Minden hivatalos engedély birtokában a múlt pénteken felhangzott a kölni nagymecset előtt a müezzin imára hívó éneke. Egyelőre még nem napjában ötször, hanem csak a déli órákban kétszer, de eléggé jól hallható lesz ez a vallási emlékeztető. Igaz, hogy 30 német településen már régóta megszokott a müezzin hangja, de ez a mostani átadás azért jelzésértékű: fontos mérföldkő abban, hogy miként veszíti el egy keresztény nemzet hitét, majd saját hazájában számbéli fölényét.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
Kader imám rendkívül körültekintő volt, amikor a kölni nagymecset bejárata előtt kamerák kereszttüzében elénekelte a muzulmánokat imára felszólító sorait. Fontos pillanat volt ez a helyi szunnita, főként török közösségnek, ugyanis hivatalosan először hangzott fel ez az emlékeztető. „Otthon vagyunk” – ezek voltak az egyik szunnita vallási vezető örömteli szavai. Ugyanis a mecset müezzin nélkül félkarú óriás. Kell a müezzin éneke, hogy megerősítse az iszlám jelenlétét. Ma még csak egy párbeszéd hangerejével, de majd eljöhet az idő, amikor feljebb tekerik a potmétereket.
A milliós nagyvárosban német alapossággal meghatározták azt, hogy mikor szólíthat imára a müezzin és milyen hangerővel. Ez az egyeztetés a polgármesteri hivatallal majdnem egy évet vett igénybe. Kikérték a mecset körül lakók véleményét, hogy mely időpontokban hajlandók eltűrni az arab felszólítást. Így esett a választás a 12 és 15 óra közötti időszakra, amikor a müezzin ötperces éneket intézhet a hívőkhöz, hogy mindjárt kezdődik a mecsetben az ima. Kadar imám technikai eszközöket is használt, hangosbemondót tartott a szája elé, és egy erősítő is be volt kapcsolva két hangszóróval. A hangerőt 60 decibelben maximálták, ami nem több, mint egy hangos beszélgetés szintje. Az biztos: nemhogy ebben a kerületben, de még a szomszédos utcában sem hallja senki. De nem is ez a lényeg, az iszlám vallási szertartáshoz hozzátartozik a müezzin éneke, ettől lesz teljes az áhítat.
Utoljára Henriette Reker polgármesternő aláírása került az engedélyre. A független politikus 2020-ban a kereszténydemokraták, a liberálisok és a zöldek támogatásával szerezte meg másodjára a polgármesteri széket. Elmondása szerint csupán tiszteletből engedélyezte a százezres létszámot meghaladó kölni muzulmán közösségnek, hogy teljes vallási életet éljenek.
De az sem hagyta hidegen, hogy
2015-ben nagy bevándorláspárti volt, egy szélsőjobbos aktivista meg is késelte, de túlélte a szúrásokat.
Aztán a 2016-os, emlékezetes újévi események kapcsán, amikor frissen érkezett migránsok a szilveszteri mulatozás közben számos nőt megerőszakoltak, a polgármester asszony épp az áldozatokat kezdte kioktatni, miközben a bűnösöket védelmezte.
A tanmeséjében volt szó arról, hogy miként kell a nőknek kulturáltan ünnepelni, egy karnyi távolságot kell tartani az idegenektől, nem szabad közel kerülni hozzájuk, mert azt szexuális közeledésnek foghatják fel. Végül tekintettel kell lenni arra, hogy más kultúrkörből érkeztek. Nem ők viselkednek tehát elfogadhatatlanul, hanem az itt élő németek szorulnak kioktatásra.
Reker a muzulmánokkal sokkal elnézőbb: a kölni nagymecset építésében nagy szerepet játszott a török állam, 2018-ban maga Recep Tayyip Erdogan elnök avatta fel. Egy Ankarában rendezett eseményen Henriette Rekerbe belefojtották a szót – talán azért, mert nő és külföldi, ki tudja –, pedig a török hallgatóságtól vastapsot érdemelt volna, annyit tett a mecset elkészüléséért.
A nagymecsetet – ugyanis van még legalább harminc muzulmán imahely Kölnben – építészetileg főleg a hatalmas méretei, gigantikus volta miatt érték bírálatok. A főépület 37 méterre, a két minaret 55 méterre magasodik. Kicsit túloztak az ellenzők, akik először azt állították, hogy magasabb lesz, mint a kölni dóm, valójában csak harmada.
A Rajna-parti város környékéről származnak a németség legrégebbi, kétezer éves leletei. Köln a katolikus vallás negyedik szent városa. A XII. században kezdték építeni a dómot, a kölni érsek volt a Német-római Birodalom egyik választófejedelme. A török vendégmunkások a hatvanas években jöttek nagy számban Kölnbe, az itt lévő Ford gyárban alkalmazták őket.
Törökországban születtek, Németországban élnek és az Egyesült Államok gyárának dolgoznak. De a törökök zárt közösséget alkotnak, csak elvétve házasodnak idegenekkel. A család mindenek felett. Vannak olyan idősek, főleg asszonyok, akik csak pár német szót tudnak, ugyanis nincsenek rászorulva a helyiekkel való kapcsolattartásra. Minden megvan a környezetükben, és azt törökül is lehet kérni. Ezt hívják párhuzamos társadalomnak. Nyaranta hazajárnak, de még nyugdíjas korukban is maradnak a jobb életszínvonal és az itt járó támogatások miatt.
Jó 15 éve vajon miért ide tervezték Németország legnagyobb muzulmán imahelyét? Jelenleg mintegy hatmillió muzulmán vallású él német földön. Arányaiban nem is Kölnben él a legtöbb iszlám hitű, itt egy a tízhez az arány. A török közösség viszont itt a legnagyobb! A németség történelmi területén megépíteni a legnagyobb iszlám mecsetet, no, az már teljesítmény.
Gyakran összevetik a müezzint a harangszóval, amely az időn túl szintén azt jelzi, hogy hamarosan kezdődik a templomi istentisztelet. Mi a különbség a kettő között? Elég nagy. A müezzin szavai ugyanis arra utalnak, hogy egy az isten, Allah a neve. Az imára szólító énekben az is szerepel, hogy az iszlám hívők uralkodni születtek, tehát itt nyoma sincs a toleranciának, más vallás iránti megértésnek. Az iszlám hódító, területszerző vallás, az volt a megszületésétől fogva.
Még egy egyszerű imára szólító felhívásban sem tudja levetkőzni jellemzőjét. „A müezzin éneke politikai üzenet, jobb, ha ezt világosan látjuk” – mondta Fritz Schramma, Köln volt polgármestere. A Bonner General Anzeiger helyi lap egy közvélemény-kutatásra hivatkozva megállapította, hogy
Az új berlini kormány politikai álláspontja szerint Németország etnikailag, nyelvileg, vallásilag vegyes, amelyet tudomásul kell venni. Késő itt bármin felkapni a vizet. A kölni polgármesternő is abban bízik, hogy a müezzin engedélyezésével tovább nő a különbségek elismerése és a megértő párbeszéd az oldalak között. A német evangélikus egyház, amely támogatta a mecsetépítést, a következő üzenetet küldte az avatáskor az iszlám török közösségnek: Törökországban hassanak oda, hogy a keresztények ugyanakkora vallásszabadságot élvezzenek, mint Németországban az iszlám hívők. De hol élnek keresztények Törökországban százezrével?
(Fotó: Pixabay)
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
