A válságból profitálnak a cégek, ez áll a növekvő energia- és élelmiszerárak mögött?
2022. október 10. 15:14
Dominanciájukat kihasználva az energia- és élelmiszerszektorban szereplő globális vállalatok egy oligopolisztikus piacot működtetve sorba jelentenek be rekordszintű profitokat. Mindezt, amikor tevékenységük éppen az egekbe emeli az energia-, illetve élelmiszerárakat.
2022. október 10. 15:14
p
12
2
13
Mentés
Bakajannisz Péter írása a Makronómon.
A válság, mint profitlehetőség
Több mint egy évtizede jelent meg Naomi Klein “Sokkdoktrína - A katasztrófakapitalizmus felemelkedése” című könyve, amelyben a kanadai újságírónő és aktivista számos példán keresztül erős kritikát vet a neoliberalizmus által vezérelt szabadpiaci logikára, amely az utóbbi négy évtizedben a globalizáció segítségével a domináns gazdaságpolitikai elméletté vált szinte világszerte.
A bestsellerré vált több mint 600 oldalas kötetben Klein amellett érvel, hogy
a hatalom birtokosai mindenütt jelen vannak, hasznot húznak a káoszból, kihasználják a válságokat,
természetes katasztrófákat, és a neoliberálisok segítségével saját képükre formálják a világot, nagyot profitálva a bizonyos „sokkokból”.
Bár Klein könyve 2007-ben jelent meg, gondolatmenete a mai napig figyelemre méltó, főleg a jelenlegi többoldalú válság közepette: míg Európát szinte teljességében a közelgő tél aggasztja a magas energia-, illetve élelmiszerárak miatt, addig ezen iparágakban szereplő domináns vállalatok rekord szintű profitokat jelentenek be.
Ami az energetikai szektort illeti, a British Petrol (BP) 14 év óta a legmagasabb negyedéves nyereségéről számolt be, míg az amerikai energiaipari óriáscégek, az ExxonMobil és a Chevron, de Európa legnagyobb olajvállalata is – a Shell – szintén rekord negyedéves nyereséget jelentettek.
A ma már privatizált brit Centrica is (régebben British Gas) társaihoz hasonlóan bejelentette, hogy nyeresége megötszöröződött 2022 első hat hónapjában, míg a Tax Justice Network frissebb kutatása is arra mutat rá, hogy a német energiaszektor többletnyeresége 2022-ben nagyjából 113 milliárd euróra becsülhető, ami az állami költségvetés közel negyedének felel meg.
A helyzet nem sokban különbözik az élelmiszeriparban sem. Phoebe Stephens, a Torontói Egyetem (UoT) professzora frissebb elemzésében rámutat, hogy míg idén 23 százalékos árszínvonal növekedés várható, az amerikai Cargill nevű multinacionális élelmiszer-gigász nagy valószínűséggel rekord mértékű profitra tehet szert, míg a kanadai Loblaws első negyedéves bevétele csaknem 40 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest.
Továbbá, míg a fogyasztók, a kiskereskedelmi láncok és az elsődleges szektor szereplői (különösen a gazdák) szenvednek a tartós árszínvonal növekedésétől, addig az olyan globális gigászok, mint a Coca-Cola 12 százalékos forgalomnövekedést élvezhettek az éve első negyedévben.
Egyszerűen a „monopolkapitalizmus” kapzsisága áll az infláció mögött?
Márpedig, ha a jelenlegi energia- és élelmiszerárak radikális emelkedését elemezzük, akkor fontos figyelembe venni, hogy míg az Oroszországgal szembeni szankciók és azok megtorlása miatt az EU energiaellátása csökkent, addig az energiaszolgáltatók költsége nem nőtt.
Tehát nem a csökkent termelés vagy a növekvő termelési költségek a fő oka az energiaárak emelkedésének, hanem inkább az oligopóliumok spekulációja, amelyeknek már semmi közük a szabadpiachoz.
Ezen oligopóliumok kartellek létrehozásával együttműködnek egymással, kihasználva Oroszország ukrajnai invázióját, aminek eredményeként úgy emelik az árakat, ahogy jónak látják, s ez megmagyarázza az energiavállalatok hatalmas nyerességeit is.
Ami pedig az élelmiszer-árrobbanást illeti: az Analyst nevű görög kutatóközpont korábbi elemzésében hangsúlyozza, hogy a globális élelmiszer-kereskedelem volumene nem változott nagymértékben – inkább
a már-már kaszinóként működő nemzetközi árutőzsdék játékosainak spekulációja emelete az egekbe az élelmiszerárakat,
hiszen nem sokkal az ukrán háború kitörése után milliárdok ömlöttek a mezőgazdasági spekulatív alapokba (Agra-funds), ennek eredményeképpen pedig az egyes alapok az orosz inváziót követően azonnal megszázszorozták napi forgalmukat.
Mindennek természetesen semmi köze a szabadpiachoz és az egészséges, versenyképességen alapuló kapitalista gazdasági rendszerhez, ami elvileg a nyugati világot jellemzi – inkább egyfajta „monopolkapitalizmusról” van szó. Az Analyst ennek fényében jogosan említi, hogy ha e fajta gazdasági spekuláció továbbá is fennmarad, káros eredményei hatalmas társadalmi megrázkódtatásokhoz vezethetnek, és a mainál is nagyobb veszélybe sodorhatják a (nyugati) világot.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Kollár Kinga a brüsszeli források visszatartása kapcsán örömködött Brüsszelben. Nem meglepő módon a Fővárosi Közgyűlésen is nagy vihart kavartak a tiszás képviselő mondatai. Erről és Magyar Péter bennfentes kereskedelmi botrányáról kérdeztük a tiszásokat.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 13 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
popzene
2022. október 14. 19:34
A brutális nyereségek tények, csak nem pont azokban a szektorokban, amiket a Zorbán nyáron hazudott - mint a fenti cikk egyik (ritka) igaz állításából is kiderül. Az energiaárakat (amiket elsősorban Putyin manipulációja vitt az egekbe már tavaly - a fenti konteóhoz semmi közük) pedig kezelik a civilizált országok (a nem gázalapú energiatermelés extraprofitját is), de ez időbe telik, Putyin néhány évre meg tudja kavarni az enrgiapiacot (búcsúzóul).
A brutális nyereségek tények, nem dezinformáció, nyilvánosak a céges jelentések. Az energiaárak csak a konfliktus miatt vannak az egekben, ez is tény, hiszen a termelési költségek nem változnak. A legtöbben azért emelnek árat, mert most lehet, ezt a saját vállalkozásom piacán közvetlenül látom, ez is tény. De ezeket nem érdemes látni, hiszen a Zorbán.