A település, ahol kiröhögik a rezsiszámlát

2022. október 04. 06:02

Míg Európa-szerte mindenki az energiaszámláktól retteg, Feldheimben senkit nem érdekelnek a növekvő rezsiárak: a kis település teljes egészében energia-önellátásra rendezkedett be. Pozitív példa egy haldokló világban.

2022. október 04. 06:02
null

Soha nem látott pesszimizmus uralkodik Európában. A szankcióknak köszönhetően immár tomboló energiaválság édestestvérét, a megélhetési válságot is magával hozta a bálterembe: az energiaárak elszabadulása vállalkozások százezreit teszi tönkre, az energiafüggő infrastruktúra gyakorlatilag lélegeztetőgépre van kötve, a recesszió vicsorgó alakja pedig már itt kapirgál az ajtón. Az átlagpolgár számára a rezsi kifizetésének csatája a mindennapok része lett, a „fűtesz vagy eszel” dilemmája pedig nem csak egy bulvárkifejezés, hanem a kézzelfogható valóság.

A fosszilis energiahordozók eddig uralták, most pedig tönkreteszik megszokott, kényelmes világunkat. Minden ujj a 2050-es klímacélokra mutatott, ám az átállás az alternatív és megújuló energiahordozókra máris elkésett. Mint a jelenlegi helyzet mutatja, az „aha-élmény” keserűbben jött el, mint azt bárki gondolta volna.

Kis zöld csoda

Mindebből Feldheim lakosai nem sokat éreznek.  A Berlintől másfél óra kocsikázásra délre található, 130 lakosú kistelepülés évtizedek óta készen áll arra a helyzetre, amely miatt most cseppet sem kell aggódniuk. Nem ismerik az energiaválságot, és csak a hírekben olvasnak elborzadva a rezsiköltségekről. 

Feldheim sikertörténete a kilencvenes években kezdődött, amikor – egy diák javaslatára – a közösség úgy döntött, pénzt áldoznak arra, hogy a település határában szélturbinákat állítsanak fel. A gondolatot tett követte, a tettet újabb gondolatok, így a fejlesztés azóta sem állt le.

Újabb és újabb turbinák nőttek ki a földből (összesen 55 darab), napelemparkok létesültek, akkumulátoregységek épültek, amelyek tárolták a felhalmozott energiát, sőt már egy biogáz-üzem is szolgálja a helyiek központi fűtésrendszerét és minimumrezsijét.

És akkor a hidrogéngyártó egységről még nem is beszéltünk.

A siker titkának alapja az összetartó közösség volt, vagyis az, hogy mindenki akarta a beruházásokat. Nem is olyan egyszerű ez, mint első pillantásra látszik: egy szélturbina nem mindenki számára a legépületesebb látvány, ráadásul a feldheimiek esetében alapból egyeztetni kellett a környező településekkel is. Ezzel nem volt probléma, ám az igazán szerencsés fordulat az volt, amikor kiderült, hogy a hatóságok sem kezdenek el kukacoskodni: az alulról jövő kezdeményezések ugyanis

Németországban gyakran már a tervezési fázisban megfeneklenek a különböző szabályozási, bürokratikus nehézségek és a nagy energiavállalatok ellenérdekelt lobbitevékenysége miatt.

Ezek az akadályok Feldheim elől szerencsésen elhárultak, így tudtak megteremteni egy olyan energiagazdasági paradicsomot, ahol a saját használatra termelt energia kétszázötvenszeresét egyszerűen exportálni tudják.

Működik, csak csinálni kell

Feldheim sikersztorija egyben éles kontrasztot képez Németország zöld energiához közelítésének bipoláris jellegével. Míg a hanyatló európai nagyhatalom eszelős összegeket költ a megújuló energiára és a nulla kibocsátás eléréshez szükséges mérföldkövekre,

a háború kitörése óta az energiatermelés több mint 50 százalékát a fosszilis energiahordozók és a néhány még üzemben lévő atomreaktor szolgáltatta. 

A település polgárainak háztartásonként nagyjából 3000 eurójába került, amikor rácsatlakoztak a megújuló energiára épülő fűtési és elektromossági rendszerekre. A befektetés azóta busásan megtérült: sehol Németországban nincsenek ennyire nevetséges rezsiszámlák, nem beszélve az exportból származó bőséges haszonról, amelyből folyamatosan fejlesztik Feldheimet. Ahogy a település egyik polgára mondta: „kerestük az utat, és meg is találtuk azt. Mérhetetlenül büszkék vagyunk az eredményeinkre”.

Összesen 88 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bergengócián
2022. október 10. 09:16
A cikk szerint fejenként 3000 ezer Euroba került nekik. Vagyis összesen 390 ezer Euroból megépítettek 55 szélerőművet, néhány napelemparkot, valamint tároló akkumulátorokat és még egy hidrogén projektre is futotta nekik. Ügyesek, na. Aki mindezt elhiszi, annak van egy eladó Lánchidam olcsóért.
wadcutter
2022. október 10. 09:11
Régebben odasúgtad a lány fülébe: -Láttad már a Patyomkint? Mert ha nem, akkor mindjárt elővetyem. Ma már azt sem tudják ki volt Patyomkin, vagy ki volt Eisenstein.
nyúlgerinc
2022. október 06. 15:49
A cikk szerzője vagy iszik, vagy füvezik. Vagy az LMP tagja. Vagy csak eccerűen hülye...
SzaZo
2022. október 05. 23:41
Miért élsz még itt? Irány a kánaán! Olyan szép az a propeller-erdő! Arról persze nincs szó, hogy ez mennyire káros az állatvilágra, pld… Ti büdös komcsi-libsi-zöldek amúgy az állatok jogait jobban féltitek, mint az emberét.. Ez a zöld-buzulás egy óriási nagy humbug, képmutató faszok erőltetik. Egyszerű: úgy kell élni, hogy ne károsítsd a természetet, környezetet. Ezt is túltoljátok, mint az lmbtq-pedofil elmebetegséget.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!