Egyre több ország fejleszt ki és használ mind gyakrabban különböző „kiber-hadászati” képességeket. Az újra és újra felbukkanó kibertámadásokkal kapcsolatos hírek rávilágítanak arra, hogy az ilyen típusú kiber-incidensek komoly fenyegetést jelentenek nem csak a gazdasági szereplők, de a nemzetközi béke és biztonság fennállására is. A legdrámaibb sikeres támadások mögött ugyanis döntő többségben bizonyos – a híradásokban gyakran felbukkanó – országok kormányai állnak.
Szerzők: Santo Martin és Bácsi Attila
A kibertámadások növekedése világszerte, így nálunk is komoly aggodalomra ad okot, mivel egyre súlyosabbak, és kezdik megcélozni a nagy közműszolgáltatókat is, ami több ágazatban is áramkimaradásokat és szolgáltatásleállást okozhat.
Mind az országoknak, mind pedig a vállalatoknak erőteljesebb kiberbiztonsági stratégiát kell alkalmazniuk, hogy féken tudják tartani a szüntelen „ostromot”, amely a digitalizálódó és automatizálódó világban egyre komolyabb problémát okoz.
A Trellix 2021 novembere és decembere között 800 informatikai biztonsági döntéshozó körében végzett felmérést az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Franciaországból, Japánból, Indiából és Ausztráliából. A válaszadók 500 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató szervezetekhez tartoztak különböző iparágakból, főként a kritikus infrastruktúrára összpontosítva. A válaszadók
És míg a válaszadók 18 százaléka számít arra, hogy ez a jövőben problémát fog jelenteni, mindössze 8 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem számít arra, hogy ezt a kérdést hatékonyan kezelik. Különösen aggasztó, hogy ezt a meggyőződést azok a válaszadók vallják, akiknek a szervezete kritikus infrastruktúrának minősül. A szervezetek átlagosan úgy becsülik, hogy a 18 hónapos időszak alatt kétszer váltak nemzetállami támadás célpontjává.
A felmérés eredményei alapján a bankszektor, az energiaipar, a védelmi ágazat és az egészségügy a nemzetállami támadások vezető célpontjai közé tartozik.
A legtöbb szervezet
Ez összhangban van más kutatásokkal, amelyek szerint ők a legaktívabbak a kibertámadások alkalmazásában, jobban, mint bármely más állam. Arról, hogy a két szuperhatalom közül melyik követ el több támadást, megoszlanak a vélemények, függ a vizsgált időszaktól (az ukrajnai inváziót követően megsokszorozódott az Oroszországból érkező kibertámadások száma), a vizsgáló szervezettől és ügyfeleinek összetételétől is.
Miközben a Kína és az Egyesült Államok közötti technológiai háború egyre hevesebbé válik, a kiberfenyegetettséggel foglalkozó szakértők tapasztalatai összhangban állnak az FBI közelmúltbeli figyelmeztetésével a kínai kormány szellemi tulajdon ellopására irányuló erőfeszítéseiről.
Az elmúlt években az Egyesült Államok és Nyugat-Európa vállalatai körében az oroszországi fenyegetések irányították a kiberbiztonságra irányuló figyelem és a beruházások nagy részét, különösen azután, hogy Oroszország februárban megszállta Ukrajnát.
Ami azonban az államilag támogatott behatolásokat illeti, a CrowdStrike amerikai kiberbiztonsági technológiai vállalat adatai szerint a 2020 közepe és 2021 közepe közötti támadások elképesztő 67 százaléka mögött Kína állt, szemben az orosz kormány mindössze 1 százalékával.
A kínai kormány 2015-ben fogadta el a „Made in China 2025” stratégiáját, amely meghatározza azokat az iparágakat, amelyeket a jövőben a legfontosabbnak tart:
A kibervédelmi szakértők szerint ez a dokumentum rendkívül hasznos a kínai kormányzat által elkövetett szellemi tulajdonjog-lopások elleni védekezési stratégia kidolgozásához is. Szinte az összes iparág veszélyeztetett, de a legnagyobb fenyegetés az energiaiparra, a repülőgépiparra, a védelmi technológiára és a kvantumszámítástechnikára összpontosul.
