Megjött a Mikulás, jó hírrel a puttonyában: minden sofőrt érint
A változások szombaton lépnek érvénybe.
Nem szűntek meg az ellátási problémák a benzinkutakon, csak már hozzászoktunk. Valójában ebben a pillanatban sincsen annyi elérhető üzemanyag az országban, hogy ezeket a korlátozásokat fel lehessen oldani – mondta a Makronómnak Grád Ottó. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is elmondta, miért szállt el a gázolaj piaci ára a benzinéhez képest, és mi történne az árakkal, ha valami csoda folytán véget érne a háború.
Mintha mostanában nem kígyóznának már sorok a benzinkutakon. Elcsitultak a nyáron tapasztalt ellátási problémák?
Sajnos egyáltalán nem, csak annyi történt, hogy hozzászoktunk a helyzethez, és a média is kevésbé fókuszál a témára. Ettől függetlenül ugyanúgy élnek még a mennyiségi korlátozások, egyes független kutakon egészen drasztikus mértékben, van, ahol 10 liternél húzzák meg a határt. Sok vidéki töltőállomás működik úgy, hogy ha kapnak üzemanyagot, akkor folyik az értékesítés, ha nem, akkor üresen állnak. Jelen pillanatban sincsen annyi elérhető üzemanyag az országban, hogy ezeket a korlátozásokat fel lehessen oldani.
Sokszor lehetett hallani, hogy a probléma egyik oka a túlfogyasztás, a lakosság a szokásosnál több, sőt rekordmennyiségű üzemanyagot tankol. Más területeken, például a kiskereskedelemben már érződik, hogy a lakosság az infláció hatására elkezdte összébb húzni a pénztárcáját. Ezt a benzinkutak is érzékelik?
Noha valamennyire csökkent a fogyasztás, még mindig többletben vagyunk az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az első félévben voltak olyan napok, amikor harminc százalékkal is meghaladta az üzemanyagfogyasztás az egy évvel korábbi szintet. Ezen némileg javított az, hogy a kormány elkezdte a kedvezményezettek körének szűkítését. Először a külföldiek, majd a céges autók, ma már csak a magánszemélyek és néhány speciális státuszú fogyasztó, például a mezőgazdasági munkagépek juthatnak hozzá hatósági áras üzemanyaghoz. Ez annak dacára is erősen elősegítette a forgalom csökkenését, hogy az üzemanyagturizmus a mai napig létező jelenség.
A gyenge forint miatt ugyanis még mindig megéri átugrani hozzánk tankolni, és ha nem is a korábbi mértékben, de szlovénok, osztrákok, szlovákok élnek is ezzel a lehetőséggel.
Ugyanis még a piaci áron megvett üzemanyagon is spórolnak nagyjából 10-15 százalékot. Ám maga a hazai lakossági fogyasztás sem esett még vissza. Az év hátralévő részében azért erre már számítok, az októberi adatok – amik november közepén lesznek elérhetőek –, szerintem már megerősítik majd a prognózisomat.
Ha ennyire meglátszik a fogyasztási adatokon, hogy a külföldi rendszámos autókba már nem lehet hatósági áras benzint tankolni, akkor nem lett volna érdemes az első pillanattól kezdve így meghatározni a kedvezményezettek körét? Volt valamilyen megfontolás amögött, hogy a döntéshozók nem így tettek?
Hogy volt-e ebben politikai vagy egyéb szándék, arra csak a döntéshozók tudnak választ adni. Az biztos, hogy ha az ársapka bevezetését megelőzte volna valamilyen szakmai konzultáció, mi ezekre a problémákra idejekorán felhívtuk volna a figyelmet. Én még most is azt mondom, hogy nem lenne késő a kedvezményezetti körön belüli további finomítás, pontosítás, és bizonyos ésszerű korlátok bevezetése. Ma éppúgy korlátlan mennyiségű 480 Ft-os gázolajhoz jut az a gazda, aki 1 hektár földet művel, mint az, aki 100-on gazdálkodik.
Ha beírom a keresőbe, hogy benzinár, az elsők között dobja fel a kérdést, hogy meddig tart a hatósági ár? Csakugyan elég nagy a bizonytalanság e tekintetben, nincs ennek káros hatása?
Amit biztosan tudunk, hogy a jogszabály december 31-ig fenntartja a hatósági árak rendszerét, a politikai szándékot pedig nagyon nehéz hosszabb távra leképezni, hiszen Nagy Márton miniszter úr már az utolsó hosszabbítás előtt is arról beszélt, hogy a hatósági ár, mint gazdaságvédelmi eszköz idejétmúlttá vált. Ehhez képest néhány hét múlva meghosszabbították. A nyilatkozatok alapján tehát elég nehéz megjósolni, hogy mi a szándék,
A legszebb forgatókönyv az lenne, ha az üzemanyag piaci ára olyan mértékben csökkenne, hogy feleslegessé válik az ársapka. Szeptemberben már biztató hírek érkeztek az olajárról, lát erre reális esélyt a közeljövőben?
Így van. Ebben az esetben okafogyottá válna a hatósági ár, csakhogy erre én nagyon kevés esélyt látok, sőt ki merem jelenteni, hogy év végéig a 480 forintos árszint közelébe sem fog visszasüllyedni a világpiaci üzemanyag ár. Szeptemberben valóban volt némi csökkenés a kőolaj világpiaci árában, ami 90 dollár alá is benézett, ám ebből nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, most már újra 94 dollár környékén jegyzik a Brent olajat. A magyarországi benzinárak másik fontos eleme a forint árfolyama, ami sajnos nem az erősödés irányába megy annak ellenére, hogy a történelmi gyengülésen túllépve, már nem annyira kritikus a helyzet, mint egy-két héttel ezelőtt volt. Amikor tavaly novemberben a hatósági árat bevezette a kormány, akkor 80 dollár körül volt a kőolaj hordónkénti ára és 320 forint környékén a dollár árfolyam, ehhez képest az idén jelentősen romlott a helyzet. Ráadásul a magyarországi fogyasztók számára messze fontosabb az, hogy a gázolaj ára hogy alakul. Az itthon forgalmazott üzemanyag kétharmadát ez a termék jelenti, és sajnos a gázolaj jelen pillanatban is lényegesen magasabb árszinten, 829 forinton mozog, mint a 674-es benzin, nézve a nem hatósági árakat.
A kiesése durva egyensúlytalanságot okozott a kontinens gázolajpiacán, ezért vannak továbbra is az egekben a dízelárak.
Ha valami csoda folytán holnap véget érne a háború, akkor visszaesne a világpiaci ár?
Jelentősen és pillanatok alatt biztosan nem. A bezárult kereskedelmi csatornák újraindítása időigényes. Hosszú távon mindenképp jót tenne a kőolajpiacnak a háború befejezése, de a helyzet csak nagyon lassan konszolidálódna.