A szövetségi számvevőszék páros lábbal szállt bele a német kormány ötletébe, amely kikerülné a költségvetést, és egy speciális alapba venne fel 85 ezer milliárd forintnyi gigahitelt.
Néhány napja jelentette be Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter, hogy a kormány maximalizálni próbálja a teljesen elszabadult energiaárakat. A javaslat szerint a „gázárfék”-projekthez egy óriási, akár 200 milliárd eurós (közel 85 ezer milliárd forintos) pénzügyi alapot hoznak létre – ami Németország GDP-jének 4,7 százaléka.
Scholzék ötlete értelmében az állam felső határt szab a gázáraknak, majd kifizeti a megállapított plafon és a gázimportőrök által a világpiacon fizetett összeg közötti különbözetet. A Gazdasági Stabilizációs Alap feltöltéséhez pedig óriási kölcsönöket venne fel Németország, miután a terv kivitelezéséhez a kormány nem akar a jelenlegi költségvetéshez hozzányúlni. Ez szembe is menne az alkotmányban rögzített adósságpolitikával, így az Alap segítségével tulajdonképpen válságkiadásként kezelnék a brutális kompenzációs összeget, kikerülve a hagyományos költségvetési gazdálkodást.
Igen ám, de a német szövetségi számvevőszék – egyébként nem meglepő módon – már ki is végezné a még el sem indított tervet. Kay Scheller, a számvevőszék elnöke – élesen bírálva a javaslatot – úgy fogalmazott:
Mint mondta, helytelen Lindner érvelése, amely szerint a speciális alapokon keresztül beáramló pénz különbözik a szokásos adósságtól, amely növelheti az inflációt.
„A speciális alapok esetében az állam ugyanúgy hitelt vesz fel, így szövetségi adósságnak számítanak akkor is, ha másképpen nevezik el” – mutatott rá, hozzátéve, hogy
„A szövetségi költségvetésre az egységesség elve vonatkozik, vagyis teljesen átláthatónak kell lennie mind a parlament, mind a közvélemény számára” – tette hozzá Kay Scheller, hangsúlyozva, hogy az alapok eddig is nagy száma (2020-ban huszonhat ilyen alap létezett) miatt ez egyre nehezebb.
Hasonlóan lesújtó véleménnyel van a javaslatról Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője is. Sajtótájékoztatóján rámutatott:
„Az árnyékköltségvetésben felhalmozott adósság majdnem annyi, mint egy teljes szövetségi költségvetés”– fogalmazott Merz.
A számvevőszék sommás dörgedelme kellemetlen napokat fog okozni Christian Lindner pénzügyminiszternek, aki mindenáron ki akarta kerülni a költségvetés terhére felvett adóssághalmazt. Az ötletelés újraindul, a pénzt sürgősen elő kell teremteni.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Christian Lindner a költségvetés elfogadása előtt pár nappal ultimátumszerű dokumentumot küldött koalíciós partnereinek, teljes gazdasági fordulatot követelve. A követeléseit valószínűleg nem fogják teljesíteni, ami viszont a kormány összeomlásához vezethet.
Olaf Scholz sorozatos csúcstalálkozókat szervez koalíciós partnereivel a kormány megmentése érdekében.
2024 végén Németország mintha elköltözött volna. De hová is? Szerintem Magyarországra. Ugyanis a Nyugat Keletre költözött.
Gerhard Schröder és Orbán Viktor a Weltwoche vendége volt. Bauer Bence írása.
Háborog a német társadalom a kiadások láttán.
Közismert, hogy hazánkra első számú kereskedelmi partnerünkként Németország hatása a legerőteljesebb. Épp ezért ad aggodalomra okot, amire Orbán Viktor is rámutatott.
A Manchester United leendő vezetőedzője vont párhuzamot a legendával.
Peking felszólította a hazai autóipar képviselőit, hogy fektessenek be többet azokban az uniós országokban, amelyek a vámok ellen szavaztak.
