Míg Európa-szerte mindenki az energiaszámláktól retteg, Feldheimben senkit nem érdekelnek a növekvő rezsiárak: a kis település teljes egészében energia-önellátásra rendezkedett be. Pozitív példa egy haldokló világban.
Soha nem látott pesszimizmus uralkodik Európában. A szankcióknak köszönhetően immár tomboló energiaválság édestestvérét, a megélhetési válságot is magával hozta a bálterembe: az energiaárak elszabadulása vállalkozások százezreit teszi tönkre, az energiafüggő infrastruktúra gyakorlatilag lélegeztetőgépre van kötve, a recesszió vicsorgó alakja pedig már itt kapirgál az ajtón. Az átlagpolgár számára a rezsi kifizetésének csatája a mindennapok része lett, a „fűtesz vagy eszel” dilemmája pedig nem csak egy bulvárkifejezés, hanem a kézzelfogható valóság.
A fosszilis energiahordozók eddig uralták, most pedig tönkreteszik megszokott, kényelmes világunkat. Minden ujj a 2050-es klímacélokra mutatott, ám az átállás az alternatív és megújuló energiahordozókra máris elkésett. Mint a jelenlegi helyzet mutatja, az „aha-élmény” keserűbben jött el, mint azt bárki gondolta volna.
Mindebből Feldheim lakosai nem sokat éreznek. A Berlintől másfél óra kocsikázásra délre található, 130 lakosú kistelepülés évtizedek óta készen áll arra a helyzetre, amely miatt most cseppet sem kell aggódniuk. Nem ismerik az energiaválságot, és csak a hírekben olvasnak elborzadva a rezsiköltségekről.
Feldheim sikertörténete a kilencvenes években kezdődött, amikor – egy diák javaslatára – a közösség úgy döntött, pénzt áldoznak arra, hogy a település határában szélturbinákat állítsanak fel. A gondolatot tett követte, a tettet újabb gondolatok, így a fejlesztés azóta sem állt le.
És akkor a hidrogéngyártó egységről még nem is beszéltünk.
A siker titkának alapja az összetartó közösség volt, vagyis az, hogy mindenki akarta a beruházásokat. Nem is olyan egyszerű ez, mint első pillantásra látszik: egy szélturbina nem mindenki számára a legépületesebb látvány, ráadásul a feldheimiek esetében alapból egyeztetni kellett a környező településekkel is. Ezzel nem volt probléma, ám az igazán szerencsés fordulat az volt, amikor kiderült, hogy a hatóságok sem kezdenek el kukacoskodni: az alulról jövő kezdeményezések ugyanis
Ezek az akadályok Feldheim elől szerencsésen elhárultak, így tudtak megteremteni egy olyan energiagazdasági paradicsomot, ahol a saját használatra termelt energia kétszázötvenszeresét egyszerűen exportálni tudják.
Feldheim sikersztorija egyben éles kontrasztot képez Németország zöld energiához közelítésének bipoláris jellegével. Míg a hanyatló európai nagyhatalom eszelős összegeket költ a megújuló energiára és a nulla kibocsátás eléréshez szükséges mérföldkövekre,
A település polgárainak háztartásonként nagyjából 3000 eurójába került, amikor rácsatlakoztak a megújuló energiára épülő fűtési és elektromossági rendszerekre. A befektetés azóta busásan megtérült: sehol Németországban nincsenek ennyire nevetséges rezsiszámlák, nem beszélve az exportból származó bőséges haszonról, amelyből folyamatosan fejlesztik Feldheimet. Ahogy a település egyik polgára mondta: „kerestük az utat, és meg is találtuk azt. Mérhetetlenül büszkék vagyunk az eredményeinkre”.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Az ukrán határ felől egyre nagyobb mennyiségű kábítószer érkezik Magyarországra, ami komoly kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszert és a közbiztonság fenntartását – figyelmeztetett Forgács István, a Drogkutató Intézet társadalompolitikai igazgatója.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
Az eseménynek ezúttal a Várkert Bazár ad otthont.
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
Összecsapott a két neves politikai elemző.
