Az azonnali gázból többlet van a piacon, de a hosszabb szállítások ára továbbra is magas. A földgáz azonnali ára hétfőn megawattóránként száz euró alá esett, ami 70 százalékkal alacsonyabb az augusztusi csúcsokhoz képest. Európai vezetők örülhetnek a nagyszerű hírnek, amely alátámasztja: Európa megbirkózott a magas árakkal.
A politikusok úgy vélhetik, hogy a csökkenést az árkorlátozás politikája okozta. A gázárplafon bevezetésének egyik támogatója, Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök még rá is mutatott, hogy a közelmúltbeli csökkenés oka az, hogy a piacok felismerték: „komolyan gondoljuk az árplafon bevezetését”.
Mivel a gázellátás nagysága nem változott, ezért az energiaipar kétkedve fogadja a híreket.
Egyre inkább tudatában vannak a szakemberek annak, hogy a hiányprobléma még legalább egy évig fenn fog állni.
Sajnos a gázárak esése nem a nagyobb kínálatnak, hanem a kereslet csökkenésének köszönhető. Az Európai Bizottság legutóbbi negyedéves jelentése szerint a második negyedévben a gázkereslet 16,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben további, a becslések szerint 20 százalékos csökkenésre számítanak.
A földgáz iránti kereslet csökkenésében az a bökkenő, hogy nem a háztartások és a közintézmények fogyasztása lett alacsonyabb. Sajnos a valóságban a háztartások gáz iránti kereslete tovább nőtt, különösen azokban az országokban, ahol a gázárakat korlátozták vagy alacsonyan tartották, mint például Spanyolországban és Franciaországban.
A gázkereslet csökkenése az energiaszektor mellett elsősorban az iparban tapasztalható.
Az ipar fogyasztja el általában az európai földgázhasználat 28 százalékát. Amennyiben a tartósan magas energiaárak csak azért fognak csökkenni, mert az egész kontinensen tönkreteszik a keresletet, akkor nehéz lesz olyan tényezőt találni, amiből a gazdasági növekedés származhat.
A legnagyobb gázfogyasztó a vegyipar, különösen a műtrágyagyártás, ahol már a teljes termelés 70 százalékát leállították. Mellette a vas- és fémgyártás, a betongyártás és a papírgyártás is komoly problémákkal küzd.
A keresletcsökkenés nagy részét az energia- és gázigényes ágazatokban, például a vegyiparban, az acélgyártásban, a kerámia, a műtrágyák az egyéb anyagok előállításánál tapasztalhatjuk meg. Máris jelentős visszaesés látható ezekben az ágazatokban.
A kibocsátás visszaesése tovább gyűrűzik a termékek áraira, a munkaerőpiacra és a fogyasztói bizalomra, ami a közeljövőben tovább mélyíti a recessziót, és lassítja a későbbi fellendülést.
A földgáz ára 2023-ban enyhén csökkenni fog, de ez nagyrészt az energiaigényes ipari szektor kapacitásainak visszafogásából ered, ami megakadályozhatja a gazdaság erőteljes fellendülését 2024 előtt.
Az eurózóna októberi beszerzési mutatói két év óta a legnagyobb visszaesést mutatták, ami szinte biztosra jelzi a recessziót az év végére és a jövő év elejére. A helyzet világszerte nehéz: a globális beszerzési indexek 2013 óta nem voltak ilyen alacsonyak, ha eltekintünk a koronavírus okozta pánik időszakától. A világgazdaság lassulása tovább növeli a negatív nyomást az exportfüggő Európára, amelyet amúgy is szorongat a magas árak és a reálfogyasztás csökkenése. A Capital Economics elemző cégtől származik az az euróövezet gazdasági növekedésére vonatkozó viszonylag pesszimista előrejelzés, amely szerint a gazdaság jövőre 1,8 százalékkal zsugorodik.
Tehát, a várható kereslet visszaesése miatt csökken a földgáz ára. Ez azonban elsősorban az ipari kereslet alapján történik, amelynek hatásai az egész gazdaságban érezhetőek lesznek.
Ha a német vegyipar megtorpan, három héttel később minden európai ellátási lánc bajban lesz”
– mondta Marco Mensink, az Európai Vegyipari Tanács képviselője.
A földgázkínálat jövőre valószínűleg még nem fog növekedni. Továbbra is lehetséges, hogy az orosz szállítások nélküli földgázkészletek az idei tél után teljesen kimerülnek, és a következő tél előtt nem lesz mivel feltölteni a tározókat. Minden a téli hőmérséklettől függ.
Mivel a jelenlegi tárolókapacitások már majdnem maximálisan megteltek, nincs hova új gázt tölteni.
Ezáltal a piacon spot gázfelesleg keletkezik, ami azt jelenti, hogy a spot gáz ára csökken, és ezzel együtt csökkennie kellene a spot villamos energia árának is. A jövő év első negyedévére vonatkozó ár azonban szinte változatlanul megawattóránként 150 euró körül marad. Ez azt jelenti, hogy
a piac átárazta a gázhiányt a jelenlegi időszakról a közeljövőre.
Amennyiben a hosszú távú ár, amely még mindig nagyjából ötszöröse a hosszú távú átlagnak, nem csökken jelentősen, az ipari termelés rombolása folytatódni fog. Ez különösen igaz azokra az országokra, amelyek nem vezettek és nem is fognak bevezetni árplafonokat vagy megfelelő kompenzációs intézkedéseket.
Egy taxis a minap azt mondta nekem, hogy neki mindegy, ki nyeri a 2026-os választást, csak változás legyen. Úgy tűnt, hogy szerinte Magyarország kormányának kiválasztása olyan, mintha tombolajegy volna, ahol minden szelvény nyer. Csakhogy ez a stratégia sok országban recessziót, inflációt vagy államcsődöt hozott. Sebestyén Géza írása.
„Ez nem bukás. Ez előrelépés” – szögezte le a közgazdász.
Húsz helyszínen sztrájkolnak majd a szakszervezetek.
Újabb nagyívű terveket vázolt fel Friedrich Merz.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Az elemzők az infrastruktúra-fejlesztést emelik ki, amely rangos nemzetközi sportversenyek megrendezésének nyújt alapot.
Köves Slomó szerint Bóka János személye reménykedésre ad okot.
Könyörtelen dróntámadást indított az ukrán elnök az éj leple alatt.
