A földgázimport 25 százaléka lenne kiváltható a hazai biogáz üzemekkel

A biogáz-termelés stratégiai lehetőség a földgázigény csökkentésére – mondta Palkovics László  technológiai és ipari miniszter egy fenntarthatósági konferencián. A tárcavezető néhány héttel ezelőtt Brüsszelben egyeztetéseket folytatott Frans Timmermansszal, az európai zöld megállapodásért felelős biztossal arról, hogy 

Ennek része többek között a nap- és szélenergia projektek, a Makronóm által is ismertetett geotermikus energiarendszer fejlesztése, valamint a biogáz erőművek számának erőteljes növelése. A miniszter akkor úgy fogalmazott: az utóbbi területen egyelőre kiaknázatlanok a lehetőségek. „Míg Magyarországon 1,5 milliárd köbméter biogázt lehetne előállítani, most 80 millió köbmétert állítunk elő” – mondta.

Pont olyan, mint a földgáz

A biogáz hazai előállításával és felhasználhatóságával kapcsolatban a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője, Toldi Ottó és Bera Péter, az intézet körforgásos gazdaság szakértője foglalkozott részletesebben, többek között azt is nagyító alá véve, miért nem élt Magyarország eddig ezzel az energia-előállítási lehetőséggel.

Írásukban rámutattak: a Nemzeti Energiastratégia eredetileg – 2030-ra – a hazai biogáz-termelés felhasználásával földgázfogyasztásunk 1 százalékának kiváltására adott reális lehetőséget, ami évi 85 millió köbmétert jelent. A biogáz-termelésben azonban ettől sokkal nagyobb potenciál van, a termelés felfuttatásával a fosszilis földgázimportunk akár 25 százaléka is kiváltható.

Zöld és bárhol használható lenne

A Klímapolitikai Intézet elemzése arra is rámutat, hogy a biogáz a földgázhálózattal nem rendelkező vagy a meglévő hálózatot nagyon alacsony szinten kihasználó települések költséghatékony, helyi erőforrásokra alapozott és klímasemleges energiaellátását is képes biztosítani. De akkor miért nem használtuk ki eddig a benne rejlő lehetőségeket, és milyen intézkedések kellenek, hogy Magyarország a Palkovics miniszter által említett mennyiséget tudja előállítani? 

Jelenleg 38 biogáz üzem működik az országban. Mint arra az elemzés rámutat: a hulladékanyag-tárolókat és szennyvíziszapot hasznosító, valamint a nagyobb állattartó telepekhez kapcsolódó biogáz üzemek jelenleg is hasznosítják a rendelkezésre álló potenciál jelentős részét. A mezőgazdasági hulladékokra és a szilárd települési hulladékok szerves részére épülő üzemek üzemeltetési költsége azonban magasabb, ezért a megoldást ezen a területen kell kezdeni. 

Fullasztó problémák

Az ágazati szereplők több okot is említettek, amiért nem fektettek be a hasonló üzemek létesítésébe. Ezek közül kiemelkedik a változó jövedelmezőség, vagyis az alapanyagok és a végtermék árának ingadozása, ami bizonytalanságot teremt a kockázatmérlegelés szempontjából. A megfelelő minőségű és mennyiségű olcsó alapanyag hiánya is ezt erősíti. Több, alapanyag szempontjából nem önellátó üzem felszámolásához ez a tény vezetett.

Súlyos szempont a „kapcsolt” működés hiánya is. Ez egyszerűen tervezési feladat lenne, a hazai üzemek jelentős részét ugyanis nem úgy tervezték, hogy a villamos áram mellett a termelt hőenergiát is teljes egészében hasznosítani lehessen.

Kiemelkedik a hátráltató tényezők közül a körülményes és drága engedélyeztetési eljárás.

És ott van még a biometán termelés támogatásának teljes hiánya is. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a biometánra, mint a földgázra, a hálózati kapcsolódás minden költsége a biometán betáplálóra hárul. Ezek az okok vezettek oda, hogy hiába lett volna eddig is óriási lehetőség a biogáz üzemek üzemeltetése, a gyakorlatban a beruházók már a tervezési szakaszban visszatáncoltak, mondván: túl kockázatos és túl drága. 

Mit fog tenni a kormány?

A Klímapolitikai Intézet elemzői szerint lehetővé kell tenni, hogy a hulladék alapú biogáz termelése jövedelmező és kiszámítható iparággá váljon. 2020-ban a Magyarországon keletkezett hulladékok/ipari szerves melléktermékek összes mennyisége több mint 10 millió tonna volt.

Olyan állami támogatási rendszerre van szükség – írják –, amely a biogázüzemeket a zöld áram termeléstől eltereli a biometán termelés irányába. Támogatási prémiumban kell részesíteni azokat a biogáz üzemeket, amelyek kommunális és mezőgazdasági szerves hulladékot, melléktermék biomasszát dolgoznak fel, az ilyen hulladékok égetéssel vagy komposztálással való hasznosítását pedig vissza kell szorítani.

A legfontosabb, egyben első lépés, hogy a kormány elismeri a biogázt, mint az import földgázt kiváltó eszközt a körforgásos gazdaságba illeszkedő technológiaként. Az orosz-ukrán háború egész Európában – természetesen Magyarországon is – felpörgeti az átállást az alternatív és megújuló energiaforrásokra. A Palkovics László által említett 16 milliárd eurós programmal óriási lépést tehetünk az energiafüggetlenedés felé, legyen szó szél-, nap-, geotermikus vagy biogáz energiáról.

 Fotó: 123rf