A génszerkesztést már régóta használják kutatásra, kezelésre és betegségmegelőzésre. Jelenleg a technológiát egyre gyakrabban alkalmazzák növények, állatok módosítására, hogy „tökéletesebb” fajokat hozzanak létre. Egyre több génszerkesztett élelmiszer jelenik meg a világpiacon, mint a magas tápanyagtartalmú paradicsom vagy a transzzsír-mentes szójaolaj.
Egyesek szerint a génszerkesztett élelmiszerek biztonságosabbak, mint a genetikailag módosított (GMO) élelmiszerek. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 2018-as pontosítása szerint a legtöbb génszerkesztett élelmiszert nem kell szabályozni. Valóban kockázatmentesek ezek az élelmiszerek, amelyek egyre gyakrabban kerülnek majd az asztalra?
2021 szeptemberében hivatalosan is forgalomba került az első génszerkesztett élelmiszer, a CRISPR-Cas9 technológiával készült szicíliai vörös (Sicilian Rouge) paradicsom.
Ez a génszerkesztett paradicsom nagy mennyiségű gamma-aminovajsavat (GABA) tartalmaz, amely csökkenti a vérnyomást, és segíti az ellazulást.
Japán kutatók eltávolítottak egy gént a közönséges paradicsom genomjából. A gén eltávolítása után a paradicsomban megnőtt egy enzim aktivitása, ami elősegíti a GABA termelését. Így ennek a paradicsomnak a GABA-tartalma négyszer-ötször magasabb, mint a közönséges paradicsomé.
Mind a génszerkesztés, mind a transzgenikus szervezetek génmódosítása géntechnológiának számítanak.
A legkorábbi technika a három-négy évtizede kezdődött génmódosítás volt, vagyis a transzgenikus módszer, amikor egy növénybe vagy állatba egy másik fajból származó gént, például egy bizonyos baktérium génszakaszát ültették be. A növények és állatok mesterséges módosításának célja a betegségekkel és aszályokkal szembeni ellenálló képességük javítása, a növekedési ütem elősegítése, a terméshozam növelése vagy a tápanyagtartalom javítása.
A transzgenikus módosítást sokan a génmódosítás 1.0-nak nevezik, míg a génszerkesztés már a génmódosítás 2.0. A génszerkesztéssel közvetlenül magának a szervezetnek a génjeit módosítják,
A legelterjedtebb génszerkesztési technika, a CRISPR-Cas9 azonban idegen géneket használ szerkesztő eszközként, de az eljárás folyamán később eltávolítják az átültetett idegen géneket.
Miközben a génszerkesztett paradicsom a piacra került, Japán kétféle CRISPR-rel genetikailag szerkesztett halat is engedélyezett: a tigris gömbhalat és a vörös tengeri süllőt. A halaknál felgyorsították az izomnövekedést. A génszerkesztett tigris gömbhal súlya majdnem kétszerese a közönségesének.
Az Egyesült Államokban még 2019-ben egy másik, korábbi génszerkesztési technikával transzzsírokat nem tartalmazó szója-olajat hoztak létre és vezettek be a piacra.
Szintén jóváhagyták világszerte a génszerkesztett élelmiszerek közül a szójabab, a kukorica, a gomba, a repce és a rizs értékesítését. A génszerkesztett élelmiszerek száma a piacon valószínűleg valószínűleg egyre tovább fog nőni. A CRISPR-szel szerkesztett kereskedelmi mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos szabadalmi bejelentések a 2014/2015-ös időszak óta ugrásszerűen megnőttek.
A génmódosítás hívei úgy vélik, hogy ez a módszer tökéletesíti a mezőgazdasági termékeket, a kártevők, a szárazság és a tápanyaghiány problémáinak megoldására. A technológia azonban még mindig kétélű fegyver.
A The Epoch Times rovatvezetője, Joe Wang molekuláris biológus szerint
Van ahol a tejelő szarvasmarhákat szarvtalanítják, nehogy kárt tegyenek az emberekben és más állatokban, illetve hogy több helyet takarítsanak meg a vályúknál. A szarvak „problémájának” megoldására a Recombinetics génszerkesztő cég évekkel ezelőtt
A cég egyszerűen csak néhány betűnyi DNS-t adott a közönséges szarvasmarhák genomjához, és az utódoknak nem nőttek ki a szarvai.
Néhány évvel később azonban baleset történt. Megállapították, hogy az egyik bika módosított genetikai szekvenciája tartalmazott egy baktérium DNS-szakaszt, beleértve egy antibiotikum-rezisztenciát nyújtó gént, ami az utóbbi években globális egészségügyi problémává vált.
bár hangsúlyozták, hogy ez a gén veszélytelen. Mások szerint az antibiotikum-rezisztencia gént a szarvasmarhák bélbaktériumai felszívhatják, és kiszámíthatatlan lehetőséget teremthetnek a terjedésére.
A génmódosítási folyamat során bekövetkező váratlan balesetek problémája a génmódosított élelmiszereknél jelentkezik, mivel
Egy tanulmányban összehasonlították a transzgénikus szójabab és a nem transzgenikus szójabab fehérjéit. A transzgénikus szójába egy idegen gént ágyaztak be, és csak egy olyan fehérjét kellett volna tartalmazniuk, amely korábban nem létezett.
Az összehasonlítás azonban kimutatta, hogy körülbelül 40 fehérjében volt különbség a kettő között. A fehérjék fele eredetileg jelen volt, de a transzgenikus módosítás után eltűnt, a másik fele nem volt jelen, de a transzgenikus módosítás után megjelent.
Ezzel szemben
Olyan ez, mintha úgy módosítanánk a cipzár egy részét, hogy levágunk egy adott szegmenst, és kicseréljük egy újra. Előfordulhatnak azonban hibák, váratlan változások a vágás és javítás folyamatában, illetve a cipzár egy másik hasonló része is levágható.
