Érdekes, hogy 2010 után egyszerre, egymással párhuzamosan javult a magyar foci és a magyar gazdaság. Ám ez természetesen nem véletlen egybeesés következménye.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A labdarúgás egyik legfontosabb összefüggését a magyar legenda, Puskás Ferenc fogalmazta meg 1952. szeptember 20-án, Magyarország Svájc elleni mérkőzésén. Az ellenfél 2-0-s vezetésénél megkérdezte Sebes Gusztáv szövetségi kapitányt, nem lenne-e több pénz a csapat számára. A nemleges válaszra pedig így összegezte a magyar futballzseni a játék lényegét: „Kis pénz – kis foci, nagy pénz – nagy foci.”
A svájci meccs félidejében aztán a szövetség mégiscsak „talált” pénzt a magyar csapatnak.
Az összefüggés azóta sem veszített erejéből. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 2022-ben a tíz legjobban fizetett sportoló Forbes listáján három focista is szerepel. Ráadásul ők is a rangsor élbolyában. Lionel Messi 130 millió dollárral (54 milliárd forint) az első, Christiano Ronaldo 115 millió dollárral (48 milliárd forint) a harmadik, Neymar 95 millió dollárral (közel 40 milliárd forint) pedig a negyedik helyen áll.
A Manchaster City 2020-21-ben több mint 600 millió fontot (280 milliárd forint) költött el. Ez az összeg nagyjából annyi, mind Dél-Szudán egy éves GDP-je, és még akkor is rengeteg pénz, ha az adott ország nyilván nem a gazdag államok közé tartozik. Az angol klub a 2010-es években is csillagászati összegeket költött, ám nem sokkal volt tőle lemaradva a Barcelona, a Chelsea vagy a Juventus sem.
Valószínűleg az sem véletlen, hogy a világ legjobb futball klubjai és válogatottjai mind olyan országokhoz köthetőek, melyek gazdasága világszinten is jelentős. Spanyolország a világ 14. legnagyobb gazdasága, Brazília a 12., Olaszország a 8., Franciaország a 7. ,az Egyesült Királyság 5., Németország pedig a 4.
A fenti összefüggéseket Magyarország elmúlt 20 éve is egyértelműen igazolja.
2004. június 6-án Magyarország 2:0 arányú győzelmet aratott a németek felett. Ekkor még a hazai gazdaság motorja is erős volt. 2010. június 5-én viszont már hat gólt kaptunk a hollandoktól, és mindössze egyetlen találatot jegyeztek a mi csapatunk neve mellett. Ez az időszak gazdasági szempontból is mélypontot jelentett hazánkban.
2022-ben már szinte meg sem lepődünk, ha Magyarország megveri a németeket, vagy négy gólt rúg és egyet sem kap a játék őshazájában. Ezzel párhuzamosan a gazdasági mutatóink is kilőttek az elmúlt években.
Ahogyan a lentebbi 1. ábra mutatja, a magyar futballválogatott kumulált gólkülönbsége jól alakult 2004 elejéig, innentől kezdve azonban jellemzően vesztesként hagytuk el a pályát egészen 2010 közepéig. Innentől viszont
A 2010. szeptember elején mért –15 gólos negatív különbséget csodás győzelmekkel 2022 szeptemberének végére +18 gólos pozitív egyenlegre sikerült feltornázni. Ez azt jelenti, hogy ezen 12 év alatt a magyar csapat összesen 33 góllal többet rúgott, mint amennyit kapott.
A magyar GDP-növekedési többlet lényegében ugyanazt a pályát mutatja, mint a magyar gólkülönbség. 2001 utolsó negyedévében a magyar gazdaság 0,7 százalékkal bővült, míg az eurózóna gazdasága csupán 0,1 százalékkal. Ekkor tehát a magyar növekedési többlet 0,6 százalékpont volt.
Még ennél is nagyobb, 2,2 százalékpontos többletünk volt 2002 első negyedévében. Azaz a magyar gazdaság ekkor egyetlen negyedév alatt vert több mint 2 százalékpontot Nyugat-Európára.
A kumulált többletünket 2006-ig lényegében folyamatosan növelni tudtuk, a kezdeti lendület eddig még kitartott, bár egyre csökkenő mértékben. 2006 után azonban a magyar gazdaság egyre jobban leszakadt a legfejlettebb európai országoktól.
2007 első negyedévében 1,9 százalékpontot vert ránk az eurózóna. 2008 utolsó negyedévében 1,7 százalékpontot. A következőben pedig újabb 1,0 százalékpontot.
2013 után azonban egyre jobb kumulált növekedési többleteket tudtunk felmutatni. 2018 első negyedévében 1,8 százalékpontot vertünk a legfejlettebb európai országokra. 2018 harmadik negyedévében újabb 1,4 százalékpontot. 2019 első negyedévében pedig további 1,3 százalékpontot.
A kedvező trend azóta is tart. 2020 első negyedévében 2,9 százalékponttal növekedtünk többet. 2020 negyedik negyedévében 1,9 százalékponttal. 2021 első negyedévében 1,3 százalékponttal. 2021 utolsó negyedévében 1,8 százalékponttal. 2022 első negyedévében pedig 1,2 százalékponttal.
Összefoglalás:
A jó focihoz, mint minden máshoz az életben, pénz kell. A pénzt azonban csak a gazdaság tudja fenntartható módon kitermelni. 2010 előtt a magyar gazdaság gyengesége nem csak a GDP mutató alakulásában, de a hazai futballválogatott teljesítményében is látható volt.
2010 után hazánk számos éles fordulatot tett gazdasági szempontból. Ezzel párhuzamosan a magyar válogatott is egyre szebb eredményeket ért el a gyepen. A német focistákkal néha már pariban vagyunk. Az angolokat pedig saját hazájukban is elvertük.
Gazdasági szempontból még mindkét ország egyértelműen előttünk van. Ha azonban konvergálni szeretnénk, akkor egyetlen út áll előttünk. Az az út, amit a gazdaság és a foci is mutat az elmúlt évtizedben. Minden egyes meccsen, minden egyes negyedévben arra kell törekedni, hogy egy kicsivel jobbak legyünk.
Borítókép: MTI/Kovács Tamás
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
Ha kicsit pontosabban játszik, szorosabb meccset is vívhatott volna közismert ellenfelével.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
