Az utóbbi hét ukrajnai energetikai infrastruktúrát ért orosz légicsapásai komoly zavart és károkat okoztak az ország energiellátásában. Az ukrajnai vezetés jelentései szerint az ország energiatermelésének 30 százalékát érte kár.
Kiemelkedő jelentőséggel bírt a Ladizsszkaja hőerőmű elleni támadás Vinnyica megyében. A beszámolók szerint az állomás elektromos berendezése megsérült. Ez a nagy erőmű egyfajta „hídként” funkcionál az ország nyugati és középső részei között, lehetővé téve az energetikai helyzet stabilizálását egy esetleges dél-ukrajnai atomerőmű probléma kialakulásánál. A támadás következtében Lvov (régi osztrák-magyar nevén Lemberg) város negyedeiben több órás áramkimaradás volt, amire a továbbiakban is számítani kell. A helyzet hosszú távú problémáját mutatja a város polgármesterének nyilatkozata, aki a tél közeledtével azt ajánlja a lakosoknak, készítsenek be fát és villanygenerátorokat.
A Katasztrófavédelem adatai szerint október 11-én reggel több mint 300 település maradt áram nélkül az ország öt régiójában – Kijevben, Lvovban, Szumiban, Ternopilben és Hmelnickijben. Csaknem 3,6 ezer településen sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást, azonban a rendszeres áramszünet kockázata továbbra is fennáll.
Kijevre és a központi régióra vonatkozóan már elkészültek a lekapcsolási tervek (csúcsidőben prioritási sorrendben kapcsolják ki az egyéni fogyasztókat), figyelmeztettek az esetleges kimaradásokra a 274 ezer lakosú nyugat-ukrajnai Hmelnickijben is – az ütemterv szerint a fogyasztók 15 százalékát kapcsolják le az áramellátásról, napi két órára. Az energiaellátás szüneteltetésére vonatkozó ütemezések már elkészültek olyan nagy (hozzávetőleg Debrecen méretű) nagyvárosokban is, mint Csernyihiv, Cserkasszi és Zsitomir.
A helyi hatóságok gazdaságos üzemmódra váltanak, így például lekapcsolják az utcai világítást. A lakosságot is arra ösztönzik, hogy spóroljanak – azt tanácsolják az embereknek, hogy egész egyszerűen ne kapcsolják be az energiaigényes készülékeiket, különösen a reggeli és esti csúcsfogyasztási órákban.
A szakértők régóta figyelmeztetnek a „nehéz télre”, amikor a kritikus infrastruktúrák elleni támadások egyes városokat, sőt akár egész régiókat is áram, víz és fűtés nélkül hagyhatnak. Jelen helyezetben ezek a forgatókönyvek már nagyon is valós-érzetűek keleti szomszédunknál.
Egyelőre az ukrán energiarendszernek még sikerül megbirkóznia a kihívásokkal a tartalékkapacitásokra való átállással. Például a keleti szükségletek fedezésére az ország központjából csoportosítanak át erőforrást, a főváros energiafogyasztását pedig részben a kijevi vízerőmű teljesítménynövelésével próbálják megoldani.
Az energiarendszernek azonban vannak biztonsági határai. A legnagyobb veszélyt nem is a hőerőművek jelentik, amelyek a termelés 25 százalékát adják, hanem a 60 százalékot adó atomerőművek. Ha kritikus mennyiségű blokk esik ki, vagy mondjuk vezetékek sérülnek meg, akkor csak az importtal lehet menteni a helyzet, nagy kérdés, hogy lesz-e rá lehetőség. Vagyis nagymértékű áramszünet fenyegeti az országot.
A miniszterelnök már belebegtette, hogy nehéz téllel kell számolni az ukrán lakosságnak, és csökkentenie kell az energiafogyasztást 25 százalékkal,
a lakások átlaghőmérsékletét pedig 16 Celsius fokban határozták meg.
Mint ismeretes, a hétfői nap folyamán számos kritikus infrastruktúra-létesítményt támadtak az oroszok – a Burstinói, 3 Kijevi és Harkivi hőerőművet, több transzformátor állomást és más energetikai objektumokat. Számos városban, köztük Kijevben, Lvovban, Harkovban, megszűnt az áram és a víz, kommunikációs problémák voltak. A Burstinói hőerőmű az egyetlen, mely az európai rendszerbe tudja generálni az áramot, ezért a Nyugat-Ukrajnai megyék egy energetikai szigetet alkotnak (Kárpátalja is bele tartozik) a többi ukrajnai területhez képest. A találatok miatt leállt az elektromos energia ukrajnai exportja, ami jelentős bevételkiesést okoz az országnak. Érdekes módon Moldávia is bejelentette, hogy áramkimaradásokra lehet számítani az országban, ami bizonyítja, hogy az ukrán energiaexport egy része a szomszédos államot is biztosította.
