Most a legnagyobb az euróövezet recessziójának kockázata 2020 júliusa óta .
Az euróövezeti recesszió kockázatának kialakulása jelenleg a legmagasabb szintet érte el 2020 júliusa óta. Erre döntően az energiakrízis ad okot, ami feltehetően gazdasági visszaeséssel fog járni, aminek jelei már most mutatkoznak.
A Bloomberg által készített felmérésben résztvevő közgazdászok jelenleg 80 százalékra teszik, hogy a következő 12 hónapban a két negyedéves zsugorodás be fog következni, míg a legutóbbi felmérésben ez csak 60 százalék volt. Németország, mint az eurózóna legnagyobb gazdasága, amely legnagyobb mértékben kitett a gázszállításnak több, mint valószínű, hogy már ebben a negyedévben zsugorodásnak indul.
Az európai háztartások és vállalatok egyöntetűen az energiával való spórolásra készülnek, miután Oroszország leállította az Európába való gázszállítást, ráadásul már most magas inflációval és több tekintetben szűk keresztmetszetekkel küzdenek. Az üzleti felmérések is azt jelzik előre, hogy csökkeni fog az aktivitás, és a közeljövőben is alacsony a javulás esélye. A felmérésben megkérdezett közgazdászok egyöntetűen azt jósolják, hogy az infláció az év utolsó három hónapjában 9,6 százalékon fog tetőzni, ami ráadásul az Európai Központi Bank inflációs céljának mintegy ötszöröse. A megkérdezettek szerint továbbá az infláció 2024-ig nem is fogja megközelíteni a 2 százalékos inflációs célt.
Ezzel szemben az Európai Központi Bank tisztviselői szerint az eurózóna gazdasága „csak” stagnálni fog, és szó sincs zsugorodásról. De a tisztviselők is látják a problémát az inflációs és növekedési kilátásokban. Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöke ezért azzal indokolta kollegáival egyetemben a nagyobb kamatemeléseket, hogy ezzel igyekeznek megfékezni az áremelkedés ütemét, de több közgazdász szerint az idő és a levegő egyre inkább fogy körülöttük.
A megkérdezettek szerint az Európai Központi Bank hamarabb fogja szüneteltetni a kamatemelési ciklust, de februárra fel fogja emelni a kamatot a betéti kamatláb esetében 2 százalékos rekordszintre. Ezen kívül a megkérdezettek döntő többsége az Európai Központi Bank következő október ülésén arra számít, hogy a bank 75 bázispontost emelést fog végrehajtani.
Philip Lane az egyik vezető közgazdász nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az Európai Központi Bank legutóbbi kamatemelése ebben a hónapban megfelelő volt, de kitért arra is, hogy a jövőbeni lépések több, mint valószínű, hogy kisebbek lesznek, ám más tisztviselők azt mondták, hogy a további 75 bázispontos emelések sem zárhatók ki teljesen.
Borítókép: MTI/ EPA/ Ronald Wittek
Szeptemberben Christine Lagarde elnök még igyekezett hűteni az ülésről ülésre történő kamatvágásokkal kapcsolatos várakozásokat, viszont a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményre reagálniuk kellett, és ez tovább erodálja az EKB hitelességét.
A német gazdaság hosszabb ideje küzd versenyképességi problémákkal, és egyelőre nem látszik, mikor jöhet el a fordulat legfontosabb külpiacunkon – amit az augusztusi ipari termelési adatok is tükröznek. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint a hazai ipari teljesítmény érdemi felpattanása várhatóan csak jövőre következhet be, amennyiben a német gazdaság helyreáll és a belső kereslet is tovább élénkül.
Volt némi halvány remény 2024-ben egy minimális, 0,3 százalékos gazdasági bővülésre. De még ezt az előrejelzést is le kellett rontani. A Scholz-kormány egyre nagyobb kutyaszorítóba kerül.
Nem jó hír hazánknak sem, hogy gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. A múlt héten átfutottuk a Spiegel gazdasági rovatát, és nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. Már maguk a németek sem igazán tudják, miképp lehetne ebből a helyzetből kikecmeregni.
Egymás sarkát tapossák a csapnivaló mutatók a német gazdaságban.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
