Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci

Három dolog kell a focihoz: pénz, pénz és pénz

A labdarúgás egyik legfontosabb összefüggését a magyar legenda, Puskás Ferenc fogalmazta meg 1952. szeptember 20-án, Magyarország Svájc elleni mérkőzésén. Az ellenfél 2-0-s vezetésénél megkérdezte Sebes Gusztáv szövetségi kapitányt, nem lenne-e több pénz a csapat számára. A nemleges válaszra pedig így összegezte a magyar futballzseni a játék lényegét: „Kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci.”

A svájci meccs félidejében aztán a szövetség mégiscsak „talált” pénzt a magyar csapatnak.

Az összefüggés azóta sem veszített erejéből. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 2022-ben a tíz legjobban fizetett sportoló Forbes listáján három focista is szerepel. Ráadásul ők is a rangsor élbolyában. Lionel Messi 130 millió dollárral (54 milliárd forint) az első, Christiano Ronaldo 115 millió dollárral (48 milliárd forint) a harmadik, Neymar 95 millió dollárral (közel 40 milliárd forint) pedig a negyedik helyen áll. 

A Manchaster City 2020-21-ben több mint 600 millió fontot (280 milliárd forint) költött el. Ez az összeg nagyjából annyi, mind Dél-Szudán egy éves GDP-je, és még akkor is rengeteg pénz, ha az adott ország nyilván nem a gazdag államok közé tartozik. Az angol klub a 2010-es években is csillagászati összegeket költött, ám nem sokkal volt tőle lemaradva a Barcelona, a Chelsea vagy a Juventus sem. 

Valószínűleg az sem véletlen, hogy a világ legjobb futball klubjai és válogatottjai mind olyan országokhoz köthetőek, melyek gazdasága világszinten is jelentős. Spanyolország a világ 14. legnagyobb gazdasága, Brazília a 12., Olaszország a 8., Franciaország a 7. ,az Egyesült Királyság 5., Németország pedig a 4.

A siker sikert szül

A fenti összefüggéseket Magyarország elmúlt 20 éve is egyértelműen igazolja.

2004. június 6-án Magyarország 2:0 arányú győzelmet aratott a németek felett. Ekkor még a hazai gazdaság motorja is erős volt. 2010. június 5-én viszont már hat gólt kaptunk a hollandoktól, és mindössze egyetlen találatot jegyeztek a mi csapatunk neve mellett. Ez az időszak gazdasági szempontból is mélypontot jelentett hazánkban. 

2022-ben már szinte meg sem lepődünk, ha Magyarország megveri a németeket, vagy négy gólt rúg és egyet sem kap a játék őshazájában. Ezzel párhuzamosan a gazdasági mutatóink is kilőttek az elmúlt években. 

Ahogyan a lentebbi 1. ábra mutatja, a magyar futballválogatott kumulált gólkülönbsége jól alakult 2004 elejéig, innentől kezdve azonban jellemzően vesztesként hagytuk el a pályát egészen 2010 közepéig. Innentől viszont

A 2010. szeptember elején mért –15 gólos negatív különbséget csodás győzelmekkel 2022 szeptemberének végére +18 gólos pozitív egyenlegre sikerült feltornázni. Ez azt jelenti, hogy ezen 12 év alatt a magyar csapat összesen 33 góllal többet rúgott, mint amennyit kapott. 

A magyar GDP-növekedési többlet lényegében ugyanazt a pályát mutatja, mint a magyar gólkülönbség. 2001 utolsó negyedévében a magyar gazdaság 0,7 százalékkal bővült, míg az eurózóna gazdasága csupán 0,1 százalékkal. Ekkor tehát a magyar növekedési többlet 0,6 százalékpont volt. 

Még ennél is nagyobb, 2,2 százalékpontos többletünk volt 2002 első negyedévében. Azaz a magyar gazdaság ekkor egyetlen negyedév alatt vert több mint 2 százalékpontot Nyugat-Európára. 

A kumulált többletünket 2006-ig lényegében folyamatosan növelni tudtuk, a kezdeti lendület eddig még kitartott, bár egyre csökkenő mértékben. 2006 után azonban a magyar gazdaság egyre jobban leszakadt a legfejlettebb európai országoktól. 

2007 első negyedévében 1,9 százalékpontot vert ránk az eurózóna. 2008 utolsó negyedévében 1,7 százalékpontot. A következőben pedig újabb 1,0 százalékpontot. 

2013 után azonban egyre jobb kumulált növekedési többleteket tudtunk felmutatni. 2018 első negyedévében 1,8 százalékpontot vertünk a legfejlettebb európai országokra. 2018 harmadik negyedévében újabb 1,4 százalékpontot. 2019 első negyedévében pedig további 1,3 százalékpontot. 

A kedvező trend azóta is tart. 2020 első negyedévében 2,9 százalékponttal növekedtünk többet. 2020 negyedik negyedévében 1,9 százalékponttal. 2021 első negyedévében 1,3 százalékponttal. 2021 utolsó negyedévében 1,8 százalékponttal. 2022 első negyedévében pedig 1,2 százalékponttal. 

Borítókép: MTI/Kovács Tamás