A szövetségi számvevőszék páros lábbal szállt bele a német kormány ötletébe, amely kikerülné a költségvetést, és egy speciális alapba venne fel 85 ezer milliárd forintnyi gigahitelt.
Néhány napja jelentette be Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter, hogy a kormány maximalizálni próbálja a teljesen elszabadult energiaárakat. A javaslat szerint a „gázárfék”-projekthez egy óriási, akár 200 milliárd eurós (közel 85 ezer milliárd forintos) pénzügyi alapot hoznak létre – ami Németország GDP-jének 4,7 százaléka.
Scholzék ötlete értelmében az állam felső határt szab a gázáraknak, majd kifizeti a megállapított plafon és a gázimportőrök által a világpiacon fizetett összeg közötti különbözetet. A Gazdasági Stabilizációs Alap feltöltéséhez pedig óriási kölcsönöket venne fel Németország, miután a terv kivitelezéséhez a kormány nem akar a jelenlegi költségvetéshez hozzányúlni. Ez szembe is menne az alkotmányban rögzített adósságpolitikával, így az Alap segítségével tulajdonképpen válságkiadásként kezelnék a brutális kompenzációs összeget, kikerülve a hagyományos költségvetési gazdálkodást.
Igen ám, de a német szövetségi számvevőszék – egyébként nem meglepő módon – már ki is végezné a még el sem indított tervet. Kay Scheller, a számvevőszék elnöke – élesen bírálva a javaslatot – úgy fogalmazott:
Mint mondta, helytelen Lindner érvelése, amely szerint a speciális alapokon keresztül beáramló pénz különbözik a szokásos adósságtól, amely növelheti az inflációt.
„A speciális alapok esetében az állam ugyanúgy hitelt vesz fel, így szövetségi adósságnak számítanak akkor is, ha másképpen nevezik el” – mutatott rá, hozzátéve, hogy
„A szövetségi költségvetésre az egységesség elve vonatkozik, vagyis teljesen átláthatónak kell lennie mind a parlament, mind a közvélemény számára” – tette hozzá Kay Scheller, hangsúlyozva, hogy az alapok eddig is nagy száma (2020-ban huszonhat ilyen alap létezett) miatt ez egyre nehezebb.
Hasonlóan lesújtó véleménnyel van a javaslatról Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője is. Sajtótájékoztatóján rámutatott:
„Az árnyékköltségvetésben felhalmozott adósság majdnem annyi, mint egy teljes szövetségi költségvetés”– fogalmazott Merz.
A számvevőszék sommás dörgedelme kellemetlen napokat fog okozni Christian Lindner pénzügyminiszternek, aki mindenáron ki akarta kerülni a költségvetés terhére felvett adóssághalmazt. Az ötletelés újraindul, a pénzt sürgősen elő kell teremteni.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Marco Rossi a magyar labdarúgó-válogatott történetének harmadik legsikeresebb edzője – még az A divíziós Nemzetek Ligája-búcsúval együtt is. Okkal bízhatunk abban, hogy irányításával az őszi vb-selejtezőkön újra a régi arcát mutatja majd nemzeti csapatunk.
Óriásit zuhant Friedrich Merz pártja, mióta megkezdték a koalíciós tárgyalásokat.
A térkép alapján világosan látszik, hogy Németországban és Franciaországban inkább van cenzúra, mint nálunk.
A szakértő szerint ennek ellenére például a németeknél teljesen megváltoztatta a véleményét az SPD.
Ukrajna felől fúj a szél.
Lőw Zsolt lipcsei kinevezésével a Bundesliga történetének mindössze hetedik magyar vezetőedzője lett.
Akiket elkaptak, azok megúszták azzal, hogy visszafizették a pénzt. Kivéve Le Pent, őt kőkeményen elítélték.
Az olasz EP-képviselő felhívta a figyelmet az európai politika égbekiáltó kétszínűségére.
