Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Új intézkedéseket jelentett be ma délelőtt Virág Barnabás MNB-alelnök, többek között új, egynapos betéti tenderekről számolt be jelentősen megemelt kamatfolyosóval, a jegybank a jövőben közvetlenül biztosítja az energiaszámla kiegyenlítéséhez szükséges deviza zömét. A bejelentés hatására szárnyalni kezdett a forint, az euróval szembeni jegyzések a 417-es szint alatt is jártak péntek délelőtt. A kamatfolyosó tetejét, az egynapos fedezett betét kamatát 25 százalékra emelte a Monetáris Tanács.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
A szeptemberi inflációs adatok megfelelnek a Jegybank várakozásainak, sőt a maginfláció még ennél alacsonyabban is alakult – kezdte a beszámolót Virág Barnabás, aki arra is kitért, hogy ennek nagy részét a rezsicsökkentés módosítása és a nyári aszályhelyzet miatti élelmiszerinfláció okozta, ugyanakkor a belső és külső hatások egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy egyre közelebb vagyunk a tetőponthoz.
A jegybank alelnöke beszélt a folyó fizetési mérleg egyenlegéről is, amely romlott ugyan, de ez elsősorban az energiaegyenleg romlása miatt van (dráguló devizában importáljuk az amúgy is drága energiahordozókat), szeptemberben továbbá elindult a fűtésszezon, folyik a gáztározók feltöltése, ez áll az energiaegyenleg romlása mögött.
Virág Barnabás szerint a legfontosabb cél az árstabilitás biztosítása, a pénzpiaci stabilitás folyamatos fenntartása. Jelenleg romló, kockázatkerülő hangulat erősödött a nemzetközi környezetben, amire a forint is érzékenyen reagált. Mindezek miatt új lépéseket határozott el a jegybank.
A kamatfolyosó tetejét, az egynapos fedezett betét kamatát 25 százalékra emelte a Monetáris Tanács, ez 950 bázispontos sávemelés. Az alapkamat változatlan maradt.
azért, hogy reagáljanak az utóbbi hetek piaci mozgásaira.
Az év végéig a jegybank biztosítja az energiaszámla kifizetéséhez szükséges deviza döntő részét – mondta Virág. Ezzel a piacról kiveszik az energiaimporthoz köthető devizaigényt. Ez a mai naptól elindul, az MNB felveszi a kapcsolatot az energiaimport meghatározó szereplőivel.
Az egynapos gyorstender árazását az úgynevezett devizaswap tendereknek is le kell követnie. A kamatfolyosó felső széle tehát érdemben megemelkedik 25 százalékra, ezzel pedig a kamatfolyosó teljesen kinyílik felfelé.
A rövid hozamok emelésére az MNB célzott, átmeneti eszközt vezet be, egy egynapos gyorstendert ír ki, aminek a kamata 18 százalék, ezzel párhuzamosan folytatódnak az egynapos swaptenderek, ahol a kamatozás 17 százalék lesz – foglalta össze Virág Barnabás bejelentéseit a Portfolio.hu szakértő elemzője.
Cikkünk élesítésekor a forint-euró kurzusa kicsit visszagyengült, 419,5 körül ingadozott, de ez még mindig jelentős előny a tegnapi árfolyamhoz képest; mi több ma délre újra erőre kapott a forit és a 416 forintos szinthez közelített; sőt, szakértők a ma bejelnetett eszközök ténylegs bevezetésekor újabb forinterősödésre számítanak.
Ma reggel a jegybank fontos döntéseket jelentett be, amelyre az előző napok árfolyammozgásai nyomán számítani lehetett, ám valahol mégis váratlan volt, hiszen erre kitűzött időpont nem volt.
A Monetáris Tanács legutóbbi ülésén döntött a kamatemelési ciklus leállításáról, amelyet követően a forint árfolyama zuhanni kezdett.
Ez azt eredményezte, hogy a piac a szeptemberi kamatdöntést követően elkezdett a forint elleni pozíciókat felvenni, részben játszva arra, hogy mégis legyen kamatemelés, részben pedig nem eléggé szigorúnak ítélve a monetáris kondíciókat.
Mai döntésével a jegybank egyrészt a forint elleni shortpozíciók felvételét drágította meg, másrészt az elszabadult energiaárak miatti importfinanszírozást könnyítette meg a devizatartalék terhére, hiszen a folyó fizetési mérlegben kialakult hiányt jelölte meg a gyengülés másik fő okaként.
Az intézkedés itt azt jelenti, hogy mivel az importőrök devizaigénye a forint gyengülését eredményezi, ezért ezt az igényt a jegybank átmenetileg fedezi, mérsékelve ezzel a forintra nehezedő nyomást.
így ne érje meg a forint elleni pozíciót felvenni. A mostani döntésekhez ugyanakkor az MNB még augusztusban bejelentett és október elején aktivált likviditásszűkítő intézkedései teremtették meg az alapot, amely eszközök a piaci likviditás jelentős részét lekötötték, így pedig lehetővé tették, hogy a jegybank beavatkozzon a piaci folyamatokba.
Az intézkedések hatására a forint erősödött, egy euró mintegy 10 forinttal kerül kevesebbe, mint tegnap. Ugyanakkor az is látszik, hogy a forint még így is gyenge, ennélfogva lehetséges, hogy további lépésekre is szükséges lesz az árfolyam erősítése és az infláció letörése érdekében.
Viszont ki kell emelni azt is, hogy az eddigi erősödés csak a bejelentésre adott reakciókat tükrözi,
– zárja a kommentárját Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.