Ennek a folyamatnak előre nem látható mellékhatásai lehetnek, például
új allergiát okozó fehérjék vagy új méreganyagok keletkezhetnek
A géntechnológiai eljárás, ami magában foglalja a génszerkesztést is, kétségtelenül képes károsítani a DNS-t. Ha megváltoztatjuk a gén működését, automatikusan megváltozik a növény biokémiáját. A megváltozott biokémiában pedig benne lehetnek új toxinok vagy allergének termelődése.
A GMO-élelmiszerekkel kapcsolatos másik fő probléma a gyomirtószer-maradék.
A legtöbb terménybe, akár genetikailag szerkesztett, akár genetikailag módosított, gyomirtószer-rezisztens géneket építettek be. Ezt azért teszik, hogy a gyomirtó szer alkalmazásakor maguk a növények ne károsodjanak.
A gyomirtószer-rezisztens növények ültetésekor a gazdák bőségesen használhatják a gyomirtószereket. Hosszú távon azonban a célba vett gyomok is egyre inkább gyomirtószer-rezisztensek lesznek, ami a herbicidek használatának és a rezisztencia fokozódásának körforgását eredményezi.
A termesztett növényekben lévő herbicid-maradványok is egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elő.
Az egyik legszélesebb körben használt gyomirtószer a Roundup kereskedelmi név alatt forgalmazott glifozát. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a glifozátot a 2A csoportba tartozó rákkeltő anyagként sorolta be.
A rák veszélye mellett a glifozátnak további káros hatásai is lehetnek. Összegyűjtöttek és áttekintettek 286 tanulmányt, és rámutattak, hogy a glifozát gátolja a májsejtek mitokondriumaiban található enzim - a citokróm P450 - aktivitását, amely képes az idegen mérgező anyagok méregtelenítésére és lebontására. Ezen túlmenően a glifozát a bél mikroflórájára is káros hatással van.
Ezek a hatások nem jelennek meg azonnal, de
hosszú távon hozzájárulhatnak a gyulladásos bélbetegségekhez, az elhízáshoz, a depresszióhoz, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarhoz (ADHD), az autizmushoz, az Alzheimer-kórhoz, a Parkinson-kórhoz, az amyotrófiás laterálszklerózishoz (ALS), a szklerózis multiplexhez, a rákhoz, a meddőséghez és a fejlődési rendellenességekhez.
Még nem dőlt el a vita arról, hogy a génmódosított élelmiszerek biztonságosak-e vagy sem. A transzgenikus módosítás és génszerkesztés számos támogatója úgy véli, hogy az emberek már több mint 20 éve fogyasztanak génmódosított növényeket, és még mindig nincs bizonyíték arra, hogy ezek az élelmiszerek problémákat okoztak volna az emberi egészségre. Mások azt állítják, hogy hozzájárulnak a hosszú távú károsodásokhoz, amelyeket még mindig nem mértek fel.
Az ellenzők szerint a GMO-élelmiszer nem egy erősen mérgező gyógyszer, amely azonnali problémákat okoz. Az egészségügyi problémák halmozottan jelentkezhetnek, és nehéz egyetlen élelmiszerre visszavezetni őket. Az, hogy a GMO élelmiszerek az ilyen egészségügyi problémák okozói-e, nem bizonyított, de nem is zárható ki.
Jelenleg különböző országok elfogadták a GMO-élelmiszerekre vonatkozó korai figyelmeztetés elvét, előírva, hogy a kereskedők címkézzék termékeiket. Magyarországon természetesen tilos a GMO növények termesztése. A fogyasztó döntése, hogy megvásárolja-e őket vagy sem.
Jelenleg a génszerkesztett élelmiszerekre vonatkozó szabályozás a különböző országokban sokkal lazább, mint a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó szabályozás. Egyesek azzal érvelnek, hogy mivel ezek az élelmiszerek nem tartalmaznak idegen géneket, nem kellene ilyen szabályozást bevezetni. Az ellenzők szerint ez félrevezető érv, mivel idegen géneket használnak eszközként az eredeti gének szerkesztéséhez, és a módszer magában hordozza annak kockázatát, hogy ezeket az idegen géneket nem lehet teljesen eltávolítani.
A növénytechnológusok általában hónapokon belül zöld utat kapnak az ügynökséghez benyújtott kérvényeikre, így felügyelet nélkül termeszthetnek génszerkesztett élelmiszereket.
Az Egyesült Államokon kívül Brazília és Ausztrália, valamint más országok is hasonló szabályozást alkalmaznak. Az európai szabályozás viszont még mindig szigorúbb.
Mivel ezeket a génmódosított mezőgazdasági termékeket nem ellenőrzik, az általuk hordozott váratlan gének a környezetbe kerülhetnek, és kárt okozhatnak. A génszerkesztést támogató tudósok azzal érvelnek, hogy amit most csinálnak, az a természetben is meg fog történni, csak lassabb ütemben. Egyszerűen felgyorsítják a folyamatokat.
A veszélyek valószínűsége határozottan nagyobb, mintha beavatkozások helyett a természet maga alakítaná a növények fejlődését, kiválasztódását.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Lerántjuk a leplet a kenyér árával kapcsolatos legnagyobb sztereotípiáról.
Az Euractiv is felmérte a helyzetet.
Már a háború előtt kellemetlenné vált Kijev számára az illegális GMO-növénytermesztés.
A gabonatárolókban fellelt tételekből vett mintákon több esetben is toxin- és GMO-szennyezést mutattak ki.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Lehet, hogy egy alaposabb átgondolást megérdemeltek volna a témák.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