Az áramellátást Ukrajnában nagyrészt a tartalékkapacitások miatt sikerült ilyen gyorsan helyreállítani. Az Egyesült Energiarendszer több alrendszerből áll, amelyeken belül kétirányú energiaáramlás működik. Például, ha az északi rendszerben problémák vannak, akkor a központi rendszer aktiválódik. Ezt történt a harkovi hőerőmű elleni támadás után is. De ezzel együtt is folyamatos áramszünetekre lehet számítani az elkövetkező napokban Kijevben és a régióban.
Az áramszolgáltató jelentése szerint, ha sor kerül a leállásokra, Kijevben három szakaszban fognak megvalósulni. Az első – 8.00-12.00 és 20.00-24.00, a második – 12.00-16.00, a harmadik – 16.00-20.00 óra között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ütemterveket azonnal bevezetik. Minden az aktuális helyzettől függ. A szakértők szerint a következő napokban tovább folytatódhat az áramhiány a hazai energiarendszerben, ami körülbelül 2 gigawattot fog kitenni. Ez meglehetősen nagy szám (kb. mint két atomerőmű blokk kapacitása).
Minél több a támadás, annál nehezebb helyreállítani a sérült infrastruktúrát. Ezt már Harkiv példája is megmutatta, ahol napokba telt a helyreállítás, és a helyreállítás után is vannak áramkimaradások. A legsebezhetőbb régiók továbbra is Harkiv, Donyeck, Mikolajiv, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Szumi megyék, valamint Kijev és Kijev megye, ahol sok fogyasztó koncentrálódik.
Meg kell jegyezni, hogy az orosz, katonai jellegű hírcsatornák meglehetősen aktívan tárgyalnak az ukrán energiarendszert ért csapásokról, egyfajta „figyelmeztetésként" mutatva be azokat.
Állítólag a támadások hőerőműveket és 330 kV-os alállomásokat, vagyis viszonylag gyorsan visszaállítható objektumokat értek, ez pedig nem jelenti az áramszolgáltatói rendszer teljes tönkretételét. Igaz, hála Istennek, eddig nem történt baj az atomerőművek, vízerőművek és egyébb alállomások 750 kV-os vezetékein. A termelés részleges „leállását” irányított áramszünetekkel lehet kompenzálni. De mi lesz, ha támadások indulnak az atomerőművek, pontosabban a kapcsolódó elosztóállomások ellen? Ha az országban működő 9 blokkból akár csak 4 leáll és „kiesik”? Az atomerőművek termelik a villamos energia 60 százalékát, ami mintegy 4 gigawatt. Ezt a kiesést csakis importtal vagy sürgősségi segítséggel lehet kompenzálni Európából, de legalább 2 gigawatt szükséges az ország áramellátásához.
Kérdés, hogy lesz-e fizikailag annyi fölösleges árama – az amúgy is energiaválsággal küzdő – Európának, hogy Ukrajnát is kisegítse?
Az ukrán átlagpolgárok egyelőre bizakodóak, hogy a telet nem a 16 fokosnál is keményebb otthoni hidegben és nem gyertyafénynél fogják átvészelni.
Magyar Péter támadása az államfő ellen éppen az európai színtéren bukhat el. Ezért is jöhet jól neki, hogy a közismerten Orbán-ellenes ügyvéd, Horváth Lóránt újabb tippeket ad neki Sulyok eltávolítására.
Szerencsére komolyabb károk nem keletkeztek.
Berlinben beszélt az ügyről a magyar külügyminiszter.
A súlyos feltételeket tartalmazó dokumentumban ráadásul éppen Magyarországgal példálóztak.
Az ukrán vezérkari főnök szerint kritikus hiány van a légvédelmi rendszerekből.
Szimicsku László, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, a hajnali baleset a forgalomtól szabályosan elzárt, és lezárt munkaterületen történt, ahova még szabályosan érkezett be a kamion, majd ismeretlen okból áttért a másik sávba.
A Facebook-kormányzás korába lépve Magyar Péter e téren is átvette az uralmat.