Kétségtelen, hogy Kína „a fenyegetések relevanciája szempontjából vezető nemzetként emelkedik ki, legalábbis Amerika számára” - mondta el Tom Hegel, a SentinelOne kiberbiztonsági vállalat vezető fenyegetéselemzője.
Ezt az elképzelést erősítette meg az FBI és az MI5 nemrég, 2022 júliusában, amikor is kiadott egy eddig példátlan, közös figyelmeztetést a szellemi tulajdonjogok Kína általi ellopásának veszélyéről.
Az üzleti vezetők előtt Londonban tartott beszédében Christopher Wray, az FBI igazgatója azt mondta, hogy
Ami a titkos katonai technológiai kémkedést illeti, az Edward Snowden, volt NSA alvállalkozó által kiszivárogtatott dokumentumok is megerősítették, hogy a kínai kormány hekkerei 2011-től kezdve adatokat loptak az F-35 Lightning II-ről, amelyeket vélhetően felhasználtak a kínai repülőgépek, köztük F-35-öshöz feltűnően hasonló J-31 és J-20 tervezésénél.
További jelentősebb incidensek közé tartozott, hogy a kínai kormány 2021-ben széles körben kihasználta a Microsoft Exchange biztonsági réseit, ami 10 000 amerikai vállalat hálózatának a veszélyeztetéséhez vezetett, és legalább 30 ezer Microsoft-ügyfelet érintett. Mindazonáltal a közelmúltban a szellemi tulajdon eltulajdonításának fókusza a hagyományos haditechnológiáktól a csúcstechnológiai és biotechnológiai ágazatok felé tolódott el. Az Egyesült Államok például 2020 közepén azzal vádolta meg a kínai kormány hekkereit, hogy megpróbáltak adatokat lopni a COVID-19 vakcinát fejlesztő Modernától.
Az elmúlt években a kínai kibertámadások stílusa is kifinomultabbá vált: a CrowdStrike jelentése szerint a kínai támadók 2021-ben egy tucat közzétett sebezhetőséget használtak ki, szemben az előző évi mindössze kettővel.
mint ahogyan azt a 2021 decemberében felfedezett Log4Shell esetében is történt, amely a széles körben használt Apache Log4j szoftver súlyos sebezhetőségét használta ki. A kínai kormány állítólag megbüntette a kínai székhelyű Alibaba technológiai óriáscéget, amiért a Log4j mögött álló fejlesztőket hamarabb tájékoztatta a hibáról, mint a kormányt.
és a jövőben a fentebb említettekhez hasonló kibertámadásokat folytathat az Egyesült Államok és Nyugat-Európa ellen, ha meg akarja akadályozni a Tajvannak szánt támogatás folyósítását. Szakértők úgy vélik, hogy Kína egy ilyen helyzetre készülve már most keresi a kritikus infrastruktúrák elleni támadás lehetőségeit…
Elemzésünk következő, III. részét néhány napon belül közöljük.
Korábbi részek: Így néz majd ki egy vérre menő kiberháború! (1. rész)
Az elemzés eredeti forrása:
Makronóm Intézet – A KIBERHADVISELÉS ÉS A KIBERVÉDELEM SZEREPE A BIZTONSÁGPOLITIKÁBAN – A MAKRONÓM INTÉZET BIZTONSÁGPOLITIKAI ELEMZÉSE
(Fotó: 123RF)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 9. rész.
A múlt nem lezárt fejezet, a bántás pedig nem elszigetelt jelenség. A Vekker új adása megmutatja, hogyan térnek vissza ugyanazok a mintázatok hősökben, döntésekben és hétköznapi mondatokban – generációkon át.
A nő érték, nem szerep. Az intelligencia nem a megtanult adatok mennyisége, hanem a megértés képessége. Érzelmek és gondolkodás egyszerre formálnak bennünket, miközben a régi és a modern világ párhuzamosan van jelen az életünkben. Meg lehet-e ebben találni az egyensúlyt?
Ha nincs olcsó orosz energia, nincs rezsicsökkentés.
Ellátogattunk Ruszin-Szendi Romulusz püspökladányi lakossági fórumára. Riportunk.
Háborúellenes Gyűlés Hatvanról. A Mandiner egész napos élő műsorban követi az eseményeket, a helyszínről és a stúdióból is.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
