Kiderült, Donald Tusk Mandiner-olvasó, kommentálta is a lapunkban megjelent egyik cikket
Lengyelország miniszterelnöke csütörtökön interjút adott az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozója közben.
Franciaországban a kőolajfinomítókban és -tárolókban az immár több mint két hete tartó sztrájk egyre súlyosabb problémákat okoz. Főleg az ország északi részén vált általánossá a benzinkutaknál az üzemanyaghiány. A finomítótulajdonosok és a szakszervezetek között még el sem kezdődött az egyeztetés. A párizsi kormány látszólag nyugodtan szemléli az eseményeket, de azért tart attól, hogy a munkabeszüntetés elharapódzik az országban.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
Az elmúlt hétvégén már Franciaország 11 ezer benzinkútjának mintegy harminc százalékában volt valamilyen ellátási probléma. Ezt megelőzően ennél kevesebb kútnál volt gond, úgy 12-15 százalékra tették azoknak a töltőállomásoknak a számát, ahol problémába ütközött az autósok kiszolgálása. Például az egyik típusú üzemanyag elfogyott, de voltak olyan kutak is, amelyek teljesen bezártak, ugyanis nem volt mit árulniuk.
Az is hozzájárult a benzinhiány kialakulásához, hogy az egyik fő szolgáltató TotalEnergies csak bizonyos kutaknál alkalmazta az állam által támogatott benzinvásárlások utáni visszatérítést, amely literenként 10-30 cent.
A hétvégétől minden Total benzinkúton 20 centre emelték a literenkénti visszatérítést. Ráadásul sokan nemcsak hogy teletöltötték a gépkocsijuk tankját, hanem - készülve a még zordabb időszakra - a kannákat is megtöltötték, kemény szócsatákat kiváltva ezzel. A hétvégén elrendelték, hogy kannákba nem szolgálhatnak ki üzemanyagot. (Talán épp tőlünk vették a példát?!)
Eddig a benzinhiány főleg az ország északi részén és a Normandiában található töltőállomásokra volt jellemző. Ebben a térségben vannak a TotalEnergies és az Esso-ExxonMobil kőolajfinomítói, ahol a dolgozók sztrájkolnak. Franciaországban hat kőolajfinomító van, ebből háromban folynak munkabeszüntetések.
ez a helyzet az ország legnagyobb finomítójában, a TotalEnergies Le Havre melletti üzemében, innen kerül ki az ország finomított olajának 22 százaléka. A feyzini finomítóból és tárolóból a CGT képviselője büszkén jelentette, hogy itt mindenki csatlakozott a sztrájkhoz.
Mit követelnek a finomítók dolgozói? Tízszázalékos fizetésemelést. Ebből hét százalék az infláció kompenzálására menne el, és további három százalékot kérnek a soha nem látott profitból, amelyet az olajipari cégek az első félévben értek el. A TotalEnergies nem is titkolta a rekordbevételt, ami hat hónap alatt meghaladta a 10 milliárd eurót (közel 4300 milliárd forintot), sőt kifejezte azt a szándékát is, hogy ebből a mannából kapnak a cég dolgozói is.
Szokás szerint november közepétől kezdődnek meg a vállalatok és az alkalmazottakat képviselő szakszervezetek közötti tárgyalások a jövő évi bérről. A CGT, a legnagyobb szakszervezet az idén úgy döntött, hogy ennek elébe megy, és már szeptember végén beindította “megelőző sztrájkját”, mondván, hogy ők azonnali és nem jövő évi bérkövetelésekkel állnak elő.
Pedig az olajipari dolgozók fizetése egyáltalán nem számít alacsonynak: egy finomítói kezelőmunkásnak havi átlagban úgy bruttó 5000 euró (2 150 000 forint) a bére, a TotalEnergies szerint az alkalmazottai 80 százaléka ilyen. vagy ehhez hasonló beosztásban tevékenykedik.
Aztán mégsem ültek asztalhoz a tulajdonosok és az alkalmazottak képviselői. A TotalEnergies és az Esso-ExxonMobil még azt is felajánlotta, hogy hozzák előre és már most vágjanak bele a novemberben esedékes tárgyalásokba. Egyelőre a CGT, a Force Ouvriere és a CFDT szakszervezetek a fülük botját sem mozdították erre a felkérésre.
A párizsi kormánynak egy cél lebeg a szeme előtt: mindenáron el kell kerülni a pánikot. A külföldről hazaküldött üzenet nem a francia politika sajátja, ám most mégis megengedte ezt magának az államfő és a miniszterelnök. Emmanuel Macron a múlt héten Prágából próbálta megnyugtatni azokat, akik a benzinkutak előtt rostokolnak.
A CGT-t viszont egyre több bírálat éri kormánykörökből. Felróják a szakszervezetnek azt, hogy alig egy hónappal a beütemezett tárgyalások előtt felforgatta a menetrendet.
Ráadásul érzékeny ponton avatkozott be a folyamatokba, hiszen energiaválság idején ez különösen felelőtlen. Azért a kormánykörök bírálatukat igyekeznek jól becsomagolni, nem akarnak összetűzést a szakszervezetekkel. Úgyis lesz erre még esély: a finomítók sztrájkja csak előjátéknak tekinthető a következő hónapok társadalmi elégedetlenségéhez.
(Fotó: Pixabay)