Az Európai Bizottság éppen elhatárolódik saját magától a német rezsiterv miatt

Az előző részek tartalmából

Az elmúlt héten Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter okosnak vélt tervet jelentett be: a gázárféket brutális hitelfelvétellel próbálják behúzni, így maximalizálva az egekben járó energiaárakat. Miután egy ekkora, 200 milliárd eurós nagyságrendű kölcsön felvétele teljesen szembemegy Németország alkotmányban is rögzített adósságpolitikájával, a kormány egy külön árnyék-költségvetési zsebet, a Gazdasági Stabilizációs Alapot tömné ki vele, így kerülve el, hogy költségvetési összegnek tűnjön. (A kormány tehát ársapkát vezetne be a gázárak esetében, majd az alapból származó pénzből finanszírozná a szolgáltatóknak a megállapított plafon és a gázimportőrök által a világpiacon fizetett összeg közötti különbözetet.)

A német állami számvevőszék elnöke, Kay Scheller már nem látta ilyen tisztának és egyszerűnek az ügyletet, és élesen bírálta Scholzék tervét. Mint mondta, a speciális alapok esetében ugyanúgy adósságról van szó, mindegy, milyen köntösbe csomagolják és milyen kifejezést aggatnak rá. Bírálatában arra is rámutatott: az utóbbi években túlságosan is elszaporodó alapok átláthatósága – szigorú parlamenti felügyelet hiányában – egyre komolyabb aggályokat vet fel. „A szövetségi költségvetésre az egységesség elve vonatkozik, vagyis teljesen átláthatónak kell lennie mind a parlament, mind a közvélemény számára” –  hangsúlyozta.

A java még csak ezután következett. Több uniós állam is botrányosnak nevezte, hogy Németország gyakorlatilag a saját gazdaságát menti meg a hitellel,

Scholznak azt is a szemére vetették, hogy abból a válságból menekül ilyen módon – az uniós alapértékeket és elveket félredobva –, amelyet az orosz gázfüggőség és a Gazprom európai térhódítása miatt nagyrészt éppen a németek hoztak létre. A kritikusok szerint az egyik legnagyobb veszélyét a tervnek az jelenti, hogy a 200 milliárd eurós mentőötlettel a németek minden erejüket a gázbeszerzésre fordíthatják, akár azon az áron is, hogy rálicitálnak más országok ajánlatára, ezzel tovább emelve a gázárakat, óriási feszültséget teremtve az Unióban.

Ursula, Thierry és Paolo

A terv bejelentése az Európai Bizottságban is azonnali felhördülést okozott. Ursula von der Leyen alapból egy rendkívül kellemetlen helyzetben találta magát: Németország – amely most határain belül gyakorlatilag ársapka bevezetésére készül, hogy aztán a 200 milliárdos hitelből kompenzáljon – volt az egyik legerősebb ellenzője az orosz gázra kivetett ársapkának, és a tény, hogy az EB vezére nem vette fel a 15 uniós tagállam által támogatott ötletet a szankciós lehetőségek listájára,

Aztán robbant a bomba: a leghangosabban két uniós biztos tiltakozott a német terv ellen. Thierry Breton belső piacért és Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelő uniós biztosok közös cikkben magyarázták el, mennyire problémás a német lépés. Breton úgy fogalmazott: „míg Németország megengedhet magának egy 200 milliárd eurós hitelt, addig más tagállamok ezt nem tehetik meg”. A biztosok szerint a német önsegélyező terv súlyos kérdéseket vet fel, többek között azt, hogy

Írásukban hangsúlyozták a belső piac széttöredezésének veszélyét, valamint azt, hogy minden eszközzel ellen kell állni a szolidaritás és az egység felbomlásának – utalva ezzel Scholzék „Európa kezét elengedő” törekvéseire. A francia-olasz páros szerint Németország éppen a közös piac értékeit ássa alá azzal, hogy állami finanszírozással juttat előnyökhöz német vállalatokat a riválisokkal szemben, egy olyan szituációban, amikor a tét – a szükséges gázmennyiség biztosítása – így is minden eddiginél magasabb.

Von der Leyen kétségtelenül cudar helyzetbe került önjáró biztosai miatt. 

amely semmire nem kötelezi az EB-t – azaz gyakorlatilag a Bizottság elhatárolódott saját, legmagasabb rangú munkatársaitól. 

Büszkeség és balítélet

A német kormány eddig nem adja jelét, hogy hagyná magát megingatni elhatározásában. A kérdés, hogy Olaszország és Franciaország (a lázadó biztosok hivatalosan nem hazájukat képviselik, de azonos állásponton vannak kormányukkal) meddig hajlandó elmenni, hogy megakadályozza a német tervet, vagy, ami számukra még fontosabb, rábírják Scholtzot az uniós ársapka elfogadására.

A hétvégi EU-csúcson minden bizonnyal ez lesz az egyik legforróbb téma, eddig azonban a német kormány sziklaszilárdan kiáll elképzelése mellett. Scholtz maga dacosan-büszkén nyilatkozta, hogy tervük rendkívül határozott, bölcs és kiegyensúlyozott, majd kissé gúnyosan hozzátette: „talán elkerülte egyesek figyelmét”, hogy

Németországnak pedig egyébként is kötelessége megmenteni az energiavállalatait.

A gigahitel ötletgazdája, Christian Lindner pénzügyminiszter ugyanakkor kedden úgy nyilatkozott: „nyitottak vagyunk más eszközök megvitatására, de ez a válság nagyon különbözik a koronajárványtól”. Lindner ezzel Angela Merkel két évvel ezelőtti, hasonló speciális alapra épülő „önmegmentő” tervére célzott, amely ugyanekkora felháborodást váltott ki. Az a történet akkor Merkel visszavonulásával és egy óriási, közös EU-s járványalap létrehozásával ért véget. 

A két uniós biztos is célzott egy ilyesféle megoldásra a jelenlegi krízis kapcsán, amikor úgy fogalmaztak: közös európai eszközökben kell gondolkodni.

amelyet a járvány idején kedvező kölcsönök biztosításának formájában, 100 milliárd eurós alappal hoztak létre a tagállamok munkahelyeinek megőrzése és a foglalkoztatás finanszírozására. Scholtz hasonló, de minimalistább megoldásra mutogat, amikor az EU-s koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap még bent ragadt forrásairól, mint lehetséges eszközökről beszél. 

A német terv sorsa az EU-csúcson mindenképpen véglegesedni fog. A közös piacon belüli, állami hátszéllel támogatott versenyhelyzet kiélezése jelen pillanatban nagyon nem tesz jót a Scholz-kabinet megítélésének, de – a két biztos szándékainak megfelelően – elindíthat egy olyan folyamatot, amely az energiaválság megközelítését közös platformra emeli. Hogy ez aztán ismét egy „minden tagállam egyenlő, de egyesek mégis egyenlőbbek a többinél” helyzethez fog-e vezetni, az a következő epizódokból kiderül.

Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo