuk lesz a gond.

„A recesszió egyszer elmúlik, akkor ugyanúgy szükség lesz a munkaerőre” – ez a hivatalos kormányzati állásfoglalás. Az elkövetkező három év menetrendje szerint jövőre 465 ezer, 2024-ben 485 ezer, 2025-ben pedig 500 ezer új bevándorló érkezésére számít az ottawai kormány. 

Egy viszonylag átlátható pontrendszer alapján döntik el, hogy ki jöhet és ki nem. Hatvan százalékuk esetében kizárólag azt nézik, hogy az ország munkaerőhiányát mennyiben tudja mérsékelni a bevándorló, magyarán korábbi életében milyen szakképzést szerzett. A többieknek, a fennmaradó 40 százaléknak van fenntartva a családegyesítési vagy a különböző okokkal benyújtott politikai menekültnek juttatandó kvóta.

A mezőgazdaságban meghirdetett állások felére egyszerűen nincs jelentkező, de csupán némileg jobb a helyzet a vendéglátásban, turisztikában.

De más ipari kétkezi munkásból is hiány van, főleg kamionsofőröket keresnek. A bevándorlási minisztérium programjára, amely 44 200 idénymunkásnak adott ki tartózkodási engedélyt, a vállalkozók szinte az első pillanatban lecsaptak.

Két elvesztett népszavazás

Kanada az amerikai országok közül a legnagyobb, míg világméretekben Oroszország után a második legkiterjedtebb területű állam, amelynek ehhez a mérethez igen kevés lakosa van. A szövetségi állam 10 tartományból áll. A francia nyelvű Québec, amely a keleti parton fekszik, és mint jeleztük, 8,5 millióan lakják, az ország területének 15 százalékát foglalja el, de még így is nagyobb, mint Franciaország és Nagy-Britannia összevont nagysága!

Ha az Egyesült Államokat és Kanada többi részét is beleszámoljuk, akkor 350 millió angolul beszélő közt kell megvédeni a francia nyelvet és kultúrát. 

Az 1990-es évek első felében két népszavazást is tartottak Québec, mint önálló állam különválásáról, mindkettő szoros eredményt hozott, de a másodikon pár tized százalékkal a Kanada-pártiak győztek. Talán ez volt az utolsó esély a függetlenedésre, azóta ugyanis végképp kedvezőtlenül alakult a tartományban lakó született franciák arányszáma az anglofónokkal szemben, ma már a franciák 23 százalékon állnak a többi népcsoporttal összevetve. Ebből már soha nem lesz többség.

Még a franciák is elégedetlenek a québeci nyelvtörvénnyel

Az idén nyáron elfogadott, 

Ez előírja: a bevándorlónak fél éven belül francia nyelven kell kommunikálnia egészségügyi és közigazgatási problémái intézésekor. Ha valaki nem frankofón, akkor képtelen erre – ez már a helyi nyelvtanárok véleménye. 

Pontosan ez volt a szigor oka, hogy ne jöjjenek ide franciául nem beszélők. A helyi törvényhozás évi 50 ezerben korlátozta a bevándorlók számát. Ennek sincs semmi köze az igényekhez, ennél sokkal több munkás kéz hiányzik Québecben. 

A kemény nyelvi szabályokkal még azok sem elégedettek, akik különben franciapártiak. Vegyünk például egy bányatulajdonost, egy gyárigazgatót, egy éttermi vezetőt, akiknek termelni kell, hogy egyrészt megéljenek, másrészt meg, hogy a közösség javára adózzanak. 

Modern iparágak pangnak, például mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóintézetek, a gyógyszer- és repülőgépipar, a számítógépes játékok gyártása, mert nem találnak megfelelő munkaerőt. Aztán, amikor ebből elegük lesz, akkor

A tartomány vezetése miként tudná megőrizni Québec francia jellegét úgy, hogy ne okozzon kárt a saját gazdaságának? Erre a kérdésre nagyon nehéz a válasz.

(Fotó: Pixabay)