Padlóra küldené a magyar gazdákat: súlyos következményei lennének Ukrajna uniós csatlakozásának
Az Agrárkamara szerint az EU mezőgazdaságát is letarolná.
Nagyipari megoldások, zöld közlekedési innovációk, akkumulátor-technológiák, napelemes cégek és hatékony hőtárolók mutatkoztak be szeptember végén Lisszabonban, az EIT Innoenergy kiállításán, ahol 40 országból több mint 150 innovatív kkv mutatta be fenntartható energetikai megoldásait. Köztük két magyar vonatkozású projekt is volt, cikkünk első részében ezeket mutatjuk be, a folytatásban pedig öt nemzetközi projektet.
A minap egy nagyszabású és fontos, Lisszabonban megrendezett energetikai innovációs fórumon vett részt a Makronóm, ahol nem is egy, hanem mindjárt két magyar vonatkozású projekttel találkoztunk.
Az EIT Innoenergy szervezésében megrendezett összeurópai kiállításon
Voltak itt nagyipari megoldások, zöld közlekedési innovációk, akkumulátor-technológiák, napelemes cégek és döbbenetesen hatékony hőtárolók. De még egy NASA-s ex űrhajós is tartott előadást, amelyet követően exkluzív interjút is készítettünk vele.
A háború okozta energetikai krízis rányomta a bélyegét egész Nyugat-Európa gondolkodására, stratégiájára, és nagyjából így írható körül: „csak ezt a telet éljük túl valahogy...”
Voltak érdekes számok és trendek, de kissé leegyszerűsítve, mást sem hallottunk a The Business Booster (TBB) nevű, idén ősszel immár tizedszer megtartott EU-s csúcs innovációs fórumon, minthogy most még sokkal nagyobb szükség van az energetikai innovációk eddiginél is gyorsabb és látványosabb elterjesztésére.
Mert
Lelkiismeretesen végigjártuk a kiállítói standokat, és néhol igencsak meglepődtünk. Kissé önkényesen, de az érdekességet és a hasznosságot messzemenőkig szem előtt tartva kiválasztottuk Önöknek azt a hét céget, amelyet a leginkább jövőformálóknak tartunk.
(A két magyar vonatkozásúcéget most, a másik ötöt néhány napon belül, e cikk folytatásaként mutatjuk be - a szerk.)
E legjobb hét közé egy magyar és egy magyar vonatkozásokkal is bíró délvidéki, egészen pontosan szabadkai akkumulátoros fejlesztő- és gyártó vállalat is bekerült. Utóbbinál például kiemelt üzenet volt, hogy a magyar (az európai uniós) határtól mindössze 33 kilométerre működnek.
De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk egyesével az EIT Innoenergy által is figyelemre érdemesnek tartott top energetikai innovációkat. Mivel haza húz a szívünk, kezdjük is a magyar és a délvidéki csapatok bemutatásával.
A magyar startupokat követő közönségnek talán be sem kell mutatni a meglehetősen egyszerűen, mozgó alkatrészek nélkül működő, mégis zseniális magyar találmányt, az állapotváltó, avagy fázisváltó anyagokon alapuló, de kimagasló hatásfokú hőtárolót, vagy mondjuk így: hő-akkumulátort.
Az igen szimpatikus fiatal házaspár, Andrássyné Farkas Rita és Andrássy Zoltán természetesen maguk tartották a frontot két teljes, igen fárasztó napon át a standjukon, de mint megtudtuk tőlük, a fáradozás nem volt hiábavaló. Legalább két tucat komoly érdeklődőnek mesélték el a találmány lényegét és előnyeit ezen a kifejezetten szakmai fórumon.
A fázisváltó anyagokat már az ókorban is használták, de Rita és Zoltán pár éve egy egyedi, nagy hatékonyságú hőcserélő felületet szabadalmaztatott.
Elmondásuk szerint a HeatTank
Mivel a berendezés – mint említettük – nem túlzottan összetett, így tartós, megbízható és jó áron van, a mai energiaárak mellett a korábbi 3-5 éves megtérülés nagyságrendileg elfeleződött – nem csoda, ha hónapok óta annyi a megrendelés, hogy alig győzik teljesíteni. Pedig eddig jobbára közületeknek szállítottak,
Természetesen a „hőakku” szabályzó rendszere is egyedi fejlesztés, a szabadalmaztatott logika több mint harminc (!) változót, adatot vesz figyelembe, így a rendszer mindig energiahatékonyan működik.
És mi az elve? Egy fémdobozba helyezik a fázisváltó anyagot, majd ezt a dobozt kötik rá az épületgépészeti fűtési vagy hűtési rendszerekre. A hagyományos hőtároló rendszerek a víz hőmérsékletének változtatásával tárolják el a hőt. A HeatTank belsejében lévő fázisváltó anyagok segítségével azonban – az anyag megolvasztása és megfagyasztása által – sokkal koncentráltabban lehet a hőenergiát eltárolni.
Kihasználják ha több fűtési vagy hűtési energia termelődik, vagy ezt olcsóbban, jobb hatékonysággal lehet az adott pillanatban (például, ha süt a nap, ha olcsóbb az áram, stb.) előállítani, ennek egy részét eltárolják mondjuk az esti órákra, amikor már nincs napsütés, de egy család nagy mennyiségben használ meleg vizet. A hűtési rendszereknél hasonló a helyzet: este, amikor alacsonyabb a külső hőmérséklet, sokkal jobb hatékonysággal hűtünk, azaz egységnyi villamos energia felhasználásával több hűtési energiát tudunk termelni, mint napközben.
Nem ma kezdte az a 17 esztendős gyártó, az Al Pack Group, amely különböző fóliákkal, csomagolóanyagokkal foglalkozik. Mivel az erős, rétegeket elválasztó fóliák az akkugyártás egyik kritikus alkotóelemei, így a Szabadkán működő középvállalat 2019 óta saját kutatásait, ötleteit csokorba gyűjtve különleges minőségű akkumulátorokat álmodott meg és ElevenES néven hozta piacra a projektet.
Mi több, a megtervezett cellák gyártásába is belekezdtek az EIT Innoenergy támogatásával, és jelenleg is többféle akkut gyártanak, természetesen – állításuk szerint – jobbakat, mint amilyeneket ma nagy sorozatban készítenek más nagy gyártók. Ők ugyanis nem a szokásos lítium-ion technológiát alkalmazzák, hanem saját, lítium lítium-vas-foszfát „recepjüket” vetették be a siker érdekében.
Másfél év múlva tervezik felépíteni a teljesen megújuló energiával működő szabadkai gyáruk építését,
Fontos, hogy Szabadka közel esik egész Európa egyik legnagyobb lítiumlelőhelyéhez, a Jadar-völgyhöz.
Az ElevenEs már 2019 októbere óta végez kutatás-fejlesztést az LFP lítium-ion akkumulátorokkal, aminek révén saját technológiát dolgozott ki a fenntartható, hatékonyan működő moduláris felépítésű lítium-vas-foszfát akkumulátorok gyártására. Tavaly nyáron pedig új, nemzetközi szakembereket, mérnököket foglalkoztató kutatási és fejlesztési központot is nyitottak Szabadkán.
Nemanja Mikać, az ElevenEs alapítója és vezérigazgatója kiemelte, hogy az LFP cellák élettartama több mint kétszer olyan hosszú, mint a ma használt megoldásoké, és olcsóbb is. Továbbá
Folytatjuk néhány napon belül, a kiállításról hozott, nemzetközi innovációkat bemutató cikkel!